Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szakmatörténet

Víztornyok

2023/4. lapszám | Dr. Szánthó Zoltán |  717 |

Víztornyok

A víztornyok alapvető feladata az ivóvíz közműhálózat vizének tárolása, ezzel a víz termelése és a fogyasztás közötti eltérés kiegyenlítése. A víztornyok egyben energiatárolók is, hiszen magas elhelyezésüknél fogva a közlekedő edények törvényét kihasználva helyzeti energia formájában tárolják a víz fogyasztóhoz való eljuttatásához szükséges energiát. A víztornyoknak fontos szerepük van a hálózat nyomásviszonyainak kiegyenlítésében is, ezért azt lehetőség szerint igyekeznek a hálózat alkalmasan megválasztott, lehetőleg a betáplálástól távolabbi pontján elhelyezni.

Ezeket a funkciókat nemcsak épített víztoronnyal, hanem a domborzati lehetőségek kihasználásával magasan elhelyezett, közvetlenül a földfelszínre épített, vagy földbe süllyesztett medencével is meglehet oldani. Ilyen például a Fővárosi Vízművek a Gellért-hegy oldalában (1. kép) található 80 000 m³-es (2 db 40 000 m³-es medence) Sánc utcai, Gruber József műegyetemi tanár nevét viselő víztárolója, amely a Káposztásmegyerről, Békásmegyerről és Csepelről megtáplált budapesti alap nyomásövezeti zóna ellennyomó medencéje. Gruber professzor javaslatára a medencék zongora alakúak, ugyanis ez biztosítja, hogy sem töltéskor, sem ürítéskor nem alakulnak ki pangó terek, azaz a víz friss marad.

A Gellért-hegyi víztározó egyik medencéje

A víztornyok magasságuk miatt városépítési szempontból is kiemelkedő jelentőségűek, a városkép meghatározó elemei, ezért általában építészeti szempontból is igényes kialakításúak. A XX. század elején épült, megmaradt víztornyaink egy része ma is üzemel, miközben műemléki védettséget élvez. Ilyen például Budapesten a svábhegyi vagy a szegedi víztorony. Mindkét építmény tervezője, egyben a szegedi kivitelező fővállalkozója Zielinski Szilárd műegyetemi tanár, az 1924-es megalakuláskor országos hatáskörű Budapesti Mérnöki Kamara első elnöke volt. Szintén ő volt az 1911-ben épült, ma már nem üzemelő margitszigeti víztorony műszaki tervezője és kivitelezője. Az 1000 m³-es szegedi víztoronyban (melynek beceneve Öreg Hölgy) ma kiállítás is működik, és itt megtekinthetők az Épületgépészeti Múzeum védettségét élvező vízvezetéki idomok, köztük egy lencsekompenzátor. További érdekessége ennek az első vasbetonból épült víztoronynak, hogy még az ajtaja is vasbetonból van. A 30 cm vastag ajtó mégis két ujjal nyitható, olyan jó a csapágyazása.

Balról jobbra: a svábhegyi víztorony, az Öreg Hölgy avagy a szegedi víztorony, a Margitsziget ikonikus épülete, amely ma már csak látványosságként funkcionál

Balra: a múzeum által védetté nyilvánított lencsekompenzátor

Jobbra: az egy ujjal nyitható vasbeton ajtó

A víztornyok, vagy az egy adott terület vízellátását biztosító tároló medencék legalacsonyabb üzemi vízszintje az épületen belüli vízellátás tervezésének alapadata. Az épített víztornyoknál egyszerűbbek és olcsóbban kivitelezhetők a jellemzően vidéki, vagy ipari környezetben alkalmazott, fémből szerelt 50-500 m³ térfogatú, kb. 15-40 méter magasságú, jellemzően gömb alakú hidroglóbuszok.

múzeumvízellátás

Kapcsolódó