Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

SzakmakörnyezetVízellátás

Javaslat az ólomkockázat megszüntetésére

2023/7-8. lapszám | Azari Katalin |  1044 |

Javaslat az ólomkockázat megszüntetésére

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) becslése szerint körülbelül 750 olyan gyermekintézmény lehet az országban, melyekben a gyermekek számára elérhető csapvíz ólomszennyezés szempontjából „legalább magas kockázatú”. Az NNK már 2021. januárban javasolta a gyermekintézmények célzott felmérését a gyermekeknek biztosított ivóvíz ólomszennyezésének kizárása érdekében, de ez a felmérés azóta sem történt meg, mint ahogyan nincsen információ arról sem, ezekben az intézményekben megoldott-e a gyermekek biztonságos, ólomszennyezés mentes ivóvízzel való ellátása.

Gyermekek számára az vízben nincsen egészségügyi kockázati szempontból meghatározható határérték az ólomszennyezésre. Súlyosan egészségkárosító. Ezt tükrözi az 5/2023 (I.12.) rendelet ólomszennyezésére előírt 5 ppb célértéke is, mely a fogyasztás helyén teljesítendő. A rendeletben előírt gyermekintézményekre vonatkozó teljesítési határidő 2029. január 12. Addig hány kisgyermek szenved információhiány miatt visszafordíthatatlan egészségkárosodást?

Azonnali lépések kellenek

A Magyar Hidrológiai Társaság Vízminőségi és Víztechnológiai Szakosztálya, a Fővárosi Vízművek Zrt. Üzemi Szervezet és a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék közös szakmai előadóülést tartott 2023. május 11-én a csapvíz ólomszennyezéséről. Az egyik konklúzió számomra az, hogy azonnali, optimális cselekvési és célzott kommunikációs program kidolgozására is szükség van az NNK által irányított „multidiszciplináris, több minisztériumot érintő jelenleg is zajló munkafolyamat” mellett. A hatóság és szakmai képviselők részéről a felkészülés ütemezetten zajlik az 5/2023 (I.12.) rendelet előírásai szerinti teljesítés érdekében.

A Fővárosi Vízművek Zrt. Üzemi Szervezete és az NNK részéről elhangzottak megerősítik azt, hogy szakmai és üzemeltetői részről a szakemberek felkészültek a rendelet – ólomszennyezés szempontjából szükséges – előírásainak megfelelő ivóvíz biztosítására.  Szolgáltatói részről a szennyezőforrások kiküszöbölése tervszerűen, az anyagi lehetőségek függvényében ütemezetten folyik. Az NNK részéről többek között elkészültek a fogyasztói tájékoztatók is: a kockázat értékeléséhez szükséges útmutatók, a fogyasztói végpontokon bevethető azonnali biztonságos megoldások listája.

Épületen belül van a baj

A fogyasztói csapokon mérhető ólomszennyezés viszont az esetek zömében az épületek belső elosztóhálózatából kerül a csapvízbe („a szolgáltató a vízóráig felel a víz minőségéért”). Az épülettulajdonos, -üzemeltető, -fenntartó tehet a legtöbbet a megfelelő ivóvízminőség biztosítása érdekében. A felelősség tudatosításához, a „tudatos fogyasztói magatartások” ösztönzése érdekében az érintetteket mindenekelőtt tájékoztatni kell a lehetséges problémáról, kockázatokról.

A határérték feletti ólomtartalmú vízminták százalékos aránya Magyarországon

Az eddigi általános és leegyszerűsítő, „a csapvíz kiváló, igyuk nyugodtan” üzenet helyett a különböző célcsoportokhoz szóló releváns üzenetek eljuttatása nem egyszerű feladat. Amerikai példákból láthatóan a legóvatosabb tájékoztatás is pánikra, az abból következő felelősség keresésre és nem kívánatos közhangulatra adhat okot, ha nem társul mellé az azonnal elérhető megoldások bemutatása, az érintett fogyasztókat segítő támogatás.

Az NNK irányított multidiszciplináris, több minisztériumot érintő munkafolyamat mellett az azonnali optimális cselekvési program és az ahhoz kapcsolódó kommunikáció kidolgozására is szükség van.

A határidőre való teljesítéshez szükséges feladatok elvégzése mellett (mely az NNK irányításával zajlik) a legfontosabb az, hogy az EU direktíva alapjául szolgáló Right2water kezdeményezésben megfogalmazott egészséges ivóvízhez való hozzáférés az ólomszennyezés szempontjából veszélyeztetett csoportok számára mielőbb biztosított legyen. Enélkül a legóvatosabb kommunikációval sem kerülhető el a felelősség keresés, az esetleges érintett kisgyermekes szülők elkeseredése, a pánikból adódó felelőskeresés.

Javaslom egy olyan munkacsoport felállítását, melynek célja, feladata: anyagi források „kiharcolása”; legalább az NNK által azonosított kockázatos gyerekintézmények mielőbbi monitorozásának kezdeményezése; monitorozás módszertanának kidolgozása, prioritási sorrenddel; a megfelelő kommunikációs anyagok elkészítése a vizsgálatok lebonyolításához és a megoldások alkalmazásához; szükség esetén azonnali intézkedés megfelelő ivóvíz biztosítására; a vizsgálatból levonható tanulságok publikálása. Ezzel is segítendő a gyakorlatban is működőképes, rendelet által előírt módszertani útmutatók kidolgozását.

Feladatok, várható eredmény

6 év alatti gyermekek számára nincsen egészséghatások szempontjából tolerálható ólomkoncentráció az ivóvízben, ezért törekedni kell a csapvíz általi ólomexpozíció kizárására. Ezt tükrözi az 5/2023 (I.12.) rendelet ólomszennyezésére előírt 5 ppb célértéke is. Ez a fogyasztás helyén teljesítendő. A most kisgyerekként ólomszennyezett vizet fogyasztók számára nem lesz elég magyarázat az, hogy a határidő 2029. január. 12. Az ólomszennyezés addig is visszafordíthatatlan károsodást okozhat, és törekedni kell az ólomexpozíció bármely forrásból történő csökkentésére.

Az NNK becslése szerint körülbelül 750 olyan gyermekintézmény lehet az országban, melyekben a gyermekek számára elérhető csapvíz ólomszennyezés szempontjából „legalább magas kockázatú”. Az NNK 2021. januárban publikálta mérési eredményei egyik konklúzióját, mely szerint szükséges a gyermekintézmények célzott felmérése a gyermekeknek biztosított ivóvíz ólomszennyezésének kizárása érdekében (vagy azonnali biztonságos megoldás).

Azon gyermekintézmények típusainak aránya, amelyek ivóvizének ólomtartalmára a szakrendszer tartalmaz adatot

Gondoljunk bele annak az intézményvezetőnek a helyzetébe, aki legkésőbb 2029. január 12-én szembesül azzal, hogy az intézményébe járó gyerekek ólomszennyezett vizet ittak, amiről elvileg lehetett volna tudomása.

Ehhez képest: miután az állam vagy az önkormányzat által üzemeltetett „kiemelt kockázatú gyermekintézményekben” mérési eredményekkel igazoltan is biztosított az egészséges ivóvízhez való hozzáférés, az általános tájékoztatás ezeknek az eredményeknek a bemutatásával pozitív példát szolgáltathat a felelős és tudatos fenntartói intézkedésekre. Az 5/2023 rendelet előírásainak való megfelelés érdekében szükséges általános tájékoztatás és az intézkedések keserű pirula helyett „sikertörténetbe csomagolhatók”.

A fogyasztói csapokon is megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében a vízfogyasztó szerepének és teendőinek hangsúlyozása, a vízfogyasztó felelősségének kommunikálása kulcskérdés.

Az NNK által lezárt projekt eredményeként 3 éve minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy azonnal biztosítható legyen bármely fogyasztóhelyen az egészséges ivóvíz. Az eddigi legmagasabb mért ólomszennyezésre is van bevizsgált, biztonságos fogyasztóhelyi ivóvíz tisztító. A rendelet által preferált módon, a vezetékes víz felhasználásával bárhol biztosítható az egészséges ivóvíz.

A gyermekintézmények felmérése és az intézményekben a gyermekek egészséges csapvízhez való hozzáférésének biztosítása után érdemes elkezdeni a szülők felé a tájékoztatást: a fogyasztóhelyi feladatokról, lehetőségekről, az ólomszennyezés mentes ivóvíz biztosításának érdekében. A veszélyeztetett csoportok tájékoztatását követően lehet a munkahelyi, intézményi vezetők feladatát is hangsúlyozni a vezetékes víz szolgáltatói minőségének megőrzése érdekében, ezzel egy időben a széleskörű lakossági tájékoztatás is elkezdődhet.

Összegzés

A tájékoztatást 2020. októberig az nehezítette, hogy nem volt mérési adattal alátámasztott becslés az érintettek számára vonatkozóan és azonnal bevethető, NNK igazoltan is biztonságos, környezetkímélő megoldás (amit a fogyasztók részére a palackozott víz alternatívájaként ajánlani lehetett volna).

A célcsoportok szerinti célzott üzenetek eljuttatása érdekében egy olyan munkacsoport felállítását javaslom, melyben a kommunikációhoz értő szakemberek mellett aktívan részt vesznek az ólomszennyezés szempontjából releváns információkkal rendelkező szakemberek (szolgáltató, szakhatóság, jogalkotó képviseletében valamint a fogyasztókkal napi kapcsolatban lévő, ólomszennyezés kockázat értékelésének bizonytalanságaival is tisztában lévő laboratóriumi szakember) és a feladat végrehajtásához szükséges forrásokat kiharcolni képes képviselő.

A munkacsoport feladata olyan cselekvési és kommunikációs program kidolgozása, amely segíti a pánikmentes, mielőbbi biztonságos megoldást: az 5/2023 rendeletnek való megfelelés és a veszélyeztetett csoportok mielőbbi egészséges ivóvízhez való hozzáférésének biztosítása érdekében.

(A szerző vegyészmérnök, a Vízkutató Vízkémia Akkreditált Vizsgálólaboratórium munkatársa)

egészségivóvízjogszabályokvízellátás

Kapcsolódó

Antibiotikumos vizet iszunk?

Antibiotikumos vizet iszunk?

A Quardian a Duna budapesti látképével illusztrálja a folyók gyógyszermaradvány-szennyezettségét