Az F-gázok kivezetése megosztja a szakmát
2024/3. lapszám | Erdősi Csaba | 546 |
A hűtőberendezésekben használt hűtőközegek a technológia hajnalán, a 20. század első évtizedeiben rendkívül hatékonyak, de ugyanakkor rendkívül mérgezőek és gyúlékonyak is voltak. Szivárgásuk miatt számos haláleset történt, ezért a gyártók – részben törvényi előírások nyomása alatt – halogénezett szénhidrogén (CFC) közegekre váltottak. Ezekről viszont az derült ki, hogy elvékonyították, kilyukasztották az ózonréteget. Ekkor a fluorozott szénhidrogénekre (HFC-kre, másképpen F-gáz-okra) váltott a hűtéstechnika, most ezeknek is menniük kell, mert fokozzák a légköri felmelegedést. Online kiadásunk olvasóit arra kértük, feleltválasztós szavazással mondják el véleményüket az F-gázok kivezetéséről. A végeredmény nem meglepő: a szakemberek megosztottak a kérdésben.
Mint arról korábban már beszámoltunk, az üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentését célzó jogszabály 2050-re előirányozza a fluorozott szénhidrogének (HFC-k) teljes kivonását, illetve csökkenő uniós fogyasztási kvótát határoz meg a 2024 és 2049 közötti időszakra. Az elfogadott jogszabály szigorú követelményeket vezet be, amelyek megtiltják az F-gázokat tartalmazó termékek forgalmazását az uniós piacon, valamint konkrét kivonási határidőket vezet be a F-gázok használatának fokozatos megszüntetésére azokban az ágazatokban, ahol technológiailag és gazdaságilag megvalósítható az alternatívákra való átállás, például a háztartási hűtés, a légkondicionálás és a hőszivattyúk esetében. A rendelet konkrét határidőket határoz meg az F-gázok légkondicionálásban, hőszivattyúkban és kapcsolóberendezésekben való használatának teljes kivonására. A kis monoblokk hőszivattyúk és légkondicionálók ( < 12 kW) esetében 2032-ig, a kültéri és beltéri egységgel is rendelkező osztott légkondicionáló és hőszivattyúk esetében 2035-ig, az F-gázokra támaszkodó középfeszültségű (legfeljebb 52 kV) kapcsolóberendezések esetében 2030-ig, a nagyfeszültségű kapcsolóberendezések ( > 52 kV) esetében pedig 2032-ig kell ezt megtenni.
Az uniós tanács elfogadott egy másik, az ózonkárosító anyagok (ODS) kibocsátásának csökkentéséről szóló rendeletet is. A jogszabály követelményeket vezet be az ilyen anyagok visszanyerésére és újrahasznosítására az építőanyagokban, különösen a szigetelőhabokban a felújítások során, ami az unióban a fennmaradó ODS-kibocsátás fő forrása. Szigorú mentességeket vezet be továbbá az alapanyagként, azaz más anyagok előállításához, például a gyógyszeriparban vagy a vegyiparban, technológiai anyagként, laboratóriumokban és tűzvédelemben történő felhasználásuk esetére.
Szokásunk szerint az F-gázok kivezetésével kapcsolatban megkérdeztük online kiadásunk olvasóit is. A kérdés, amit feltettünk, így hangzott:
Ön egyetért az F-gázok gyors ütemű kivezetésével?
A válaszok pedig – százalékos arányban – így osztlottak meg:
| 1 | Teljes mértékben. A közlekedés mellett a fűtés- és hűtéstechnikának is ki kell venni a részét a zöld átállásból. |
25% |
| 2 | Elviekben egyetértek a céllal, de a HFC-k ilyen gyors ütemű kivezetése okozhat károkat. |
22,66% |
| 3 | A ma használt HFC-ket, például az R32-t nem lehet összehasonlítani a régebben használtakkal, így GWP-érték alapján meg kellene különböztetnie a szabályozásnak a hűtőközegeket egymástól. |
26,56% |
| 4 | Ez egy fentről irányított, erőszakos és értelmetlen előírás, aminek az iparág és a felhasználók is a kárát látják majd. |
21,09% |
| 5 | Nincs véleményem. |
4,69% |
Jól látható, hogy a klímás, hőszivattyús szakma rendlívül megosztott ennek a kérdésnek a megítélésében, hiszen arányaikban az első négy kérdésre adott válaszok nem térnek el egymástól túl nagy mértékben.
Fontos tudni, hogy az F-gázok a teljes Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásában 2,7 százalékot tesznek ki, ezen belül a klíma- és hűtéstechnikai szektor 2,1 százalékért felel. Nem véletlen, hogy egyes gyártók úgy érzik, a kibocsátási arányhoz viszonyítva a tervbe vett kivezetési ütem túl gyors, és károkat fog okozni az iparágnak és a felhasználóknak egyaránt.
hűtőközegszavazásVGF&HKL szaklap
