Dr. Chappon Miklós
28 128 | |
1974-ben végzett a BME I. Épületgépészeti Tanszékén, ahol ezt követően 13 évig tanított. 1987–89. között vezető tervezőként dolgozott a TETA Tervező és Tanácsadó Kisszövetkezetben, melyben 1982–87. években már másodállásúként tervezett és végzett kutatási tevékenységet is. 1989 óta a Kamleithner-Budapest Kft. ügyvezetője. A légtechnikával (Helios vezérképviselet) foglalkozó cég irányítása mellett több társadalmi munkát végzett, a KÉOSZ Kéményjobbítók Országos Szövetségében, a Magyar Mérnöki Kamarában, ezen belül is az Épületgépészeti Tagozatban. 2002 óta legfontosabb feladatának és egyben hobbijának az Épületgépészeti Múzeum érdekében végzett tevékenységét tartja.
Dr. Chappon Miklós cikkei
20 éves az Épületgépészeti Múzeum
2022. november 30. |
249
Rendszeres olvasóink már megszokhatták, hogy ezeken a hasábokon az Épületgépészeti Múzeum egy-egy érdekes tárgyáról ejtünk szót, lehetőleg bő fotóanyaggal. Ez az írás rendhagyó lesz abból a szempontból, hogy magáról a múzeumról is szó lesz, mégpedig abból az apropóból, hogy a gyűjtemény húszéves lett. Persze azért a fotók sem maradnak el.
Zephir kályha
2022. július 3. |
666
2 4.5 (2)
Az Épületgépészeti Múzeum kincseit bemutató sorozatunkban most egy igazi különlegességről írunk. Egy kályháról, amely hatásfokában messze lekörözte a versenytársait, és amely nem mellesleg egy magyar szabadalomra épülve készült.
Padlóösszefolyó, szifon, bűzelzárás
2022. április 8. |
398
Egy épületgépészeti rendszer akkor működik jól, ha észre sem vesszük. Ha már feltűnik, akkor baj van. Megjelenik a fürdőszobában a bűz, csatornaszag terjeng a konyhában, a padlóösszefolyóba nem folyik le a kiömlött víz. Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunk jelen darabjában csupa olyan szerelvényt mutatunk be, amelyekre igaz a fenti megállapítás.
Elektromos fűtőtestek, villanykályhák
2022. március 2. |
336
1 5 (1)
Az elektromos fűtőtestekkel határterülethez érkezett az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunk. Határterülethez, hiszen ezek a berendezések az épületgépészeti és a villamos szakma „kereszteződései”, mindazonáltal nagyszerű kiegészítő fűtést jelentettek tüzelőhiány, túl nagy hideg esetén, illetőleg átmeneti időjárási feltételek között, amikor rövid idő alatt lehetett temperálni a szobát.
Az Országház fűtése
2021. december 6. |
2293
Budapest emblematikus épületét mindenki ismeri – legalábbis kívülről. Az érdeklődő látogatók előtt persze a kapuk is nyitva állnak, de vannak olyan terei is az Országháznak, melyek egy átlagos látogatás alkalmával nem nyílnak meg. Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban ezúttal az ilyen rejtett zugokba nyújtunk betekintést.
Főzés-sütés gázzal
2019. szeptember 6. |
7259
Tisztaság, kényelem és viszonylag jó szabályozhatóság – ezt hozta el a huszadik század a konyhákba. Miután előző számunkban a sparheltet már megtárgyaltuk, az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban ezúttal a gázzal működő berendezéseket vesszük sorra.
Sparherd vagy sparhelt?
2019. július 8. |
10 878
1 3 (1)
Az Épületgépészeti múzeum tárgyait bemutató sorozatunk jelen cikke az előző oldalakon olvashatókhoz kapcsolódik. Vagyis egy kis időre még maradunk a konyhában, a tűzhely mellett.
Szobai és légóvécé
2018. december 18. |
7261
Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban már írtunk egy korabeli intim tárgyról, a bourdaloue-ról (2018/1–2.), a most bemutatandó tárgyak is ebből az időszakból valók, illetve hasonló célból készültek.
Fali légszesz-fürdőkályhák
2018. november 20. |
7518
Ha megnézzük a közel 100 éves gázvízmelegítőket, újra és újra bizonyítást nyer, eleinknek nemcsak az volt fontos, hogy a berendezési tárgyaik jól ellássák feladatukat, hanem szépek is legyenek.
A mosakodás eszközeinek fejlődése
2018. október 20. |
830
Cikkünket indíthatnánk azzal a korabeli szokással, mely a Gangesban az évi egyszeri megmártózást jelentette, de ezt sem annak vallási tartalma, sem a terjedelmi korlátok miatt nem tesszük.
25 éves múlttal egy jobb jövőt építve
2018. március 21. |
2510
1993-at írtunk akkor, amikor a ’70-es évek nagy gázosítási programja után már jelentkeztek az akkor elkövetett hibák következményei. Miről is van szó? A levegő tisztaságának növelése és a kényelmi igények kiszolgálása érdekében hihetetlenül felgyorsult a szilárdtüzelésről a gáztüzelésre való átállás. Sajnálatosan ez csak a berendezések szempontjából volt átgondolt, a kémények szempontjából nem. Ekkor döntött úgy az ezen a területen dolgozó szakemberek egy csoportja, hogy alapít egy civil szervezetet, a Kéményjobbítók Országos Szövetségét (KÉOSZ)...
Emlékek mentén
2018. február 2. |
7653
Az épületgépészeti szakma múltja csupa meglepetés. Eleink míves, kimunkált, ötletes, olykor talán megmosolyogtató tárgyai a jövő szakembereinek és felhasználóinak is üzennek. Ezt az üzenetet őrzi és adja tovább az Épületgépészeti Múzeum, amelynek két tárgyát mutatjuk be most.
CO-mérgezések és megoldási javaslatok
2012. december 11. |
3871
1 3 (1)
Amikor tavaly ősszel felkérést kaptam, hogy tanítómesterem, Dr. Meszléry Celesztin sorozatához kapcsolódva kora tavasszal szóljak a gyűjtőkémények javíthatóságáról, különös tekintettel az injektoros megszívásra, még nem gondoltam, hogy az idő ismét felülírja elképzelésünket. Természetesen szó lesz majd erről is, azonban meg kellene végre találnunk a helyes utat, amit követve megmenthetnénk a még veszélyben lévő embertársainkat. Sajnos az elmúlt 2 hónapban újra megszaporodtak a halálos balesetek, amelyekről szóló híradások félnapokra talán megrázzák a közvéleményt, de attól tartok, eközben lassan beépül a hétköznapi emberek tudatába, mint elkerülhetetlen, ugyanúgy, mint a hírekben szereplő egyéb halálesetek is. A szakemberek eközben folyamatosan rázzák a vészcsengőt, de – legyünk őszinték – kevés eredménnyel.
Mozaikok a kémények történetéből
2006. április 10. |
3993
A tűz feltalálását, Prométheusz által az istenektől való ellopását követően már tudták, hogy az égésnek 3 feltétele van: éghető anyag, oxigén, mely az égést táplálja és gyulladási hőmérséklet. Sajnálatos, hogy napjaikban gyakran nem gondolunk erre a hármas követelményre.
Épületgépészet III. épületvillamosság
2002. szeptember 10. |
2979
Társszerző: Keszthelyi István
Nyílt épületgépészeti berendezéseink, a szellőztetés, csatornázás, uszodatechnika, esővízgyűjtők stb. azzal tűnnek ki üzemeltetési szempontból, hogy a külső szennyeződéseket, az anyagáramlás szabályozását figyelembe kell venni.
Épületgépészet II.
2002. július 10. |
2707
Társszerző: Keszthelyi István
Épületgépészeti rendszereink épületeinkben a megfelelő életkörülmények fenntartását, az épületfunkciók egy részét, az épület állagmegóvását és katasztrófavédelmét egyaránt szolgálják. A gépészeti rendszerek üzemeltetési oldalról azzal tűnnek ki valamennyi egyéb épületelemhez képest, hogy karbantartás-igényük igen jelentős (mozgó-kopó alkatrészeik, fokozott hőfokváltozásuk, a csővezetékek, járatok piszkolódása miatt), míg élettartamuk általában az egyéb épületelemekhez képest rövidebb. Ugyanakkor működtetésük lényege az energiaátalakítás, így a hozzájuk kapcsolódó energiaköltség teszi ki az épület teljes energiaköltségének 90%-át.
Épületfunkciók, költségek, szemlélet I.
2002. április 10. |
2875
Társszerző: Keszthelyi István
Hazánkban sajnos nem közismert, hogy egy átlagos épület üzemeltetése nagyobb összeget emészt fel évente, mint a bekerülés arányos költségei. Sokan gondolják úgy, hogy ha egy rendszert, épületet létrehoztunk, megvettünk, pusztán az „üzemanyagról" kell gondoskodnunk. Ezt a hozzáállást már a cseppet sem műszaki beállítottságú Petőfi Sándor is kritizálta Pató Pál úrról szóló művében, sajnos ez a kép mára nem sokat változott.
A tudatlanság biztonságával
2001. március 10. |
2795
Sokan ismerik már azt a véleményemet, mely szerint az ember által elkövethető egyik legnagyobb bűn az igénytelenség.
A minőségi kémények alkalmazása mellett?
2003. március 10. |
106 322
A hőtermelő berendezések fejlődése rendkívül gyors. Bár pár évvel ezelőtt azt hallhattuk, hogy egyedül a gáztüzelésnek van jövője, ma már tudjuk, a gáz is elfogy egyszer, és akkor is kell majd fűtenünk, használati melegvizet előállítanunk.
