Rahne Eric
okl. villamosmérnök
11 277 | |
1966-ban, az NDK-ban született, egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karán végezte Műszer és irányítástechnika szakon (1987–1992). 1990 óta foglalkozik ipari méréstechnikával, 1994 óta rezgésdiagnosztikával és 1995 óta termográfiával is. Ezekkel kapcsolatosan több magas szintű képzésen vett részt Németországban és az USA-ban.
1995 óta oktat a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Budapesti Műszaki Főiskolán (Óbudai Egyetem) a digitális méréstechnika, rezgésdiagnosztika, gépdiagnosztika, gépbeállítás, termográfia témakörökben
2001 óta saját szervezésű tanfolyamokat tart a rezgésdiagnosztika, villanymotor-diagnosztika, lézeres gépbeállítás, kiegyensúlyozás, mozgásanimáció, termográfia területeken.
Számtalan szakmai konferencián rezgésdiagnosztikával és termográfiával kapcsolatos előadásokat tart.
2008-ban megszerezte, 2013-ban és 2018-ban megújította a termográfia területén a legmagasabb szintű, nemzetközileg elismert Termográfia Level-3 akkreditálását, mellyel (jelenlegi ismeretek szerint) Magyarországon még senki más nem rendelkezik. 2008 óta a német Infratec GmbH. szakmai oktatások vezetője.
Rahne Eric cikkei
Kaphat még esélyt a napkollektor?
2019. október 16. |
2705
Társszerző: Szemán Róbert
Minden fűtési megoldás esetén célszerű áttekinteni annak beruházási igényét, az előállításánál, karbantartásánál és végső megszüntetésénél keletkező környezeti terhelést, valamint az energiafelhasználását és annak hatásfokát.
Hűtőkamrák és egyéb épületrészek
Épületszerkezeti és épületgépészeti termográfia VII.
2019. július 8. |
945
1 3 (1)
Termográfiai sorozatunk utolsó darabjához érkeztünk. Ebben a cikkben a hűtőházak és hűtőkamrák, illetve egyéb épületrészek vizsgálatáról lesz szó, és szót ejtünk magáról a hőkameráról mint eszközről is. Cikksorozatunkban a termográfia elképesztő sokoldalúságába és elméleti, illetve gyakorlati korlátaiba igyekeztünk bepillantást adni Rahne Eric „Thermográfia – elmélet és gyakorlati méréstechnika” című, 650 oldal terjedelmű szakkönyvéből merítve.
Épületgépészeti csövek felderítése, szivárgások keresése
Épületszerkezeti és épületgépészeti termográfia VI.
2019. június 4. |
1166
Ha egy rejtett csővezeték hőmérséklete szignifikánsan magasabb a körbevevő közegénél, termográfiai módszerekkel megvizsgálható. A hőkamerás felvételek fényt deríthetnek az esetleges szivárgásokra is.
Vízzel és vízgőzzel kapcsolatos épületkárok felfedezése termográfiával
Épületszerkezeti és épületgépészeti termográfia V.
2019. május 6. |
987
1 5 (1)
Az épületekben nemcsak a hőhidak és nem kívánt levegőáramlások okozta hőmérséklet-eltérések jelentenek gondot önmagukban, hanem az ezekkel összefüggésben fellépő vízgőzszállítások, páralecsapódások következményeként fellépő penészesedések vagy akár szerkezeti átnedvesedések.
Rejtett épületkonstrukciós elemek felderítése termográfiával
Épületszerkezeti és épületgépészeti termográfia IV.
2019. április 5. |
850
A termográfia témakörét körbejáró cikksorozatunkból sok hasznos információt szerezhettünk: megtudtuk, hogy milyen paraméterekkel rendelkező készülékkel érdemes munkához látnunk, és a mérések mikéntjéről is sok minden kiderült, ezúttal pedig a nyílászárók környékén fogunk vizsgálódni.
A termográfia gyakorlati alkalmazása épületek állapotfelméréséhez
Épületszerkezeti és épületgépészeti termográfia III.
2019. február 2. |
989
Előző cikkünkben azt vettük sorra, miért fontos figyelembe venni hőkameránk geometriai felbontását, a hőkép pixelfelbontását és a hőkamera termikus felbontóképességét. Most azt tekintjük át, mitől lesz eredményes a felmérésünk.
Épületszerkezeti és épületgépészeti termográfia II.
2018. december 18. |
1570
1 5 (1)
Cikksorozatunk előző részében arról beszéltünk, hogy milyen jellegű (célú) épülettermográfiai mérések léteznek, a szükséges mérési körülményekről és az azokból adódó nehézségekről, illetve korlátozásokról. A most következő részből pedig megtudhatjuk, hogy mi a szerepe a hőkamera adottságai alapján figyelembe veendő geometriai felbontás követelményének, a hőkép pixelfelbontásának, valamint a hőkamera termikus felbontóképességének. Mindezt valós hőképekkel illusztrálva, a Termográfia – elmélet és gyakorlati méréstechnika című szakkönyvből merítve.
Épületszerkezeti és épületgépészeti termográfia I.
2018. november 20. |
1066
1 5 (1)
A most kezdődő cikksorozattal betekintést kívánunk nyújtani a termográfia elképesztő sokoldalúságába és elméleti, illetve gyakorlati korlátaiba, Rahne Eric „Thermográfia – elmélet és gyakorlati méréstechnika” című, 650 oldal terjedelmű szakkönyvéből merítve.
