Szalai Gabriella
297 | |
Közgazdász, marketinggel, kommunikációval, pályázatírással, projektmenedzsmenttel foglalkozott. Dolgozott regionális és államfejlesztési ügynökségeknél is, majd 3 évig a Magyar Energiahatékonysági Intézetet (MEHI) vezette. Jelenleg a Daikin Hungary Kft. munkatársa, feladatai közé tartozik többek között a fenntartható fejlődéssel és klímavédelemmel kapcsolatos szabályozási kérdéskör. Férjezett, két felnőtt gyermeke van.
Szalai Gabriella cikkei
Kihagyjuk a ziccert?
Érthetetlen, hogy hőszivattyúk hasznos energiájának miért csak a töredékét könyveljük el a megújuló források közé
2020. december 4. |
106
A hőszivattyúk térnyerése ma már nem kérdéses. Az épületállomány, így a hűtés és fűtés 2050-re kitűzött dekarbonizációja kulcsfontosságú lesz Európa klímasemlegessé tételében, és ebben a hőszivattyúk központi szerepet fognak játszani. Nálunk viszont eddig elsikkadt az a rejtett technológiai előny, miszerint a hőszivattyúk által előállított hasznos energiát megújuló energiának kell tekinteni, és a megújulóenergia-statisztikában megjeleníteni. Valóban annyira jól teljesíti Magyarország a megújulós célokat, hogy elvesztegethet egy erőforrást, mely adott és nem igényel külön befektetést?
Épületüzemeltetés és egészség
2020. május 7. |
415
Társszerző: Király Tamás Lantos Tivadar
Az épületüzemeltetés nem csupán azt jelenti, hogy egy adott irodaházat vagy más létesítményt a lehető legkomfortosabban, energetikailag optimálisan működtessünk, de gondolnunk kell a benne dolgozók egészségére is. A COVID-19 világjárványra reagálva a REHVA – az európai fűtéssel, szellőzéssel és légkondicionálással (HVAC) foglalkozó egyesületek szövetsége – kiadott egy útmutatót arra vonatkozóan, hogy az épületgépészeti rendszerek elemeit hogyan lehet minél biztonságosabban működtetni a járvány alatt. Most részben ezt közöljük, kiegészítve hazai szakemberek javaslataival. Az épületüzemeltetési javaslatok nem vesztik érvényüket akkor sem, amikor a járvány már lecsengő ágba kerül.
Épületüzemeltetés járvány idején
2020. március 26. |
2027
A COVID-19 világjárványra reagálva a REHVA – az európai fűtéssel, szellőzéssel és légkondicionálással (HVAC) foglalkozó egyesületek szövetsége – kiadott egy útmutatót arra vonatkozóan, hogy az épületgépészeti rendszerek elemeit hogyan lehet minél biztonságosabban működtetni a járvány alatt. Bár nagyon sok közösségi-, illetve irodaépület kiürült a #maradjotthon felhívás hatására, az épületüzemeltetési javaslatok nem vesztik érvényüket akkor sem, amikor a járvány már lecsengő ágba kerül.
Hőszivattyúval a klímavédelemért
2020. február 8. |
251
A Magyar Hőszivattyú Szövetség 2020. február 12-én hazai és nemzetközi előadók részvételével rendez konferenciát Budapesten. Az esemény aktualitását a klímaváltozás elleni küzdelem adja, a dekarbonizáció, vagyis egyik kulcsa ugyanis a környezetbarát hőszivattyú-technológia lehet.
Rossz beidegződés
A magyarok többsége ma még csak hűtésre használja fűtésre is optimalizált klímáját
2019. december 2. |
441
3 5 (2)
A légkondicionálóval rendelkező magyar háztartás többségében oldalfali klíma található, a vásárlásnál pedig az energiahatékonyság mellett kiemelten fontosnak tartják a vásárlók a szűrők meglétét, a halk működést, valamint a megfelelő teljesítményt – derül ki az egyik klímagyártó cég használati trendekre irányuló kutatásából. A magyarok többsége csak hűtésre használja klímaberendezését, hiába van benne fűtőfunkció is.
Klimatizált kifutót kaptak az oroszlánok
2019. november 4. |
232
Társszerző: Nyilas Mihály
A Veszprémi Állatkertben nagyszabású fejlesztések történtek, amely során kiderült, hogy az összetett műszaki elvárásoknak és előírásoknak megfelelő új épületfunkciókat, csak speciális HVAC technológia képes teljesíteni.
Dekarbonzáció
A hőszivattyú lehet a kulcs?
2019. október 7. |
417
Társszerző: Hordermarszki Zsolt
Elindult a visszaszámlálás a közel nulla épületenergetikai szabályok általános érvénybe lépése előtt. A kép ugyan tisztul, de ahogy közeledünk a „D-naphoz”, újabb és újabb szempontok látnak napvilágot. Ilyen az is, hogy a hőszivattyú-technológia jelentősen megkönnyítheti és leegyszerűsítheti az átállást egy szén-dioxid-mentes európai épületállomány 2050-es elérésére. A hőszivattyú ugyanis nemcsak egy környezetbarát fűtési–hűtési és háztartási melegvíz-előállításra alkalmas gépészeti megoldás, de egyben az új épületek megújulóenergia-részarányára vonatkozó energetikai elvárást is teljesíti.
