Többet kell tanulnunk a madaraktól
2015. június 25. | VGF online | 5928 |
A XXI. század új energiaforrása a megújuló energiák lesznek. Ugyan még gyerekcipőben jár és sok fejlesztésen kell átesniük. Jobbnál jobb megoldással állnak elő a terület szakértői, most éppen madaraktól tanulhatnánk a szélturbinák csendesebb működése érdekében.
A nesztelen repülés nem csak a madaraknak előnyös. A baglyok repülési készségei által inspirált szélfarmok több energiát állíthatnának elő kevesebb zajjal, állítják a kutatók. A turbinák károsanyag kibocsátástól mentes energiát termelnek, a környezetvédőket azonban aggasztják a szárazföldi és tengeri élővilágra gyakorolt hatásaik, valamint a turbinák közelében élők is csendesebb működést szeretnének.
Nigel Peake a Cambridge Egyetem kutatója a halk repülésükről híres baglyokhoz fordult ihletért, melyek hangelfojtó szárnyaiknak köszönhetően tudják meglepni zsákmányaikat. Peake a szárny két jellegzetességét vette szemügyre. A szárny teljes hosszán egymástól egyenletes távolságban elhelyezkedő sörték repülés közben felbontják a hanghullámokat, meggátolva a felgyülemlésüket, ezáltal a hangképződést. Ugyanakkor a sűrűn elhelyezkedő tollak barázdái csökkentik a légnyomást szárnyfelületen, egyfajta „lopakodó” hatást adva.
Ezt követően a brit csapat elkészítette saját szárnyait, számos terelőlap beiktatásával egy szárnyszelvényen, melyek a felület széleinél futnak végig. A lapok adják vissza az egyenletesen elhelyezkedő sörtéket, megbontva a felületi nyomást, csökkentve a szárnyszelvény által keltett hanghullámokat.
Amikor a kutatók kipróbálták szárnyukat a szélcsatornában, felfedezték, hogy a zajcsökkentés akkor a leghatékonyabb, amikor a lapok egészen közel, mindössze 1 milliméterre helyezkednek el egymáshoz, ilyenkor tizedére sikerült csökkenteni a zajt. A megoldást az Amerikai Repülési és Űrrepülési Intézet dallasi konferenciáján mutatják be a hónap végén.
A halkabb működés mellett a bagolyszárny technika segíthet a hatékonyság növelésében is. „Sok szélturbinát mesterségesen lassítanak, hogy ne legyenek túlságosan zajosak” – magyarázta Peake. Ha eleve csendes a rendszer, akkor viszont nem kell mesterséges gátakat szabni, a lapok többlet ellenállást okoznak ugyan, a gyorsabb forgás azonban ellensúlyozza ezt az energiaveszteséget. Peake egy turbinagyártóval fogja tesztelni az elvet.
A baglyok szárnya nem kizárólag Peake csapatának a fantáziáját mozgatta meg, korábban a Lenovo mérnökei is tanulmányozták szerkezetüket, és sikerrel alkalmazták a laptopok hűtőventillátorainál, megalkotva az egyik legcsendesebb és leghatékonyabb hűtőrendszert.
Forrás: sg.hu
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
