VGF&HKL szaklap

Az iráni konfliktus megtolta a hőszivattyúpiacot

Az első negyedéves piaci adatok azt mutatják, hogy az iráni háborús helyzet nyomán megugró olaj- és gázárak a hőszivattyúk vásárlása felé mozdították el az európai háztartásokat. Egy friss adatközlés szerint ez év első negyedében Franciaországban, Németországban és Lengyelországban 25 százalékos volt a bővülés 2025 azonos időszakához képest.

TÁMOGATOTT CIKK

Száraz falak, tiszta levegő – az egészséges beltér titkai

Ezúton hívjuk fel minden ingatlankezelő, társasházi közös képviselő, bérbeadó, építészeti tervező, lakossági ingatlantulajdonos és az épületek állagmegóvásáért felelős szakember figyelmét a Lechner Rendezvényközpontban megrendezésre kerülő, PENÉSZKONFERENCIA című szakmai eseményre.

Magyarországon is működik a Google újítása

A „Megbízható források” bevezetésével ön is beleszólhat abba, milyen híroldalakkal szeretne gyakrabban találkozni a keresőben. Ez nemcsak kényelmi szempontból fontos, de csökkenti a netes csalások és félrevezető információk terjedését.

TÁMOGATOTT CIKK

Nem a hiba a legdrágább

Gépész kivitelezőként nem az a kérdés, van-e biztosítása – hanem az, hogy mire nem fizet

Egy épületgépészeti hibánál a kár nem mindig áll meg a javítás költségénél. Kérdés lehet a leállás, a pluszköltség, a szolgáltatáskimaradás vagy akár egy speciális biztosítási kizárás is. A kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás fontos alap, de a biztosítási feltételek között nagy különbségek lehetnek. Megmutatjuk, mely pontokat érdemes átnézni, mielőtt egy káreseményből valódi probléma lesz.

A légtechnika és a képzőművészet találkozása Velencében

Megnyílt a 61. Nemzetközi Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonja, amely Koronczi Endre Pneuma Cosmic (Kozmikus lehelet) című kiállítását mutatja be. A távirati iroda tudósítása szerint a három installációból álló műalkotás egyikét a Magyar Tudományos Akadémia felújításakor kibontott és lecserélt régi légtechnikai rendszer elemeiből állította össze a művész.

Tanuljunk a hűtőgépszerelőktől!

Az R290, vagyis a propán hűtőközeg terjedése egyre általánosabb a hűtéstechnika minden területén. Az EU-s szabályozás hazai életbe lépése az egyik oka annak, hogy minden hűtőrendszerrel foglalkozó szerelő előbb-utóbb kénytelen lesz megismerkedni vele. A VGF&HKL legfrissebb, májusi száma kiemelten foglalkozik ezzel a témával.

Kimerült a keret, lezárult az Otthonfelújítási Program

Az igénylők 16 százaléka a fűtési rendszer korszerűsítésére kért támogatást

Élénk érdeklődés kísérte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) koordinációjában megvalósuló, uniós társfinanszírozású energiahatékonysági Otthonfelújítási Programokat; a rendelkezésre álló 73 milliárd forint keretösszegű programok forrásait lekötötték, így várhatóan több mint tízezer otthonban valósulhatnak meg energiahatékonysági korszerűsítések – közölte az MFB az MTI-vel.

Összezsugorodott az otthonfelújítási program

Alaposan korlátozta az 5+5 millió forintos, energiatakarékossági beruházásokat célzó program hozzáférhetőségét a kormány. A pályázati lehetőség az úgynevezett nem hátrányos helyzetű régiókban április 17-étől megszűnik. A döntést a hivatalos pályázati portálon tették közzé, indoka pedig egy LinkedIn bejegyzés szerint a források kimerülése.

Felfüggesztette a Masterplast a Hungarocell Felújítási Programot

Az olajpiacokon kialakult káosz nemcsak felverte a műanyagok árát, hanem már áruhiánnyal is fenyeget

A Masterplast Hungária Kft. azonnali hatállyal felfüggesztette hőszigetelési programját, miután több beszállítója vis maiorra hivatkozva felmondta a szerződését vagy korlátozta a leszállítható alapanyagmennyiséget. Mint arról korábban beszámoltunk, az iráni háború nyomában kitört, majd a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt csak fokozódó olajpiaci válság teljesen felborította a műanyagok piacát, hatalmas áremelkedést és az ellátási láncok megszakadását vonva maga után.

Az értékőrzés közös feladatunk

Az idén is segítheti az Épületgépészeti Múzeum munkáját adója egy százalékával

Adóbevalláskor a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlása nagy segítség a nonprofit szervezeteknek. Azoknak a figyelmébe ajánljuk az Épületgépészeti Múzeumot, mint támogatható közhasznú szervezetet, akik még nem rendelkeztek az adójuk 1 százalékáról.

„Miért hallgatott eddig a mérnöki kamara?”

A válasz nem a közöny, és nem is a gyávaság. Csakhogy volt egy időszak, amikor minden szakmai köztestület láthatta, milyen ára lehet annak, ha a hatalom a kritikát nem partneri jelzésnek, hanem ellenséges fellépésnek tekinti

Fájdalmas hangú írásban kritizálta Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke az elmúlt időszak építésgazdaságát, s az annak irányítására hivatott szakpolitikai intézményrendszer döntéseit, közvetve döntéshozóit. A szervezet Facebook-oldalán posztolt bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a hazai mérnöktársadalom a kezdeti pozitív várakozások mámorából hasonló módon józanodott ki, mint Honoré de Balzac Elveszett illúziók regényének főhőse, Lucien de Rubempré, a vidéki naiv költő, aki előbb Párizsba költözve megélte a gyors felemelkedést, majd az annál nagyobb bukást. Mint írta, noha a szakemberek látták, hogy nem éppen jó irányba mentek a dolgok, hallgattak. Értékítélete szerint ennek az volt az oka, hogy látták, ha máshonnan nem, az orvosok példáján, milyen ára lehet annak, ha a hatalom a kritikát nem partneri jelzésnek, hanem ellenséges fellépésnek tekinti. Wagner Ernő bejegyzését az alábbiakban tartalmi változtatás nélkül, minimálisan szerkesztett változatban közöljük.

A Nobel-díj és az épületgépészet találkozása Japánban

Nemrégiben osztották ki a Nobel-díjakat; kémia területen három tudós együttesen kapta az elismerést. Eddig ez nem olyan bevezető, ami biztosan felkelti egy épületgépész figyelmét. Igen ám, csakhogy a díjat érő felfedezés vadonatúj és környezetbarát lehetőséget teremt a klímákból és hőszivattyúkból lefejtett hűtőközegek szétválasztásában, ami új lehetőségeket nyit azok környezetbarát, tökéletes regenerációja előtt. És ez bizony már gépészet a javából.

Fókuszban az egészséges ivóvíz

Már nyomdában a VGF&HKL szaklap következő, májusi száma

Az ivóvízvezetékek különböző anyagú csövekből készülhetnek. Kiválóan alkalmas erre például a rozsdamentes acél. Csakhogy a rozsdamentes acél és az ivóvízvezetékekre előírt anyagösszetételt teljesítő rozsdamentes acél között, kis túlzással élve, ég és föld a különbség. Olyannyira, hogy még a rozsdamentes lábasokra is jóval kevésbé szigorú előírások vonatkoznak, mint az ivóvízre használható szintén rozsdamentes csövekre.

Bitcoin-kályha

Valós pénzkereseti lehetőség, vagy csupán jól hangzó marketingfogás?

Az utóbbi időben egyre több olyan elektromos fűtőberendezés jelenik meg a piacon, amely a kriptovaluta-bányászat során keletkező hőt hasznosítja. Az elképzelés szerint a készülék a fűtési célú villamos energiát nem pusztán hővé alakítja, hanem közben digitális pénzt is termel, így részben vagy akár teljesen ellensúlyozhatja az energiaköltséget. A koncepció műszakilag működőképes, gazdasági realitása azonban több kérdést is felvet, különösen a jelenlegi energiaárak és a kriptobányászat gyorsan változó gazdasági feltételei mellett.

Tudatosan sértik meg a cégek az F-gáz-előírásokat

A gócpont Olaszország; vevői oldalon szóba került a Lidl Italy és a Carrefour kereskedelmi hálózat, az államvasutak és az Iveco autógyártó-óriás is

Regeneráltként adják el az újat, elcsalják az áfát, legálisnak tüntetik fel a tiltottat – a brit Környezetvédelmi Nyomozó Ügynökség (EIA) friss jelentése arról számol be, hogy eurómillós nagyságrendű és jól szervezett az illegális F-gázkereskedelem Európában. Olaszországban három olyan céget is lebuktattak, amelyek piacbefolyásoló mennyiségekben kereskedtek illegális hűtőközegekkel.

Olajból műanyag, műanyagból kockázat – drasztikus drágulás előtt az épületgépészeti piac

A polietilén ára Kínában márciusban meghaladta a 9000 kínai jüant tonnánként, ami négy év óta a legmagasabb szint, és 45%-os emelkedést jelent az év eleje óta. Ugyanez a helyzet az USA-ban és Európában is. Ennek oka, hogy a műanyagok végső soron olajból készülnek, és a közel-keleti háború egyrészt felverte az olaj árát, másrészt a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság megszakította a szállítási láncokat, harmadrészt, de nem utolsó sorban, az emelkedő üzemanyag- és biztosítási költségeken keresztül drágábbá tette a szállítmányozást – egy sor gyártó pedig egyszerűen leállt. A műanyagok áremelkedése várhatóan áprilistól gyűrűzik be a magyar épületgépészeti piacra. Attól függően, hogy PVC, polietilén (PE) vagy polipropilén (PP) anyagú termékről van-e szó, harminc-, negyven- és ötvenszázalékos alapanyagár-emelkedéssel kell kalkulálni. Ebben a helyzetben a kivitelezők elemi érdeke, hogy megfelelő szerződésekkel védjék magukat a rájuk leselkedő árkockázattól.

Középpontban a gáztömörség

Megjelent a VGF&HKL szaklap legfrissebb, áprilisi száma

Ha valaki kondenzációsra cseréli régebbi gázkészülékét, új kéményre is szüksége lehet. Csakhogy amíg azzal talán már a laikus felhasználók is tisztában vannak, hogy a fűtőberendezések élettartamát jelentősen meghosszabbítja a rendszeres karbantartás – helyesebben megrövidíti annak hiánya –, a kémény is „elromolhat”, főként, ha hanyagul, vagy nem megfelelő szaktudással építették azt meg.

Ön épületgépész mérnök? Most felelős műszakai vezető végzettséget is szerezhet

A magyar építészetről, valamint az állami beruházások rendjéről szóló törvények alapján is nagyon fontos, kiemelt szakterületre felkészült szakemberekre van szükség. A Magyar Mérnöki Kamara által szervezett képzés posztgraduális jellegű, ami azt jelenti, hogy mérnök végzettségű hallgatókat várnak rá. Az épületgépészeti alaptudományok nem része a képzésnek.

Sajnálhatja, aki lemaradt

Nagy sikerrel zárult a lapunk által szervezett BeCool konferencia

Minden, amit a hűtőközegekkel kapcsolatos munkavégzés szabályairól tudni kell – ezzel a mottóval szervezte meg lapunk a BeCool konferenciát március 17-én a kőbányai Lechner Rendezvényközpontban. Az előadások a mottónak megfelelően mélyen szakmaiak voltak, és széles spektrumot öleltek föl a megadott témán belül.

Innováció, ami értéket teremt

Már nyomdában a VGF&HKL áprilisi lapszáma

Egy ország gazdaságának hosszú távú versenyképessége ma már elképzelhetetlen innováció nélkül. A globális termékláncokban a legnagyobb hozzáadott érték jellemzően a lánc két végén realizálódik: a kutatás-fejlesztés (K+F) szakaszában, valamint a márkázott értékesítés, a marketing és a vevőkapcsolatok területén. A középső, gyártási-feldolgozási fázisok viszonylag kevés hozzáadott értéket teremtenek; a valódi „vagyonteremtő” erő az új tudás létrehozásában és annak piacra vitele során keletkezik.

Megdőlt egy mítosz a kínai dömpingről

Az adatok az mutatják, hogy az európában eladott hőszivattyúk zömét a kontinensen is gyártják

Az Európában telepített hőszivattyúk több mint 80%-át Európában szerelik össze, míg Kínában csak körülbelül 10%-ot gyártanak. Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) új adatait akkor tették közzé, amikor az Európai Bizottság közzétette ipari gyorsító törvényét, amelynek célja a tiszta technológiájú gyártás fellendítése Európában.

Harc az F-gáz-csempészek ellen

Az Európai Unió szigorú szabályozással igyekszik visszaszorítani az F-gázok, azaz a fluorozott üvegházhatású gázok illegális kereskedelmét, amely jelentős környezeti károkat okoz. Olaszországban sorozatos lefoglalások mutatják a hatóságok elszántságát, miközben a csempészek milliárdos piacot torzítanak el.

Bátran fogyasztható a fővárosi csapvíz

Ez persze csak akkor igaz, ha nem ólomcsövek vannak a falban, és a csapok, egyéb szerelvények is megfelelnek az előírásoknak

A budapesti csapvíz biztonságosan fogyasztható, megfelel minden hatályos hazai és uniós egészségügyi előírásnak. A PFAS-vegyületekre vonatkozó legfrissebb vizsgálatok is azt igazolják, hogy a mért értékek jóval a megengedett határérték alatt maradnak – tette közzé a Fővárosi Vízművek.

Több fontos ponton is módosult a TÉKA

A 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet (TÉKA) módosító 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet 2026. január 14-től több, közvetlenül az épületgépészeti tervezést érintő ponton változtatta meg a TÉKA szabályait. A Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum által megfogalmazott részletes szakmai javaslatok több pontban indítványoztak módosításokat. Az aktuálisan hatályba lépett változtatások közül számos elem ezen javaslatok alapján került bevezetésre. A módosítások közül különösen fontos a szellőzés páratartalom előírásainak módosítása, a homlokzati épületgépészeti berendezések elhelyezésének szabályozása és a gépjárműtárolók szellőztetésére vonatkozó pontosítás. Az alábbiakban a Nagy Bernát, a Magyar Mérnöki Kamara elnökségi tagja által kiemelt változtatásokat közöljük, az ő kommentárjaival együtt.

Kazán vagy hőszivattyú? Lehet mindkettő is egyszerre

Sokan gondolkodnak új építkezés vagy meglévő ingatlan felújítása előtt, hogy vajon gázkazánnal vagy hőszivattyúval biztosítsák-e az épület melegét. Mindkettő mellett szólnak pro és kontra érvek egyaránt. Leszámítva, hogy megfelelő hőleadó rendszer mellett a hőszivattyú hűtésre is alkalmas, feltétlenül a javára kell írnunk, hogy olcsóbban üzemeltethető, mint egy gázkazán – feltéve, ha nincs nagyon hideg. Viszont a hőmérséklet csökkenésével szükségszerűen elérkezik egy olyan pont, amikor már a gázkazán lesz az alacsonyabb rezsi biztosítéka. Ezért lehet létjogosultságuk az olyan hibrid rendszereknek, amelyekben két hőtermelő, egy hőszivattyú és egy gázkazán dolgozik, persze nem párhuzamosan, hanem felváltva.

Az időjárás is hatással van a csőtörésekre

Aki frontérzékeny, annak nem kell elmagyarázni, milyen hatással lehet az emberi szervezetre az időjárás, pláne annak hirtelen megváltozása. Azt viszont kevesen gondolnánk, hogy az időjárás vagy a Duma vízszintje komoly hatással lehet a fővárosi víziközművekre, pedig így van. A Fővárosi Vízművek el is magyarázta, hogy miért.

Lesz magyar hűtő- és klímaszerelő a szakmák VB-jén

Fűtésszerelő fiatal szakembereink rendszeresen részt vesznek a szakmák Európa- illetve világbajnokságának tekinthető EuroSkills és WordSkills versenyeken, most pedig a következő világversenyen hűtő- és klímatechnikai szerelővel bővül a csapat.

Amikor a szomszéd rázza a kerítést, mert zavarja a hőszivattyúd

A hőszivattyúk és légkondicionálók kültéri egységei az elmúlt években nemcsak az energiahatékonyság, hanem a zajterhelés miatt is a figyelem középpontjába kerültek. A lakókörnyezetben megjelenő zavaró hanghatások sokszor konfliktushoz vezetnek, miközben a településképi és zajvédelmi szabályozások is egyre szigorúbbak. Budapest II. kerületében, Debrecenben, Tamásiban és Balatonberényben például konkrét rendeletek tiltják vagy korlátozzák az utcáról látható, homlokzatra szerelt kültéri egységeket. A szabályok megszegése akár milliós bírságot is vonhat maga után.

Tárolóra pályázhatnak a napelemesek

Február másodikán nyílik meg Otthoni Energiatároló Program pályázati ablaka. Háztartásonként 2,5 millió forintos támogatás igényelhetnek a napelemmel rendelkezők, vagy azok, akik vállalják egy napelemes beruházás végrehajtását.

TÁMOGATOTT CIKK

Felületfűtési rendszerek szerkezeti típusai az EN 1264 szabvány szerint

A felületfűtési rendszerek különböző szerkezeti megoldásokkal készülhetnek. A leggyakrabban alkalmazott rendszerek az EN 1264 szabvány szerinti A és B típusú kialakítások. Ismerje meg a különbségeket, és válassza ki az ön rendszeréhez megfelelő megoldást!

Elsorvad a szén-monoxid-riasztók adatbázisa?

A katasztrófavédelem éveken át frissítette a megbízhatóan működő szén-monoxid-érzékelő készülékek listáját, de éppígy lajstromozták a nem megfelelően működő, ócska berendezéseket is. A naprakészen tartott két adatbázis óriási segítséget nyújtott abban, hogy mindenki megfelelő minőségű, az előírásoknak megfelelő berendezést vásárolhasson a pénzéért – hiszen ebben az esetben ez szó szerint élet vagy halál kérdése. Egy 2024-es rendelettel ugyanakkor ezen készülékek piacfelügyelete a fővárosi/vármegyei kormányhivatalokhoz került. A katasztrófavédelem adatbázisa így 2024 augusztusa óta nem frissül, új, a kormányhivatalok által összeállított lista pedig nincs – mi legalábbis nem találtuk nyomát.

Német fordulat a kazánok ügyében

Maradhat a gáz és az olaj, csak épp nem az a gáz, és nem az az olaj

Németországban a kormánykoalíció megállapodott a vitatott épületenergetikai törvény, vagyis az épületek fűtését szabályozó törvény reformjáról. A lényeg, hogy az új elképzelések szerint nem tiltanák be a gáz- vagy olajüzemmű tüzelőberendezések telepítését, ehelyett a tüzelőanyagok fokozatos zöldítésére helyezi a hangsúlyt. A változás nagyobb szabadságot ad a háztartásoknak, miközben fenntartja a klímacélokat, de kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ez összhangban van-e az Európai Unió rendelkezéseivel.

Óriási potenciál van a felújításokban

A magyar lakosság jelentős része tisztában van azzal, hogy otthonának energetikai és gépészeti korszerűsítése elkerülhetetlen, a beruházások mégis elmaradnak. A háttérben elsősorban a sok esetben jelentkező finanszírozási korlát, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlan támogatási környezet áll. Holott egy átfogó és célzott, hosszú éveken át kiszámítható módon lezajló támogatási program hatása jóval túlmutatna az otthonokra gyakorolt pozitív hatáson. A szükséges energetikai, majd az ezeket követő vagy velük párhuzamos gépészeti felújítások révén markánsan csökkenne az egész ország primerenergia-felhasználása, csökkentve a külföldi kitettséget és növelve az ellátásbiztonságot.

Bár kötelező, kivitelezők tízezreinek mégsincs biztosítása

A renitens vállalkozásokat törölhetik a cégjegyzékből; lapunk ezúttal is segít a szerződések meg- vagy újrakötésében

Idén január 15-től minden hazai építőipari kivitelező és tervező vállalkozásnak és egyéni vállalkozónak – például az építészmérnököknek, kőműveseknek, tetőfedőknek, villanyszerelőknek, víz-, gáz-, fűtés- és klímaszerelőknek, festőknek és burkolóknak is – kötelező felelősségbiztosítást kell kötniük. Az élő szerződéseket december 15-ig lehet felmondani.

Több pénz jut fűtési költségmegosztókra

Újra elérhető az a pályázat, amelynek révén a távfűtéssel ellátott társasházak és lakásszövetkezetek pályázhatnak távolról leolvasható fűtési költségmegosztók felszerelésére. A keretösszeg 4,1 milliárd forint – közölte Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium.

Harminc százalék jár vissza a januári fűtésszámlából

A kiküldött számlákat mindenképpen be kell fizetni, aztán majd valamikor megérkezik a jóváírás

Bár e sorok írásakor még nem jelent meg a hivatalos rendelet, a január 29-i Kormányinfó alapján már láthatók a januári hideg miatt elrendelt rezsistop körvonalai. Ökölszabályként a távfűtéses. gázfűtéses és villannyal fűtött háztartások is visszakapják januári rezsiszámlájuk harminc százalékát, de mivel a számlázási formák eltérőek, a visszatérítés módja és időpontja sem lesz azonos. Sőt, aki villannyal fűt, csak külön igényléssel élhet a rezsistoppal.

Akkumulátorokra pályázhatnak a cégek

Megnyílik a Jedlik Ányos Energetikai Program legjobban várt pályázata, a hazai vállalkozások az 50 milliárd forintos keretből mától igényelhetnek támogatást ipari energiatárolók telepítéséhez – jelentette be Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, kormánybiztos. A teljes forrásmennyiség felét a mikro-, kis- és középvállalkozások számára különítik el. Az Otthoni Energiatároló Programmal együtt 2026 elején legalább 800 megawattnyi tároló kiépítését támogatja a kormány, ezzel megötszörözve a meglévő kapacitást.

Kihúzták a hőszivattyút és a szélenergiát a Jedlik program pályázatából

Közzétették az uniós forrásból finanszírozott Jedlik Ányos Energetikai Program egyik régóta várt pályázatát, amely energiatároló és napelemes áramtermelő rendszerek telepítésére biztosít forrást ötven milliárd forint keretösszegben vállalatok számára. A pályázat tervezetében még támogatható beruházásként szerepeltek a szélerőműves és hőszivattyús projektek, de a végleges kiírás ezeket már nem tartalmazza. A pályázati ablak januárban nyílik meg.

Így égesd el az ingyen fát

Úgy döntött a kormány, hogy legfeljebb március 15-ig bárki – beleértve az önkormányzatokat is – térítésmentesen, azaz teljesen ingyen kaphat tűzifát, aki ezt kéri. Egyelőre úgy tűnik, az állami ajándéknak nincsenek mennyiségi korlátai, de a részletszabályokat az operatív törzsnek kell kidolgoznia, és e cikk írásakor azok még nem láttak napvilágot. Az akciónak számos politikai vetülete van, de szaklapként mi inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, milyen szabályokat érdemes betartania annak, aki fával szeretne – vagy fával kényszerül – fűteni.

Nyomáspróba oxigénnel? Halálosan rossz ötlet

Lengyelországban tragikus baleset történt, amely újra ráirányítja a figyelmet a biztonsági előírások betartásának fontosságára a hűtéstechnikai ágazatban. Egy hőszivattyú rendszerének nyomáspróbáját nem a szokásosan alkalmazott nitrogénnel, hanem oxigénnel végezték el – a hibás eljárás robbanáshoz vezetett.

Kifizetődő lehet klímával fűteni, ha…

Megéri klímával fűteni? – ezt a kérdést járták körbe a Kossuth Rádió december nyolcadikai délelőtti adásában. A műsorvezető beszélgetőpartnere Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa és Szemán Róbert épületgépész mérnök, a VGF&HKL alapító főszerkesztője volt. A beszélgetésből kiderül, hogy igen, takarékos megoldás lehet klímát fűtésre használni, leginkább kiegészítésképp, ha erre optimalizált típust választunk, és az egyéb körülmények – lakásméret, szigetelés – is kedvezőek.

Most tényleg szintet lépünk, megérkezett a VGF zokni

Az elmúlt években nagy sikert arattak a VGF&HKL pólói, amit önmagukban, vagy előfizetés mellé kedvezménnyel tudtak megvásárolni az olvasóink. Legújabb termékünk a gépészzokni, amely már elérhető a webáruházunkban.

„Harminc év alatt közösséget építettünk” – Gyurkovics Zoltán az épületgépész szakma ünnepeiről és egy új díj jelentőségéről

Három évtized alatt az Országos Magyar Épületgépészeti Napok (OMÉN) és az azt lezáró – tavaly már a huszonötödik – Épületgépész Bál sokkal többé váltak egyszerű rendezvényeknél. Mindkettő a találkozásokról szól, a szakmai közösségi érzés megéléséről és megerősítéséről. Mindezek jelentőségéről a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Épületgépészeti Tagozata, egyben az OMÉN Koordinációs Bizottság elnökével, Gyurkovics Zoltánnal beszélgettünk.

Best of 2025

Ajándékba adjuk a VGF&HKL öt legolvasottabb idei írását

A VGF&HKL szaklap cikkeit csak előfizetőink olvashatják teljes terjedelmükben. Mivel azonban mindjárt itt a karácsony, azzal szeretnénk kedveskedni idei utolsó hírlevelünk olvasóinak, hogy a 2025-ös év legnépszerűbb szakmai cikkeit kivettük a fizetőfal mögül. Ezt az öt cikket olvasta a legtöbb online előfizetőnk az idei év terméséből, így joggal reméljük, hogy számot tartanak szélesebb körű szakmai érdeklődésére is.

Magyar lakóházat díjazott Panasonic

Az Equinox Júlia projektje a fenntartható építészet mintapéldája

A budapesti Equinox építésziroda Júlia projektje nyert a Panasonic PRO Awards nemzetközi versenyén a legjobb családi ház kategóriában. A keresztlaminált fából épült, cellulózzal szigetelt és Panasonic-technológiával hűtött és fűtött épület nemcsak a hazai zöld építészetet erősíti, de a nemzetközi szakma elismerését is kivívta. Az iroda korábban a kiadónk által szervezett Green Engineering 2025 konferencián is bemutatkozott.

Mennyit fogyaszt egy klíma? Segítünk kiszámítani

Kaptunk egy megtisztelő kérést az egyik magyar hírportáltól, nevezetesen, hogy mondjunk pár szót arról, mennyi villamos energiát fogyasztanak a klímaberendezések. A cikket rengetegen olvasták, noha erre a kérdésre nem is olyan egyszerű egzakt választ adni, hiszen nincs két egyforma ingatlan, a felhasználói szokások is különböznek, mint még egy sor egyéb befolyásoló tényező, de azért nem olyan bonyolult kiszámítanunk, mire számíthatunk a klímahasználat és az áramfogyasztás tekintetében. Most is megmutatjuk azt a kalkulációs metódust, amit a lapnak is elküldtünk.