Óriási potenciál van a felújításokban

2026. február 12. | VGF&HKL online |

A magyar lakosság jelentős része tisztában van azzal, hogy otthonának energetikai és gépészeti korszerűsítése elkerülhetetlen, a beruházások mégis elmaradnak. A háttérben elsősorban a sok esetben jelentkező finanszírozási korlát, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlan támogatási környezet áll. Holott egy átfogó és célzott, hosszú éveken át kiszámítható módon lezajló támogatási program hatása jóval túlmutatna az otthonokra gyakorolt pozitív hatáson. A szükséges energetikai, majd az ezeket követő vagy velük párhuzamos gépészeti felújítások révén markánsan csökkenne az egész ország primerenergia-felhasználása, csökkentve a külföldi kitettséget és növelve az ellátásbiztonságot.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2026 eleji lakossági felmérése szerint a magyar háztartások csupán 6%-a költene biztosan nagyobb összeget lakóingatlanára a következő egy évben. A válaszadók 18 százaléka ezt már csak valószínűsíti. Ez az arány lényegében három éve stagnál, és elmarad a 2021-es Otthonfelújítási Program idején tapasztalt mértéktől. A kutatás szerint a lakosság jelentős része kivár, és új, széles körben elérhető támogatási konstrukciókra számít.

Miért fontos ez?

Mindez azért különösen fontos, mert a hazai lakásállomány jelentős része műszakilag és energetikailag elavult. A lakások és családi házak 41%-a 1970 előtt, további 42%-a pedig 1970 és 2000 között épült, vagyis döntő részük olyan korszakból származik, amikor az energiahatékonyság nem volt tervezési szempont.

A jelenség mögött egyértelműen kirajzolódik a paradoxon: a felújítás szükségességének felismerése létezik, de a beruházási képesség korlátozott. Ez a helyzet egyértelműen jelzi, hogy a piacot nem a keresleti szándék hiánya, hanem a finanszírozási és ösztönzőrendszer korlátai fogják vissza.

Az épületek energiaéhsége rendszerszintű kérdés

Magyarországon az energiafelhasználás egyik legnagyobb szelete közvetlenül az épületekhez kapcsolódik. A becslések szerint az ország teljes primerenergia-felhasználásának több mint 40%-a az épületállományhoz köthető.

A lakossági energiafelhasználáson belül különösen domináns a fűtés: a háztartási végső energiafelhasználás 72–74%-át ez adja, a HMV-termelést is ide számítva pedig akár a 85%-ot is eléri. Ez azt jelenti, hogy minden energetikai korszerűsítés – különösen a hőtechnikai és gépészeti – rendszerszinten hat az ország energiafogyasztására. Az energetikai szempontból rossz átlagminősítésű épületállomány (átlagosan „FF” kategória) legalább kétszer annyi energiát fogyaszt, mint egy korszerű épület. A hazai energiahatékonysági stratégiai dokumentumok és iparági elemzések egyaránt arra jutnak, hogy a legnagyobb megtakarítási potenciál az épületállományban rejlik.

Elméleti számok, valós gazdasági hatás

Az energetikai felújítások hatása nemcsak lokális, hanem országos léptékben is jelentős lehet. Lakossági szinten a korszerűsítések akár a háztartási energiafelhasználás több mint 40%-át is megtakaríthatják.

Makroszinten még erősebb a kép. Egy átfogó, a teljes lakossági és középület-állományt érintő felújítási hullám Magyarország teljes energiafogyasztásának akár 16%-át is megtakaríthatná, ami mintegy 122 PJ energiaigény-csökkenést eredményezne évente.

Ez a volumen nemcsak energetikai, hanem gazdasági és ellátásbiztonsági szempontból is fontos. A hosszú távú energiamegtakarítás csökkentené az importfüggőséget, stabilizálná a rezsiköltségeket, és mérsékelné az energiaár-sokkok gazdasági hatását.

Pár szó a gépészetről

Az energetikai korszerűsítés kapcsán az egyik leggyakoribb szakmai félreértés, hogy a gépészeti fejlesztések önmagukban is hatékonyak lehetnek. A valóságban az épületgépészet mindig az épület fizikai adottságaival együtt értelmezhető csupán.

Egy rosszul szigetelt, nagy hőveszteségű családi ház – tipikusan egy Kádár-kocka – esetében például műszakilag és gazdaságilag sem optimális megoldás hőszivattyút telepíteni úgy, hogy az épület hőtechnikai paraméterei változatlanok maradnak. Ha a hőleadó rendszer konvektoros, vagy egy régi, nyílt égésterű kazánhoz méretezett radiátoros rendszer működik magas előremenő hőmérséklettel az adott épületben, ott egy modern, alacsony hőmérsékletű hőtermelő berendezés nem tud hatékonyan működni.

A komplex energetikai felújítás ezzel szemben rendszerszinten gondolkodik. Amennyiben az épület hővesztesége csökken – például megfelelő szigeteléssel és korszerű nyílászárókkal –, megnyílik a lehetőség alacsonyabb hőmérsékletű fűtési rendszerek alkalmazására. Ilyenkor válik műszakilag és gazdaságilag is indokolttá például a hőszivattyús technológia, a korszerű szabályozás vagy a hővisszanyerős szellőztetés alkalmazása.

A komplex felújítási program hatása

Az energetikai korszerűsítések egyik legfontosabb szakmai tanulsága, hogy a részleges felújítások gyakran nem eredményeznek lényegi energiamegtakarítást. Sok esetben egy-egy berendezés meghibásodása miatt történik csere, komplex energetikai tervezés nélkül, ami hosszú távon alacsonyabb hatékonyságot eredményez.

Ezzel szemben a komplex felújítási programok egyszerre kezelik a hőtechnikai és épületgépészeti elemeket: szigetelés, nyílászárók, hőtermelés, hőleadás, szellőzés és szabályozás együtt optimalizálható.

Egy ilyen program nemcsak energiamegtakarítást hozna, hanem közvetlenül élénkítené a hazai építőipart és épületgépészeti gyártást is. Az EU Renovation Wave stratégiája például kifejezetten a felújítási ráta megduplázását célozza, miközben Magyarország jelenlegi rátája becslések szerint csak 0,5–0,8% évente.

Finanszírozás nélkül nincs tömeges korszerűsítés

A jelenlegi támogatási rendszer célzott, de nem tömeges hatású. Jó példa erre a KEHOP Plusz program: több mint kétmillió ház lehet jogosult, de 2025 végéig mindössze mintegy 9 ezer igénylés érkezett.

A tapasztalatok szerint a tömeges felújításokhoz egyszerű, kiszámítható, széles körben hozzáférhető támogatási konstrukció szükséges. A 2021–2022-es Otthonfelújítási Program 195 ezer lakás megújulását hozta, ami jól mutatja, hogy megfelelő ösztönzőkkel a lakossági aktivitás gyorsan növelhető.

Összefoglalás

A magyar lakosság körében megvan a felismerés az energetikai és gépészeti korszerűsítések szükségességéről, a megvalósítás azonban elsősorban finanszírozási okok miatt elmarad. Ez az ellentmondás egyszerre jelent szakpolitikai kihívást és iparági lehetőséget. Egy jól felépített, komplex felújítási program nemcsak energetikai és klímavédelmi szempontból lenne kulcsfontosságú, hanem új növekedési pályára állíthatná a hazai építőipart és épületgépészeti szektort is.

energiamegtakarításépületenergetika

Kapcsolódó

---