A hőszivattyús szakembereké a jövő?
Egy friss tanulmány szerint jó lóra tesz, aki ezt a hivatást választja
2024. október 25. | VGF&HKL online | 511 |
Égető hiány van ma Európában hőszivattyús szakemberekből, és 2030-ig további hetvenezerre lesz szükség belőlük – áll egy nemrégiben megjelent tanulmányban. Az Eurofound (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért) által összeállított anyag szerint, ha nem lesz elegendő elérhető szakember a piacon, a technológia elvárt növekedési üteme sem lesz tartható. Ez ellen egyebek mellett a képzési program egységesítésével, emellett a telepítéseket ösztönző támogatások bevezetésével lehetne tenni.
Az Európai Unió fűtési rendszereinek dekarobonizálásában, vagyis az ingatlanállomány szén-dioxid-kibocsátának csökkentésében kulcsszerepük van a hőszivattyúknak, ezért különböző ösztönzőkkel kellene segíteni a lakosságot a hagyományos fűtűberendezések cseréjélben, továbbá a földgáz és az áram árát úgy kellene alakítani, hogy egy ilyen beruházás mielőbb megtérüljön – röviden így foglalható össze az a tanulmány, amelyet az Eurofound publikált nemrégiben. A dublini székhelyű alapítvány munkatársai által összeállított elemzés leszögezi: átfogó megközelítés szükséges a hőszivattyúk elterjedésének felgyorsításához, illetve az EU ambiciózus éghajlat-politikai céljainak eléréséhez, és tematikus pontokba szedve tárgyalja ennek részleteit, mindvégig a hőszivattyúk további elterjedésére, mint kívánatos célra összpontosítva.
Szakpolitikai környezet
A tanulmány vezetői összefoglalója felidézi, hogy az EU által kitűzött ambiciózus klímacélok elérése érdekében a közösség milyen szakpolitikai jellegű intézkedéseket hozott már meg. Ilyen például a Fit-for-55, amely felgyorsítja a dekarbonizációs programot minden szektorban. Ez a komplex jogszabályi és politikai csomag a célja szerint növeli a megújuló energiaforrások részarányát, elősegíti az energiahatékonyságot, és új pénzügyi eszközökkel ösztönözi az átállást. Emellett kimondja, hogy 2027-től az épületeket is be kell vonni a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. De ilyen szakpolitikai jellegű intézkedés a Renovation Wave, magyarul felújítási hullám kezdeményezés is, amelynek célja, hogy megduplázza az EU előregedett épületállományának felújítási ütemét, vagy a tanulmány nézőpontja szerint a legfontosabb, a RePower. Ez egyebek mellett kimondja, hogy 2022 és 2026 között meg kell duplázni a közösség területén működő hőszivattyúk számát, és 50-60 millió új telepítést vesz célba 2030-ra, csökkentendő Európa importgázfüggését. Ide sorolják természetesen az épületek energiahatékonysági irányelvét is, amely meghatározza a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásának ütemtervét, ösztönzve a megújuló alternatívák, így a hőszivattyúk telepítését.
Fő megállapítások
A tanulmány kiemeli, hogy a hőszivattyúk rendkívül hatékonyak; megújuló energiaforrásokat használnak fűtésre és hűtésre is. Ugyanakkor a hőszivattyúk telepítése bonyolultabb, mint például a gázkazánoké, szélesebb körű készségeket és kompetenciákat igényel. Ez a telepítést viszonylag költségessé teszi.
A trendekről szólva megemlítik, hogy noha Európa volt a hőszivattyúk leggyorsabban növekvő piaca 2022-ben, ám egy évvel később a növekedés megtorpant a gázárak normalizálódása – és az egyes EU-országokban tapasztalható politikai és támogatási bizonytalanságok miatt. Míg a skandináv térségekben, például Finnországban és Svédországban a hőszivattyúk elterjedtek, máshol, mint például Magyarországon is, új technológiának számítanak, és piaci jelenlétük nem átüt.
A tanulmány kitér a technológia terjedésének gátját képező munkaerőhiányra is. Mint írják,
a becslések szerint további 70 000 telepítőt kell foglalkoztatni, hogy elérhetővé váljanak a 2030-ra kitűzött hőszivattyú-célok. A munkaerőhiány mértéke jelentősen eltér Európa-szerte, attól függően, hogy az adott országban hogyan áll az építőipari piac és a szakképzés.
A munkaerőhiány megoldásának egyik lehetőségét éppen ezért a képzésben, átképzésben és készségfejlesztésben látják, megemlítve, hogy nem csupán az oktatásba kell pénzt fektetni, de a különféle támogatásokkal is segíteni kellene a lakosságot hőszivattyús beruházások megvalósításában.
Az anyag szerzői megemlítik azt is, hogy az elektromos energia számos országban jóval drágább a gáznál, ez pedig jelentős akadálya a hőszivattyúk elterjedésének, mivel a megtérülés időtartama hosszúnak tűnhet.
Szakmapolitikai javaslatok
A tanulmány szerzői szerint a szakképzés és a gyakornoki programok erősítése elengedhetetlen ezen a területen. Ehhez köz- és a magánszféra együttműködése szükséges; különösen a kis- és középvállalkozásoknak kell segítséget nyújtani ahhoz, hogy munkavállalóik megfelelő képzésben részesüljenek. A munkavállalói mobilitás elősegítése érdekében egész Európában egységesíteni kellene a hőszivattyús képzések tematikáját és tananyagát.
A hőszivattyúk telepítésének támogatásáról szólva a tanulmány kiemeli, hogy e támogatásnak stabilnak kell lennie, illetve figyelembe kellene venni a lízing alapú modelleket is. Emellett szükség lenne egy általános általános villamosenergia-piaci reformra is, amely akár adókkal vagy mási intézkedésekkel, de csökkenti az áram árát a földgázéhoz képest.
Mindezek mellett szükség van edukációra is, hogy minél szélesebb közvélemény előtt váljon ismertté a hőszivattyús technológia és annak előnyei. Ez különösen kritikus a feltörekvő és az új piacokon, amelyeken az alacsony jövedelmű háztartások célzott támogatása is fontos lenne annak érdekében, hogy mindenki hozzáférjen az energiahatékony fűtési megoldásokhoz.
Összefoglalás
A hőszivattyúkra való áttérés alapvető fontosságú az EU lakossági fűtésének dekarbonizációjához. Bár jelentős előrelépés történt, továbbra is kihívások állnak fenn, különösen a munkaerő fejlesztésében, a támogatási csomagokban és az energiaárakban – áll a tanulmány vezetői összefoglalójának zárszavában. Az írás világossá teszi, hogy az EU céljainak megfelelően a hőszivattyúk egyre nagyobb részt kapnak majd a fűtésben és hűtésben, ez a bővülés pedig új szakemberek tízezreinek a belépését biztosíthatja a jövőben.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Kapcsolódó
