Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szennnyvízcsatornába vezeti az esővizet? Ki fogják füstölni!

2023. június 21. | Erdősi Csaba |  6921 |

Szennnyvízcsatornába vezeti az esővizet? Ki fogják füstölni!

Egy rendeletmódosítás nyomán hatékonyabban fognak tudni fellépni a víziközmű-szolgáltatók azok ellen, akik illegálisan vezetik a területükre, például a házuk tetejére hullott esővizet a szennyvízcsatornába. Korábban, ha a szolgáltatók bármit is ellenőrizni akartak a felhasználónál, azt 15 nappal előtte be kellett jelenteniük, vagy ha bejelentés nélkül érkeztek, tudomásul kellett venniük, hogy a tulajdonosnak jogában áll elutasítani a vizsgálatot. Mostantól viszont nincs szükség sem bejelentésre, sem tulajdonosi együttműködésre olyan esetekben, amikor az ellenőrzés illegális csapadékvíz-elvezetés felderítésére irányul, amennyiben az a közterületről is elvégezhető úgy, hogy annak menetéről bizonyító erejű kép- vagy videófelvétel készül.

Füstölés – így hívja a víziközmű szakma a szennyvízcsatornára való illegális rákötések, például csapadékvíz-bevezetések felderítésének módszerét. A dolog menete egyszerű. Emberi egészségre veszélytelen jelzőfüsttel árasztják el a közműcsatornát, s amelyik ereszcsatorna fölött a füst megjelenik (lásd nyitóképünket, amely a nagykallo.hu oldal tulajdona), ott büntethetnek.

Korábban ez jogszerű volt

Nem volt ez mindig így, pontosabban nem olyan régóta van ez így, hiszen csupán egy 2013-as kormányrendelet rögzítette először, hogy „elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, továbbá elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet juttatni tilos”, illetve hogy „ha elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésére kerül sor, és ezt a gyakorlatot a felhasználó a víziközmű-szolgáltató felszólítása ellenére tovább folytatja, a víziközmű-szolgáltató a jogellenes állapotot a felhasználó költségére megszüntetheti. A szennyvízelvezető törzshálózatba jogellenesen bevezetett csapadékvíz mennyisége után a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott pótdíjat számolhat fel”, vagyis a tiltás újkeletűnek mondható.

A víziközművek pont emiatt jellemzően nem is nagyon szankcionálták a „lebukott” vízhasználót, jóhiszeműen feltételezve: az illető nem is tud róla, hogy rákötése illegális. Büntetés helyett rendszerint türelmi időket adtak az érintetteknek a meglévő állapot megszüntetésére, illetve tájékoztatással igyekeztek felhívni a fogyasztók figyelmét a fennálló jogszabályi helyzetre. Emellett magukat a füstöléseket sem nagyon forszírozták, a korábbi jogszabály szerint ugyanis bármiféle ellenőrzést csak akkor végezhettek a szolgáltatók, ha azt 15 nappal előre, hivatalos levélben bejelentették. A szolgáltató persze megtehette, hogy előzetes bejelentés nélkül küldte ki szakembereit, de ez esetben tudomásul kellett venniük, ha a vízhasználó nem járult hozzá az ellenőrzéshez. Ráadásul nemcsak ezek az előírások kötötték a szolgáltatók kezét, hanem az is, hogy akár bejelentés után, akár váratlanul szálltak ki, csakis a vízfelhasználó vagy jogi képviselője jelenlétében végezhettek el bármiféle vizsgálatot, beleértve a szabálytalan bevezetések ellenőrzését is. Ez utóbbiban történt most jelentős változás.

Előny az ellenőrzőknél

Alapesetben – az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő, a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, továbbá a csatlakozóhálózat ellenőrzésekor – a fenti kötelezettségek továbbra is fennállnak, egy a Magyar Közlönyben június 20-án kihirdetett, és a kihirdetést követő napon már hatályba is lépett kormányrendelet – 243/2023. (VI. 20.) – azonban behozott egy új paragrafust, kifejezetten a csapadékvíz-bevezetések ellenőrzésére. Ez kimondja, hogy „ha a  szennyvízgyűjtő-hálózatba történő csapadékvíz bevezetésének ellenőrzése a felhasználási hely, illetve az elkülönített felhasználói hely esetében közterületről is lefolytatható, és a szerződésszegés ténye az ellenőrzés során fénykép- vagy videofelvétellel, illetve más technikai eszközzel egyértelműen rögzíthető és utólagosan is bizonyítható, a víziközmű-szolgáltató az ellenőrzést az ellenőrzött felhasználó vagy képviselőjének jelenléte nélkül, előzetes bejelentés mellőzésével is lefolytathatja, azzal, hogy az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet és a felvett bizonyítékokat a felhasználó részére az ellenőrzést követő 15 napon belül megküldi.”

Magyarán az ellenőrzést tervező szolgáltatók jelentősen könnyebb helyzetbe kerültek, kérdés, mihez kezdenek vele. E tekintetben a szolgáltatók eddigi gyakorlata nem egységes. Van, ahol arról értesítették a vízhasználókat, hogy szabálytalan bevezetés esetén 100 000 forintos pótdíjat számláznak ki 15 naponként ismételve mindaddig, amíg az illegális rákötést a felhasználó meg nem szünteti, más szolgáltató arról adott tájékoztatást, hogy öt évre visszamenőleg kiszámlázza a csapadék miatt keletkezett többletszennyvíz díját, illetve 30 napos határidőt biztosít a helyzet megszüntetésére.

Tömegek lehetnek érintettek

Nem találtunk olyan megbízható felmérést, amely számszerűsítette volna, hány vízfelhasználó vezeti el illegálisan a csapadékvizet a közcélú szennyvízcsatornába, de az érintett felhasználók száma százezres nagységrendű lehet. Az újabb építésű lakóparkokban is fennáll ez a helyzet, az elmúlt években kapóssá vált főváros környéki településeken legalábbis rendre felmerül a probléma, hogy nagyobb esőzések után a csatorna megtelik, az aknafedőkön keresztül pedig a szennyes víz a felszínre tör. Különösen nagy számú érintett vízhasználót kell feltételeznünk, ha figyelembe vesszük, hogy nem csupán az ereszcsatorna vizének a szennyvízcsatornába vezetése minősül szabálytalannak, hanem az is, ha valaki az épület tetőjéről lefolyó vizet közvetlenül vagy közvetve az utcára engedi, vagy betemeti, pláne még le is térkövezi a háza előtti árkot.

Lapunk a rendeletmódosítás kapcsán kérdéseket intézett néhány víziközmű társasághoz, amint válaszolnak, cikkünket frissíteni fogjuk.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

vízellátás

Kapcsolódó