Mennyit fogyaszt egy klíma? Segítünk kiszámítani
2025. július 3. | VGF&HKL online | 2706 |
Kaptunk egy megtisztelő kérést az egyik magyar hírportáltól, nevezetesen, hogy mondjunk pár szót arról, mennyi villamos energiát fogyasztanak a klímaberendezések. A cikket rengetegen olvasták, noha erre a kérdésre nem is olyan egyszerű egzakt választ adni, hiszen nincs két egyforma ingatlan, a felhasználói szokások is különböznek, mint még egy sor egyéb befolyásoló tényező, de azért nem olyan bonyolult kiszámítanunk, mire számíthatunk a klímahasználat és az áramfogyasztás tekintetében. Most is megmutatjuk azt a kalkulációs metódust, amit a lapnak is elküldtünk.
Óriási a forróság, csúcsra pörögnek a légkondicionálók, és ez bizony az országos áramfogyasztási adatokon is meglátszik. Nem véletlen, hogy míg korábban rendszeresen a téli időszakban dőltek meg a rendszerterhelési rekordok, ennek a szezonja mostanra a kánikulai napokra tevődött át.
Kell az áram, de mennyi?
Igen, a klímázásnak van egy olyan rossz tulajdonsága, hogy áram kell hozzá. Csakhogy a légkondicionálók áramfogyasztását és így az áramszámla összegét számos tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabb a külső és a belső hőmérséklet különbsége. Minél nagyobb a kinti és a benti hőmérséklet közötti különbség, annál több energiát igényel a kívánt benti hőmérséklet elérése és fenntartása.
Meghatározó még a hűtött terület nagysága (köbméterben), hiszen ezen múlik, mennyi levegőt kell lehűteni. Befolyásoló tényező a szigetelés minősége. A jól szigetelt lakások kevesebb hűtési energiát igényelnek, mert kisebb a hőterhelésük.
Számít a klímaberendezés hatékonysága is. A készülék névleges teljesítménye (kW-ban) és szezonális hűtési jóságfoka (SEER – Seasonal Energy Efficiency Ratio) meghatározza, hogy mennyi áramot fogyaszt a hűtés során. A készülékek energiacímkéjén ezt a számot kötelező feltüntetni, mint ahogyan azt is, hogy a berendezési milyen hatásfokkal üzemel fűtési üzemmódban. Aki erre kíváncsi, az SCOP betűszót keresse a címkén.
Természetesen fontos még az üzemidő, az, hogy hogy a klíma napi hány órát működik, a páratartalom (magas páratartalom esetén a klíma több energiát használhat), a helyiség napfénynek való kitettsége, a benti, például elektromos eszközök hőtermelése, és a használati szokások, értem ez alatt a klíma indokolatlan ki-bekapcsolgatását vagy a gyakori szellőztetést stb., ami mind növelheti a fogyasztást.
Számoljunk egy kicsit
Tegyük fel, hogy egy 20 m²-es szobát hűtünk egy 2,5 kW névleges hűtőteljesítményű split klímával egy átlagosan szigetelt lakásban. A kinti hőmérséklet 30 °C, és két esetet vizsgálunk: az elsőben a benti hőmérsékletet 26 °C-ra, a másodikban 22 °C-ra állítjuk. Feltételezzük, hogy a klíma SEER mutatója 6, ami azt jelenti, hogy 1 kW elektromos energia felvételével 6 kW hűtőteljesítményt biztosít. Az áramszámla kiszámításához az áram árát 36 Ft/kWh-nak vesszük (ez az átlagos magyar lakossági ár a kedvezményes határig).
1. eset: Hűtés 30 °C-ról 26 °C-ra
- A 4 °C különbség viszonylag kicsi. Tegyük fel, hogy a klíma átlagosan 0,5 kW elektromos energiát fogyaszt óránként. (6-os SEER alapján a 2,5 kW hűtőteljesítményhez körülbelül 0,42 kW szükséges, de kerekítünk az egyszerűség kedvéért.)
- Ha a klíma 24 órán át működik, akkor: 0,5x24 = 12 kWh, ami 432 forint.
2. eset: Hűtés 30 °C-ról 22 °C-ra
- A 8 °C hőmérsékletkülönbség nagyobb terhelést jelent, így a klíma SEER-értéke is rosszabb lesz, vegyük így a fogyasztást 0,7 kWh-nak.
- Ha a klíma 24 órán át működik, akkor 0,7x24 = 16,8 kWh, azaz kerekítve 605 forint.
Nem fog állandóan működni
Jól látszik, hogy az áramfogyasztás jelentősen nő, ha alacsonyabb benti hőmérsékletet szeretnénk elérni, mivel a klíma több energiát használ a nagyobb hőmérséklet-különbség miatt. Érdemes a klímát 24-26 °C körüli hőmérsékletre állítani a költségek és a komfort egyensúlyának érdekében.
Természetesen nem kell, hogy a klímánk éjjel-nappal üzemeljen. Ha a hűtött helyiség hőmérséklete eléri a beállított hőmérsékletet, a berendezés természetesen kikapcsol. Nem ért tudni, hogy mivel a termosztát általában a távkapcsolóban található, annak a helyét érdemes okosan megválasztani. Ne tegyük például a klímaberendezéshez túl közel, vagy a hideg légáramlat útjába, mert az becsapós lehet.
A felhasználói szokások alakításával is sokat tehetünk az áramfogyasztás csökkentéséért. Ha elmegyünk otthonról például reggel dolgozni, nem kell ugyan feltétlenül kikapcsolnunk a berendezést, de nem is kell olyan hőmérsékletet tartani, mintha otthon lennénk. Felvehetjük a hőfokot mondjuk 28 fokra, így napközben a klímánk csak azt fogja megakadályozni, hogy a lakásunk extrém módon átmelegedjen. A munkaidő végeztének közeledésével aztán újra lejjebb vihetjük a hőfokot – a modern klímák képesek interneten keresztül kommunikálni, így ezt egy applikációval könnyen megtehetjük, így hazaérve már újra olyan kellemesen hűvös lakás vár majd, mint amilyenből reggel elindultunk.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
