Használjuk a józan eszünket

Egy javaslat arról, hogyan lehetne egyszerre felpörgetni az elektromobilitást, hasznosítani a „visszwattos” napelemes rendszereket és csökkenteni az energiaimportot

2026. május 21. | Szemán Róbert |

Az új kormány egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladata minden bizonnyal az lesz, hogy a lehető leggyorsabban hozzáférhetővé váljanak az uniós források. A pénz megszerzése azonban csak az első lépés: legalább ennyire fontos kérdés, hogy mire és milyen gyorsan sikerül elkölteni ezeket az összegeket.

Az elmúlt évek tapasztalata alapján jól látható, hogy a bonyolult, adminisztratív terhekkel túlzsúfolt pályázati rendszerek gyakran lassan indulnak el, nehezen működnek és esetenként a gazdasági racionalitás helyett inkább a bürokrácia logikáját követik. Pedig létezhetnek olyan konstrukciók is, amelyek egyszerre egyszerűek, gyorsan bevezethetők és több energetikai problémára is képesek választ adni. Az egyik ilyen lehetőség a vállalati napelemes rendszerek és az elektromobilitás összekapcsolása lehetne.

Ott vannak a kihasználatlan napelemes kapacitások

Az energiaválság és a drasztikusan megemelkedett villamosenergia-árak hatására az elmúlt években Magyarországon több tízezer vállalkozás telepített napelemes rendszert. Ezek jelentős része azonban ma úgynevezett visszwattos, vagyis visszatáplálás-korlátozott üzemmódban működik.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a telepített kapacitás egy részét a vállalkozások egyszerűen nem tudják kihasználni, mert a hálózat adott időszakokban nem képes fogadni a többlettermelést. Magyarul: a megtermelt energia egy része elveszik.

Ez a helyzet energetikai és gazdasági szempontból is nehezen tekinthető optimálisnak. Miközben az ország jelentős összegeket költ energiahordozó-importra, már meglévő megújuló kapacitások maradnak kihasználatlanul. Innen nézve logikus kérdés: miért ne lehetne ezt a villamos energiát helyben felhasználni?

A napelem és az elektromos autó jól kiegészítik egymást

Egy lehetséges megoldás az lenne, ha a vállalkozások uniós támogatással pályázhatnának elektromosautó-töltők és elektromos járművek beszerzésére, mégpedig a meglévő napelemes rendszereikhez igazítva.

A szükséges energetikai adatok döntő része ma már rendelkezésre áll. A hálózati és termelési információk alapján pontosan meghatározható lenne, hogy egy adott cég napelemes rendszere mekkora töltőkapacitást biztosít, és hány elektromos jármű ésszerű kiszolgálását teszi lehetővé.

A konstrukció egyik legnagyobb előnye éppen az időbeli egybeesésben rejlik. A céges személyautókat használó munkavállalók jellemzően napközben tartózkodnak a munkahelyen, vagyis akkor tölthetnék az autóikat, amikor a napelemes rendszerek termelése is csúcson van. Ez jelentősen eltér a lakossági töltési szokásoktól, ahol az elektromos autók jellemzően este kerülnek töltőre — vagyis akkor, amikor már nincs napelemes termelés. A nappali termelés és a nappali fogyasztás összehangolása érezhetően javíthatná a villamosenergia-rendszer egyensúlyát.

Ez hálózatüzemeltetési kérdés is

Az elektromobilitásról szóló közbeszéd gyakran kizárólag környezetvédelmi oldalról közelíti meg a kérdést, miközben az energetikai rendszer működése legalább ennyire fontos szempont. A villamosenergia-rendszer egyik legnagyobb kihívása ugyanis a termelés és a fogyasztás időbeli eltérése. A naperőművek nappal termelnek, a fogyasztási csúcs viszont sok esetben az esti órákban jelentkezik.

A vállalati flották nappali töltése ezen részben enyhíthetne. Az így létrejövő fogyasztás helyben használná fel a megtermelt energiát, csökkentve a hálózat terhelését és a szabályozási problémákat. Ráadásul mindez úgy történhetne meg, hogy közben nincs szükség új erőművek vagy új termelőkapacitások építésére.

A rendszer egy másik előnye, hogy csökkenthetné Magyarország importált fosszilis energiahordozóktól való függőségét is. A közlekedés elektrifikációja ugyanis nem pusztán közlekedéspolitikai kérdés, hanem egyre inkább energiabiztonsági ügy is.ű

Az állam sem veszítene rajta

Egy ilyen program nemzetgazdasági oldalról is hasznos lehetne. Az elektromos járművek beszerzése jelentős keresletet generálna a piacon, miközben a céges személyautók áfájának jelenlegi szabályozása miatt az államkasszába jelentős adóbevétel áramolna vissza. Vagyis az uniós támogatás egy része közvetetten és gyorsan bekerülhetne a költségvetésbe. Emellett a vállalati flották fokozatos elektrifikációja hosszabb távon alacsonyabb üzemeltetési költségeket és kisebb környezeti terhelést eredményezhetne.

A konstrukció további előnye lehetne, hogy rövid előkészítés után viszonylag egyszerűen elindítható. Nem egy teljesen új technológiára vagy infrastruktúrára épülne, hanem már meglévő napelemes rendszerek jobb kihasználására.

Az elektromos autó energiatároló is

Ma már több támogatási konstrukció ösztönzi a napelemes rendszerek mellé telepített akkumulátoros energiatárolást. Ugyanakkor ritkábban merül fel, hogy maga az elektromos autó is energiatárolóként viselkedik. Igaz, más funkcióval és más használati logikával, de energetikai szempontból az elektromos jármű akkumulátora szintén képes villamos energiát tárolni és későbbi felhasználásra hasznosítani.

Éppen ezért a napelemes rendszerek és az elektromobilitás összekapcsolása nem pusztán közlekedési vagy zöldpolitikai kérdés, hanem egy komplex energetikai rendszeroptimalizálási lehetőség is. A kérdés inkább az: felismeri-e ezt időben a szabályozás- és a támogatáspolitika.

Feltett szándékunk, hogy a jövőben sorra vesszük az elmúlt időszakok energetikai célú pályázatait, számba véve azok gyenge és szakmailag jól átgondolt részleteit egyaránt, egyúttal a fentihez hasonló javaslatokkal próbálunk hozzájárulni a majdani lehetséges kiírásokhoz.

energiatárolásmegújulókzöld energia

Kapcsolódó

---