Rovat: Szakmatörténet
A kisnyomású gőzfűtés elemei I.
Az Épületgépészeti Múzeum tárgyit bemutató sorozatunk megelőző darabjában a gőzfűtés jellegzetességeiről olvashattak általánosságban. Most ezen belül rátérünk a kisnyomású gőzfűtés elemeire. Cikkünk első része következik....
Fűtés tűz nélkül
Ezzel a címmel jelent meg ismertetés a hőszivattyúkról az Élet és tudomány című lapban, 1948-ban. A cikk nemcsak azért érdekes, mert az akkor még szinte ismeretlen technikai újdonságot mutatja be, hanem azért is, mert rávilágít: szakmai körökben sem ...
Öntöttvas lefolyócső (csatornacső)
Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban több cikkben is foglalkoztunk már a vezetékes vízellátás kezdetének eszközeivel. Ezúttal is maradunk e tárgykörben, az alábbiakban az öntöttvasból készült lefolyócsövekről lesz szó....
Az eternitcső
Az Épületgépészeti Múzeum kincseit bemutató sorozatunkban ezúttal az eternitcsövekkel foglalkozunk. Ezt az anyagot egészségügyi okokból – a tűfőbe kerülve az eternitszálak súlyos betegséget, rákot okozhatnak – már nem használjuk, de nem véletlenül vo...
Klímaberendezések fejlődéstörténete
Ma már szinte természetesnek vesszük a klímaberendezések használatát nemcsak a közösségi terekben – áruházak, mozik, gyárak, irodák –, de odahaza, az egyéni és közösségi közlekedési eszközökben is. Pedig a múlt század hetvenes éveiben még csak elvétv...
Ólom nyomócső
Kellően szilárd, jól alakítható és könnyen csatlakoztatható – ez az ólomcső. Ezt az anyagot hosszú időn át szinte kizárólagosan használták vízvezetékekhez. Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban ezúttal az ólomcsővel és forrasztási...
A földgáz alternatív felhasználása
Az amerikai palagázforradalomban rejlő gazdasági erő kihasználásának módja nem csak a gázállapotban történő eltüzelés lehet, s mivel a petrolkémia szinte mindennek az alfája és omegája, az iparágban zajló változás tovagyűrűző kedvező hatásokat indíth...
A vízellátás bazilikája
A Kőbányai Víztároló Medence valódi műremek, melyet a szakma csak II-es számú Öregmedenceként emleget. Az impozáns, robusztus, szinte templomnak is beillő építményt még az 1870-es években építették, amely a mai napig ellátja funkcióját....
Horganylemez-ülőkád
Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban ezúttal a horganylemezből készült ülőkádakat mutatjuk be – méghozzá egy személyes elemekkel gazdagon átszőtt írásban....
A gázkészülékgyártás hőskora Magyarországon
Habár Franciaországban Philippe Lebon már 1801-ben javasolta a gáz hőfejlesztésre történő alkalmazását, erre sokáig nem volt igazán szükség. Magyarországon az 1900-as évek első felében háztartási gázkészüléket alig gyártottak, többnyire külföldről, f...
A földgáz alternatív felhasználása III.
A földgázból, illetve annak kitermelésével együtt igen értékes anyagokra tehetünk szert. Cikksorozatunk eme darabjában az olefinek és a gumi lesz a téma....
A mosakodás eszközeinek fejlődése
Cikkünket indíthatnánk azzal a korabeli szokással, mely a Gangesban az évi egyszeri megmártózást jelentette, de ezt sem annak vallási tartalma, sem a terjedelmi korlátok miatt nem tesszük....
A főváros gázellátásának fejlődése a századforduló után
A gázellátás történetét feldolgozó korábbi cikkeinkből kiderült, hogy az egyeduralomra törő villanyvilágításnak legalább 25 éven át ádáz konkurenciaharcot kellett vívnia a gázzal Budapesten. Azonban a villanyvilágításnak nemcsak a fővárosban kellett ...
Gáz- és villanyvilágítás harca Budapesten
A főváros 1909-ben hozzájárult, hogy a Rákóczi út Kis- és Nagykörút közötti szakaszán a Budapesti Általános Villamossági Rt. próbaképpen 38 kandelábert állítson fel. A kísérlet sikeresen lezárult, így a legfőbb útvonalakon pár év leforgása alatt kiép...
Zellerin Mátyás élete és halála
Nagybádogos és ércműves, aki a fővárosban a legelsők közt gyártott világítógáz-készülékeket. Ybl Miklós kortársa volt, aki színházvilágítási berendezések készítését kezdeményezte, sőt, az Operaház eredeti világítási berendezése is az ő keze munkáját ...
Gázvilágítás Magyarországon
Gróf Széchenyi Istvánt, akit Kossuth „a legnagyobb magyarnak” nevezett, úgy ismerjük a magyar történelemből, mint a magyar közlekedés és hajózás megteremtőjét. Ám egyéb, más műszaki érdekesség is fűződik a nevéhez, hiszen a gázvilágítás iránt is érde...
Szénalapú gázgyártás Magyarországon II.
Láttuk, hogy a kőszén száraz lepárlásával nyert városi gáz előállításának technológiáját hamar megismerték Magyarországon. A XIX. század második felében a gázvilágítás térhódításával a külföldi tőke – mint az ipar más területein is – nagymértékben ré...
A gázszolgáltatás kezdete Magyarországon
Mint ahogy a világ közelebbi és távolabbi tájain, úgy Magyarországon is a gázszolgáltatást a világítás iránti igény hívta életre. A földgázt, vagy ahol nem volt, ott a mesterségesen előállított világítógázt (községi gázt, városi gázt) kezdetben majdn...
A városi gáz története VI.
A cikksorozaton belül folytatjuk a szeptemberi lapszámban megkezdett témakör ismertetését, amelyben a szénelgázosítással integrált, kombináltciklusú gőz-gáz körfolyamatra épülő erőművi szisztéma tárgyalását kezdtünk el....
A városi gáz története V.
Az ásványi szenek felhasználása Magyarországon az elmúlt 25 évben drasztikusan visszaszorult az erőművi felhasználás területére. A szenet sokan a múlt füstös, kormos energiahordozójának tartják, mert nem veszik figyelembe, hogy sok kiaknázatlan lehet...
