Rovat: Szakmatörténet
Benzinlámpa
A forrasztás mindig is az épületgépész kivitelezők alapkészségei közé tartozott. A művelet többféle eszközzel, szakszóval hőforrással elvégezhető. Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban most ezek közül a benzinlámpát mutatjuk be....
Volt egyszer egy Ate Klimatechnik...
Múzeumunk rejtett sarkaiban kincsek lapulnak. Egyesek a méretük miatt, mert nehezen szállíthatók, mozgathatók, így állandó kiállítási térre várnak, mások meg felújításra, nagyjavításra szorulnak, így ezért porosodnak látogatóktól elzárva. Ezek között...
Hidraulikus csőhajlító
Az elmúlt néhány lapszámban a szokásoktól eltérően nem az Épületgépészeti Múzeum valamely kiállítási tárgyát mutattuk be olvasóinknak, hanem egy-egy szakmai életútba adtunk betekintést. Most azonban „visszatérünk a kályhához”, és egy ma már kevésbé h...
Kloáka, kanális, klozett
A római kortól egészen a közelmúltig dolgozza fel a Kiscelli Múzeum időszakos kiállítása a főváros csatornázásának történetét. A kiállítás archív fényképek, dokumentumok és a csatornázás- és higiéniatörténethez kapcsolódó tárgyak (pl. mosdóés ágytála...
Szivattyú a múlt századból
Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban most egy olyan szivattyút mutatunk be, amely gyakorlatilag egyidős a szivattyús melegvízfűtések elterjedésével. Vagyis a múlt század elején fejlesztették ki. Ez nem más, mint a Calor szivattyú...
Az egycsöves fűtés története
Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban olykor rendhagyó módon járunk el, hiszen nem egy régi tárgyat, berendezést vagy szerszámot mutatunk be, hanem egy technológiát. Az egycsöves fűtésről készült cikkünk második része következik....
A cserépkályha hosszú és eredményes fejlődése
Évszázadok óta használjuk lakásunk fűtésére a cserépkályhákat Európa középső részén, de különösen az Alpok és a Kárpátok vidékén. Az általa biztosított sugárzó meleg és a tűz hangulata sok ember alapvető élménye. Emellett napi egy befűtéssel biztosít...
Művezető az Épületgépészeti Múzeumban 3.
Rendhagyó múzeumi sorozatunk harmadik darabját olvashatják. Szerzőn 1983-ban zárta le az előző részt, onnan folytatjuk most a már magas beosztásban dolgozó művezetőnk történetét....
Hagyomány, kultúra, avagy a fűtés története
Általában a szabadban tartózkodók melegedtek a tűz mellett, de megtalálták a szabad tűzhelyek nyomait az Árpád-kori (9–14. század) sátrakban és veremházakban is. Mivel a sütés-főzés évszázadokon keresztül szabad tűzön történt, a nyílt tűzhely a fejle...
Egy lezárt életút
Azt terveztük, hogy sorozatunk jelen darabját Sircz János épületgépész mérnök-tanár írja majd meg. A sors azonban közbeszólt, barátunk és rendszeres szerzőnk életének 88. évében, január 14-én csendben és méltósággal távozott közülünk. Nekrológ helyet...
Előléptetnek
Ebben a sorozatunkban egészen a múlt év utolsó lapszámáig kizárólag az Épületgépészeti Múzeum tárgyait mutattuk be, akkor azonban egy tevékenységről, a művezetői tevékenységről volt szó. Ennek az írásnak a második része következik most. 1970-ben zárt...
A művezető
Ebben a sorozatunkban eddig kizárólag az Épületgépészeti Múzeum tárgyait mutattuk be hónapró-hónapra. Ez az írás azonban kilóg a sorból, hiszen kiállított művezetőt természetesen nem találunk egyik tárlóban sem. Viszont ez a tevékenység annyit változ...
Horganylemez fürdőkád
Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban megismerkedhettünk már korábban a horganyzott ülőkádakkal, és ezúttal is maradunk a tisztálkodás témakörében. Épp csak ezúttal egy szinttel feljebb lépünk a komfortot tekintve, s nem ülő-, han...
A kisnyomású gőzfűtés elemei I.
Az Épületgépészeti Múzeum tárgyit bemutató sorozatunk megelőző darabjában a gőzfűtés jellegzetességeiről olvashattak általánosságban. Most ezen belül rátérünk a kisnyomású gőzfűtés elemeire. Cikkünk első része következik....
Fűtés tűz nélkül
Ezzel a címmel jelent meg ismertetés a hőszivattyúkról az Élet és tudomány című lapban, 1948-ban. A cikk nemcsak azért érdekes, mert az akkor még szinte ismeretlen technikai újdonságot mutatja be, hanem azért is, mert rávilágít: szakmai körökben sem ...
Öntöttvas lefolyócső (csatornacső)
Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban több cikkben is foglalkoztunk már a vezetékes vízellátás kezdetének eszközeivel. Ezúttal is maradunk e tárgykörben, az alábbiakban az öntöttvasból készült lefolyócsövekről lesz szó....
Az eternitcső
Az Épületgépészeti Múzeum kincseit bemutató sorozatunkban ezúttal az eternitcsövekkel foglalkozunk. Ezt az anyagot egészségügyi okokból – a tűfőbe kerülve az eternitszálak súlyos betegséget, rákot okozhatnak – már nem használjuk, de nem véletlenül vo...
Klímaberendezések fejlődéstörténete
Ma már szinte természetesnek vesszük a klímaberendezések használatát nemcsak a közösségi terekben – áruházak, mozik, gyárak, irodák –, de odahaza, az egyéni és közösségi közlekedési eszközökben is. Pedig a múlt század hetvenes éveiben még csak elvétv...
Ólom nyomócső
Kellően szilárd, jól alakítható és könnyen csatlakoztatható – ez az ólomcső. Ezt az anyagot hosszú időn át szinte kizárólagosan használták vízvezetékekhez. Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban ezúttal az ólomcsővel és forrasztási...
A földgáz alternatív felhasználása
Az amerikai palagázforradalomban rejlő gazdasági erő kihasználásának módja nem csak a gázállapotban történő eltüzelés lehet, s mivel a petrolkémia szinte mindennek az alfája és omegája, az iparágban zajló változás tovagyűrűző kedvező hatásokat indíth...
A vízellátás bazilikája
A Kőbányai Víztároló Medence valódi műremek, melyet a szakma csak II-es számú Öregmedenceként emleget. Az impozáns, robusztus, szinte templomnak is beillő építményt még az 1870-es években építették, amely a mai napig ellátja funkcióját....
Horganylemez-ülőkád
Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban ezúttal a horganylemezből készült ülőkádakat mutatjuk be – méghozzá egy személyes elemekkel gazdagon átszőtt írásban....
A gázkészülékgyártás hőskora Magyarországon
Habár Franciaországban Philippe Lebon már 1801-ben javasolta a gáz hőfejlesztésre történő alkalmazását, erre sokáig nem volt igazán szükség. Magyarországon az 1900-as évek első felében háztartási gázkészüléket alig gyártottak, többnyire külföldről, f...
A földgáz alternatív felhasználása III.
A földgázból, illetve annak kitermelésével együtt igen értékes anyagokra tehetünk szert. Cikksorozatunk eme darabjában az olefinek és a gumi lesz a téma....
A mosakodás eszközeinek fejlődése
Cikkünket indíthatnánk azzal a korabeli szokással, mely a Gangesban az évi egyszeri megmártózást jelentette, de ezt sem annak vallási tartalma, sem a terjedelmi korlátok miatt nem tesszük....
A főváros gázellátásának fejlődése a századforduló után
A gázellátás történetét feldolgozó korábbi cikkeinkből kiderült, hogy az egyeduralomra törő villanyvilágításnak legalább 25 éven át ádáz konkurenciaharcot kellett vívnia a gázzal Budapesten. Azonban a villanyvilágításnak nemcsak a fővárosban kellett ...
Gáz- és villanyvilágítás harca Budapesten
A főváros 1909-ben hozzájárult, hogy a Rákóczi út Kis- és Nagykörút közötti szakaszán a Budapesti Általános Villamossági Rt. próbaképpen 38 kandelábert állítson fel. A kísérlet sikeresen lezárult, így a legfőbb útvonalakon pár év leforgása alatt kiép...
Zellerin Mátyás élete és halála
Nagybádogos és ércműves, aki a fővárosban a legelsők közt gyártott világítógáz-készülékeket. Ybl Miklós kortársa volt, aki színházvilágítási berendezések készítését kezdeményezte, sőt, az Operaház eredeti világítási berendezése is az ő keze munkáját ...
Gázvilágítás Magyarországon
Gróf Széchenyi Istvánt, akit Kossuth „a legnagyobb magyarnak” nevezett, úgy ismerjük a magyar történelemből, mint a magyar közlekedés és hajózás megteremtőjét. Ám egyéb, más műszaki érdekesség is fűződik a nevéhez, hiszen a gázvilágítás iránt is érde...
Szénalapú gázgyártás Magyarországon II.
Láttuk, hogy a kőszén száraz lepárlásával nyert városi gáz előállításának technológiáját hamar megismerték Magyarországon. A XIX. század második felében a gázvilágítás térhódításával a külföldi tőke – mint az ipar más területein is – nagymértékben ré...
A gázszolgáltatás kezdete Magyarországon
Mint ahogy a világ közelebbi és távolabbi tájain, úgy Magyarországon is a gázszolgáltatást a világítás iránti igény hívta életre. A földgázt, vagy ahol nem volt, ott a mesterségesen előállított világítógázt (községi gázt, városi gázt) kezdetben majdn...
A városi gáz története VI.
A cikksorozaton belül folytatjuk a szeptemberi lapszámban megkezdett témakör ismertetését, amelyben a szénelgázosítással integrált, kombináltciklusú gőz-gáz körfolyamatra épülő erőművi szisztéma tárgyalását kezdtünk el....
A városi gáz története V.
Az ásványi szenek felhasználása Magyarországon az elmúlt 25 évben drasztikusan visszaszorult az erőművi felhasználás területére. A szenet sokan a múlt füstös, kormos energiahordozójának tartják, mert nem veszik figyelembe, hogy sok kiaknázatlan lehet...
A városi gáz története IV.
A gázszolgáltatás hőskorában még mind a kigázosítással, mind az elgázosítással előállított gázban különböző kénvegyületek, illetve kénhidrogén maradt a kezdetleges tisztítási eljárások után is. A gáznak ezért a kénvegyületek jelenléte miatt jellegzet...
A városi gáz története I.
A gázellátás történetét feldolgozó cikksorozatunk eddigi fejezeteiben a földgázhasznosítás múltjának és jelenének egy-egy szeletét mutattuk be, összefüggésben a múlt és a jövő kereskedelmi és politikai vonatkozásaival, nyitott kérdéseivel. Most megtu...
In memoriam Orolin András
A mérnök csak teszi a dolgát, és a legtöbbször – ha jól végezte – észre sem lehet venni munkája gyümölcsét. A műszaki életben is akadnak zseniális egyéniségek, akiknek emlékét leginkább kollégái, barátai, tanítványai őrzik. Arnold Károly (Karcsi bács...
Több ezer éves a legrégibb légkondicionáló
Irodát, lakást, autót már nehezen tudunk elképzelni légkondicionáló nélkül. Az éven belüli elektromos energia-csúcsfogyasztás már nem télre, hanem a nyári kánikula idejére is esett, jelezve, hogy egyre többen használnak valamilyen légkondicionáló ber...
A palackozott gáz használatának kezdetei
A gázszolgáltatás fejlődését bemutató cikksorozatunkban semmiképp sem mellőzhezhetjük az ugyancsak szénhidrogén-alapú cseppfolyósított PB gáz elterjesztésével kapcsolatos tevékenység bemutatását. Ez a gázféleség a vezetékes gázzal el nem látott terül...
Korabeli tervek a földgáz felhasználására
Közvetlenül az első világháború előtt éles vitákat váltott ki, hogy a nemrég felfedezett erdélyi gázmezők kincsét milyen célra és formában használják fel. Néhány akkori vélemény a ma embere számára is tanulságos lehet....
A falba rejtett WC-öblítő tartályok 50 éve
Az 1960-as évek nem csak a zene és az űrutazás történetében volt meghatározó korszak, ez az időszak egyben gyökeres változásokat hozott a lakóépületek építésében is. Ekkor jöttek divatba a nagyvonalú térmegoldások, a központi fűtés, a nagy ablakok és...
A Vági István Építőipari Szakközépiskola múltja és jelene
A Vágiba sok, a 20., sőt a 21. század épületgépészetét meghatározó kolléga járt. Büszkék alma máterükre, joggal. Közülük egy, Braun József bocsátotta rendelkezésünkre azt a kortörténeti ritkaságot, amelyet lentebb közlünk. Dr. Endre Árpád 1985-ös, er...
A gázellátás története
A mai Belgium területére eső Leuven városkában 1784-ben Jan Peter Minkelaers kőszénből, lepárlás útján nyert gázzal előadótermet világított ki. Szinte egy időben a párizsi Philipp Lebon 1785-ben hő-lámpának nevezett gázfejlesztő készülékében fából (k...
