Egy négy tagú küldöttség 1-1 előadásával képviseltette magát a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Műszaki és Természettudományi Társaság (EMT) konferenciáján. Ennek a konferenciának az a különlegessége, hogy a közönsége és ennek megfelelően az előadók a legkülönbözőbb tématerületekkel foglalkoznak. Ezek között a csillagászattól a bányászatig, történelmi épületektől, eseményektől híres személyiségek eredményéig minden szerepelhet. Az előadók pedig igyekeznek olyan közérthetően és színesen beszélni saját szakterületükről, hogy az mindenki számára élvezhető legyen.
Jómagam előadásomban először az Országház tervezőjét, Steindl Imrét és munkásságát, majd az épület legfontosabb műszaki adatait mutattam be. És, lévén nagyon sokat foglalkoztam kéményekkel, vitatkozni mertem Steindl Imre korabeli álláspontjával, amely szerint az ő gyönyörű épületét (címkép) nem csúfíthatják el „ronda” kémények.
Egy igazán úttörő épület
Sajnos Magyarországon is csak kevesen ismerik az egyik legszebb épületünk jellemzőit, ezért álljanak itt ezek, felsorolásszerűen. Az épület Európában a 2., a világon a 3. legnagyobb Parlament. 1885–1902. között épült, neogótikus, eklektikus stílusban. 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, Alapterülete 17 745 m², Térfogata 473 000 m³. A beton alaptest átlagos vastagsága 3,1 m, amely 3,5 hónapig, éjjel-nappal készült.
Az építéshez 40 millió téglát, 550 ezer díszkövet és 40 kg aranyat használtak. 27 kapu, 29 lépcsőház, 13 lift, 200 iroda és 242 szobor található az épületben. A lépcsőfokok együttes hossza 20 km, míg a piros velúrszőnyeg 3,5 km hosszú.
Európa első távfűtése
A tervező Steindl Imre már említett gondolata miatt lett Európa első távfűtéses középülete az Országházunk, melynek kazánháza a Balassi Bálint utcában (kb. 150 m-re), egy lakóépület belső udvarán található. A 4 kazánt 1-1 Weishaupt égővel szerelték fel, melyeket 30 évi üzemelés után visszavittek a gyárba, felújították, majd 1-1 darab a Budapesti, a Pécsi és a Debreceni Egyetem kiállításán, a 4. pedig az Épületgépészeti Múzeumban látható (2. kép).
2. kép. Ez a gázégő harminc évig tette hibátlanul a dolgát
A távfűtővezetéken érkező gőz hőcserélőkön keresztül jut az úgynevezett fűtőtest-kályhákba (Ulrich katalógus), melyek az irodák ablakai alatti parapet előtt vannak, nagyon szép apácarácsokkal eltakarva. Az üléstermek légfűtését a fűtőkamrákban lévő kaloriferek biztosítják. A szabályozást pedig kurblis kilincsművel működtetett, bovdenhuzalos csappantyúkkal oldották meg. Az épületben 2 hőközpont van, a gőznyomás 6 bar, a fűtőkamrák (3. kép) száma 54, és 1250 db bordáscsöves radiátor, korábbi nevén fűtőtest-kályha (4. kép) biztosítja az irodák fűtését.
Balra: 3. kép. A fűtőkamrák száma 54
Jobbra: 4. kép. Bordáscsöves radiátor, korábbi nevén fűtőtest-kályha
Pár szó a kéményekről
Mint már említettem, véleményem szerint a kémények nem feltétlenül „rondák”. Ennek bemutatására mellékeltem különböző, a világ egzotikus helyeiről származó kémények fotóit. Első helyen a Chambordi kastély szerepelt, a maga 365 db kéményével (5. kép). Második helyre tettem a volt Budai Casino kéményét (6. fotó), mely díszes toronyról senki sem gondolná, hogy a Palota vízellátását biztosító, gőzhajtású szivattyútelepét szolgálta.
Balra: 5. kép. Minden napra egy kémény
Jobbra: 6. kép. Ez nem egy díszes torony, hanem égéstermék-elvezető
A Párizsi Városháza hatalmas kéményei (7. kép) sem csúnyák, míg a Barcelónában lévő, Antónió Gaudi által tervezett Casa Milá kéményei is inkább földönkívüli lényekre, szobrokra (8. kép) emlékeztetnek. Az Angliából származó fotók is igen meggyőzően bizonyítják a szépséget (9. kép), ami persze, mint tudjuk relatív fogalom.
Balra: 7. kép. A városháza kéményei Párizsban
Jobbra: 8. kép. A Casa Milá kéményei mintha nem is ebből a világból származnának
9. kép. Angol füstgázelvezetők
Vissza az Országházhoz
Az előadás záró részében az Országházban elhelyezett, védetté nyilvánított berendezések fotói szerepeltek. Ismét felsorolásszerűen: a 6. számú liftkabin (10. kép), kondenzleválasztók (11. kép), fűtőkalorifer az egyik fűtőkamrában, az ehhez tartozó fűtésszabályozás, mely kurblis, kilincsművel (12. kép) működtetett bowdenes csappantyúkkal szerelt. Az irodák fűtését biztosító (fűtőtest-kályhák) bordáscsöves radiátorok és a szellőzést segítő axiálventilátor (13. kép) zárja a sort.
10. kép. Az Országházban még a liftkabinok is mívesek
11. kép. Kondenzátumleválasztók
Balra: 12. kép. A szabályozásért felelős kurblis kilincsmű
Jobbra: 13. kép. A szellőzést biztosító ventilátor
Nagy szerencsémre a hallgatóság nagyobb része egyetértett velem, hogy a kémények nem feltétlenül csúfítják el az épületet, ill., hogy a mi Országházunk a legszebb a világon.
