Erről írtunk 25 éve
2025/4. lapszám | Erdősi Csaba | 772 |
Negyedszázad még egy ember életében is tetemes időszak, egy szaklapéban pedig pláne: ennyi idő alatt sok minden megváltozhat, és meg is változott az épületgépészetben. Talán nem lesz tanulság nélküli, ha visszatekintünk most a legelső, 2000 áprilisában megjelenő lapszámunkra, és végigvesszük, milyen témákat, technológiai újdonságokat vettünk akkor górcső alá.
„Köszöntjük Önt új épületgépészeti folyóiratunk első számának megjelenése alkalmából. Azzal a reménnyel indítjuk útra folyóiratunkat és lépünk a szakmai nyilvánosság elé, hogy a lapban közölt információkkal hozzájárulhatunk a víz-, gáz- és fűtésszerelő szakemberek tájékozottságának emeléséhez – mind a szigorú értelemben vett szakmai, mind a működésük gazdasági környezetét érintő kérdések és problémák vonatkozásában” – állt az első szám szerkesztői bevezetőjében, amelyet egy akkor már ismert, a 90-es években bemutatott csőtípus ismertetése követetett.
Ötrétegű csövek
A többrétegű csövek általános bemutatása, alkalmazási lehetőségei – ez volt a címe Versitsné Czentnár Zsuzsanna cikkének, amelyben a szerző alapos betekintést adott az ötrétegű csövekkel való munka világába. Mint írta, a többrétegű csövek felépítése belülről kifelé haladva jól elkülöníthető részekre tagolódik, melyek a következők: polietilén, kötőanyag, alumínium, kötőanyag, polietilén. Így alakult ki az az egységes szerkezet.
„A csőnek a középső rétege hoszszanti vonalban hegesztett vagy átlapolás után ponthegesztett, vékony alumíniumcső, mely az oxigéndiffúziót teljesen kizárja, amivel az alkalmazhatóságának széles lehetőségét kínálja. Ezen alumíniumcsövön kívül és belül vékony ragasztóréteg köti az alumíniumfelülethez a mechanikai szilárdságot és nyomásállóságot biztosító) műanyag rétegeket. A belső és külső polietilénborítás kiváló minőségű műanyagból készül.
Alkalmazható fűtési (radiátoros és padlófűtéses), vízellátási, hűtési, sűrített levegős, ipari folyadékok és sós víz szállítására is. Az épületgépészeti rendszerek kialakításánál ugyanazon csővel megoldható a teljes csőhálózati szerelés, kivéve a lefolyórendszereket és a gázvezetéket. Az irányváltozások és csőanyag átmenetek megoldására egy univerzális fittingválaszték áll rendelkezésre, amivel minden helyzetben tökéletes csőkötést lehet megvalósítani. Ezáltal a munka gyorsabb és hatékonyabb, valamint a tömítetlenségek esélye is minimális.
A többrétegű csövek alkalmazásával a műanyag és fémcsövek előnyeit együttesen használhatjuk ki. Ilyen előnyök például:
- 100%-osan oxigéndiffúzió-mentes,
- a műanyag csövek között legkisebb a hőtágulása (megegyezik a fémekével),
- korrózióálló, kémiai és elektrokémiai behatással szemben is ellenálló,
- zajszűrő, csökkenti az áramlás által okozott kellemetlen zajokat (A helyes csőátmérő kiválasztásával nem keletkezik zaj a rendszerben. Az érintkezési zajok a helyes szereléssel elkerülhetők.),
- kopásálló, jelentős ellenállást mutat a mechanikus erózióval szemben, melyet a víz által sodort szilárd részecskék okoznak,
- sima felületű ( csekély nyomásveszteség),
- könnyű súlyú, pl. a 16x2 méretű 200 m-es tekercs 25 kg (0,125 kg/fm),
- könnyen hajlítható, így a szerelése nagyon könnyű és egyszerű,
- könnyen szállítható és mozgatható,
- alacsony hőmérsékleten is megmunkálható, rugalmas, hajlítható, hajlított formáját megtartja,
- nyomástűrő,
- hulladék nélkül alakítható ki vele bármelyik rendszer,
- toxikológiai és higiéniai szempontból a legszigorúbb előírásoknak megfelel,
- elektromosan nem vezető, így földelésnek nem alkalmazható.
Egyetlen kedvezőtlen tulajdonsággal rendelkezik: ezeknek a többrétegű anyagoknak a mechanikai hatásokkal szembeni ellenállása nem olyan mértékű, mint a hasonló célra használt réz, acél stb. anyagoké. A cső mind a lefektetés során, mind azután semmi esetre sem kerülhet éles tárgyakkal érintkezésbe. Ezáltal eltakarásig (bebetonozás, elvakolás) fokozottabb gondosságot kíván. Megkülönböztetett figyelmet fordítsunk a csőkeresztmetszet méretének megtartására, mert ezzel későbbi problémákat küszöbölhetünk ki, mert az eltakart csöveket csak bontásos eljárással lehet javítani, ami költségeket okoz. A csövek hőszigetelése megegyezik a többi csőanyagnál alkalmazott, általános szigetelési eljárásokkal, pl. csőhéjszigetelés.”
Polifoam csőhéjak
Ezzel a kvázi végszóval el is érkeztünk legelső számunk második cikkéhez, melyet dr. Tóth Elek egyetemi adjunktus jegyez, és címe megegyezik mostani közcímünkkel. Mint a szakcikk szerzője írja;
„a polifoam habosított termékek nemcsak az építési szakipar céljaira, hanem épületgépészeti célokra., a vízellátás, fűtés, légtechnika, hűtéstechnika és légkondicionálás területén is elterjedten alkalmazott hőszigetelő anyagok. Zárt cellaszerkezetűek, mechanikai tulajdonságaik kedvezőbbek a nem térhálósított polietilén habokénál. Jó hőszigetelők, alkalmasak a testhangok és rezgések csillapítására.
Jó párafékezők. Nedvességre nem érzékenyek. Vegyi ellenállóképességük is jó. Rovarok, rágcsálók nem támadják meg. Különböző anyagokkal (pl. papír, műanyag fólia, alufólia) hőlaminálással társíthatók. Műanyag bázisú festékkel átfesthetők. A hablemezek egymáshoz, vagy fém felülethez jól ragaszthatók, hőlégfúvóval toldhatók, hegeszthetők. Öntapadó kivitelben is készülnek. Anyaguk könnyű, rugalmas, megmunkálásuk egyszerű. Környezetbarát termékek, egészségre káros anyagot nem tartalmaznak.
A polifoam hablemezek síklapú, vagy nagy átmérőjű íves felületű testek, tartályok hőszigetelésére alkalmasak. Az öntapadós hablemezeket a nehezen hozzáférhető helyeken alkalmazzák. A gépészeti célú felhasználás legkeresettebb termékei azonban vitathatatlanul a Polifoam-csőhéjak, melyek kis átmérőjű hengeres felületek (csövek) és szerelvények szigetelésére alkalmasak. Belső átmérőjük 8 mm és 167 mm között változik, alkalmazkodva a szabványos méretű acél- és rézcsövekhez. Falvastagságuk 5-10-15-20-30 mm.
Készülhetnek normál (B3) – sötétszürke színű, és égésgátolt, nehezen éghető (B 1): világosszürke színű kivitelben, alkotójuk mentén előhasítva, vagy hasítás nélkül.”
Nyitott és zárt tágulási tartályok
Meszlényi Zoltán írásában ismertette, hogy noha a tágulási tartály a fűtési rendszernek egy látszólag passzív része, azonban nem megfelelő mérete, zárt tartályok esetében helytelen nyomásbeállítása a fűtési rendszer működésének súlyos zavarait okozhatja. Mint írta, akár nyitott, akár zárt tágulási tartály van egy fűtési rendszerbe beépítve, annak alapvetően két feladatot kell ellátnia:
- a rendszer felfűtése során táguló vízmennyiség felvételét,
- és a fűtési rendszer számára tartalék víz biztosítását.
„Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy a tervező vagy kivitelező kollégák a másodikként említett funkciót a tartály méretezésénél, illetve üzembe helyezésénél nem veszik figyelembe, és a tartály víztartalék biztosítási feladatának nem tesz eleget” – írta a szerző, majd hasznos információk egész sorával látta el a szakcikk olvasóit.
Egyéb témák
Legelső lapszámunk olvasói olvashattak még az adózási és pénzügyi előírások megváltozásáról, a szerelési munkadíjakról, megismerkedhettek új termékekkel (ebből nőtt ki mára a Hírek, újdonságok rovatunk). Közöltünk emellett egy rövid beszélgetés dr. Csanádi Károllyal, a Pest Megyei Kézműves Kamara közigazgatási vezetőjével az arcképes gázszerelői igazolványokról, az akkor aktuális események naptárát, keresztrejtvényt és filmajánlót.
Tanulságos történetek cím alatt dr. Albert Béla a rézcsövek épületgépészeti alkalmazása mellett érvelt, kiemelve ennek anyagnak az előnyeit az egyéb csövekhez képest. Szerencsénkre egykori szerzőnk most is elfogadta a felkérésünket, és egy rövid írásban tekintette át a rézcsövek alkalmazásának jelenlegi helyzetét és várható folyományait.
