Erdősi Csaba
Vezető szerkesztő, Media12
25 589 | |
1975-ben született, az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1998 óta tevékenykedik a médiában. A Magyar Nemzetnél 15 évig dolgozott előbb gazdasági újságíróként, később rovatvezetőként, végül lapszerkesztőként. Kitüntették a napilap Aranytoll és az MVM Paksi Atomerőmű Urántoll díjával. 2018 őszén csatlakozott a VGF&HKL csapatához újságíró-szerkesztőként. 2018 ősze óta dolgozik a Media12 kiadónál, mint a VGF&HKL szaklap szerkesztője, újságírója. A 2019-es Construma Magazint szerkesztette.
Erdősi Csaba cikkei
| 386 cikk. Lapozó: |
Olcsóbb áramot szeretne Brüsszel
Az Európai Bizottság álláspontja szerint gátolja a hőszivattyús átállást, ha egy kilowattórányi villamos energia háromszor annyiba kerül, mint ugyanannyi földgáz
2026. július 22. |
82
Az Európai Bizottság új villamosítási cselekvési terve egyértelműen kimondja, hogy az energiaárak jelenlegi szerkezete akadályozza az elektrifikációt, és ezen változtatni kell. A Bizottság azt javasolja, hogy 2030-ra a lakossági villamosenergia-ár legfeljebb 2,5-szerese, az ipari felhasználók esetében pedig maximum kétszerese legyen a földgáz árának. A cél nem csupán a hőszivattyúk terjedésének felgyorsítása, hanem az ipari villamosítás, az energiahatékonyság és az ellátásbiztonság erősítése is.
Forradalom a hűtéstechnikában?
Kompresszor és hűtőközeg nélkül működik az új német szilárdtest-hőszivattyú
2026. július 6. |
107
A freiburgi székhelyű Qurie GmbH olyan innovatív technológiát fejleszt, amely környezetszennyező gázok és mozgó alkatrészek nélkül képes kiváltani a hagyományos hőszivattyúkat és hűtőrendszereket. A Fraunhofer IPM intézetből kivált startup elektrokalorikus anyagtudományra alapozott megoldása akár 30%-kal is csökkentheti az épületek és berendezések hűtési-fűtési energiaigényét.
Gondolkodjunk kicsit!
Nagyon fontos lenne úgy felhasználni a remélhetőleg hamarosan beérkező EU-s forrásokat, hogy azok valóban jól hasznosuljanak
2026. július 6. |
108
Társszerző: Szemán Róbert
Az új kormány egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladata, hogy a lehető leggyorsabban hozzáférhetővé váljanak az uniós források. A pénz megszerzése azonban csak az első lépés: legalább ennyire fontos kérdés, hogy mire és milyen gyorsan sikerül elkölteni ezeket az összegeket. Meggyőződésünk szerint az előkészítés a szakmánk feladata is, most tennénk néhány szerény javaslatot ebben a tárgykörben. A most következő írás egyes részei online kiadásunkban már olvashatók voltak, ezen kibővített verziójában e hasábokon jelenik meg először.
Láthatatlan örökség a pohárban
Miért jelentek meg az „örök vegyi anyagok” a budapesti ivóvízben, és hogyan szűrhetjük ki őket?
2026. július 6. |
137
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói PFAS-vegyületeket mutattak ki a fővárosi csapvízben, ám a mért értékek szerencsére messze elmaradnak az egészségügyi határértékektől. Pánikra semmi ok, a jelenség azonban rávilágít korunk legsúlyosabb környezetegészségügyi kihívására: a mikroműanyagok és a lebonthatatlan szintetikus molekulák globális körforgására. Cikkünkben azt járjuk körbe, mit kell tudnunk ezekről az anyagokról, hogyan jutnak el a konyhai csapig, és miként tehetünk ellenük fogyasztóként.
A középső gép átka
2026. július 6. |
161
Társszerző: Bokor András
A modern épületgépészeti rendszerek üzemeltetése során gyakran szembesülünk olyan hibával, amely tervezési, kivitelezési hiányosságokra vagy gyártási problémákra vezethető vissza. De mi van akkor, ha egy vadonatúj szálloda három azonos márkájú VRF kültérijéből a két szélső hibátlanul teszi a dolgát, a középső viszont rendre felmondja a szolgálatot? Hiába javítja a berendezést garanciában a gyártó, az üzemeltetőnek egy ponton elfogy a bizalma a készülék iránt és cserét követel. De vajon jogosan? Az elátkozott középső készülék tényleg menthetetlen vagy javítható? Egy tanulságos igazságügyi szakértői vizsgálat részletes krónikája következik, amely rávilágít arra, hogy a műszaki rendszerek világában olykor a fizika törvényei mellett Murphy-é is megkerülhetetlen, vagyis ami elromolhat, az bizony el is romlik. Normál használat, emberi mulasztás és káros külső behatás nélkül is.
Energetikai átállás: szakágak versenye helyett komplex gondolkodás kell
2026. július 3. |
686
A magyar energetika előtt álló kihívások megoldásához nem az egyes technológiák önmagukban való fejlesztésének támogatására van szükség, hanem rendszerszintű együttműködésre, független tudásbázis-építésre és egy koherens pályázati rendszerre – minderről lapunk alapító főszerkesztője mondta el gondolatait. Szemán Róbert épületgépészmérnök véleménye szerint az elmúlt évtizedek pályázati gyakorlata gyakran kontraproduktív és ellentmondásos volt, bizonyos területekre nagy figyelem irányult, másokra semmilyen, és a döntéshozók figyelmen kívül hagyták, hogy az energetikára mint nagy egészre tekintsenek.
Mennyezeti vagy parapet klímák
Diszkrét és hatékony megoldások speciális igényekre
2026. június 4. |
624
A hagyományos oldalfali split klímák nem mindig alkalmazhatók minden helyiségben. Ferde falú tetőtéri szobákban, alacsony belmagasságú terekben, modern enteriőrökben vagy közösségi helyiségekben gyakran a mennyezeti vagy parapet kivitelű berendezések jelentik az ideális választást. Ezek a klímák elegáns megjelenésükkel, egyenletes légelosztásukkal és rugalmas telepíthetőségükkel egyre népszerűbbek mind otthoni, mind kereskedelmi környezetben.
Ki szavatol a biztonságért?
2026. június 4. |
699
1 5 (1)
Lapunk kiemelten foglalkozik az egyre inkább előtérbe kerülő természetes hűtőközegekkel, így a propánnal (R290) vagy a szén-dioxiddal (R744). A nemrégiben megjelent BeCool konferenciánk középpontjában is ez állt, de legutóbbi számunkban is olvashattak két hosszabb cikket a témában. Emellett örömmel adunk betekintést olyan írásokba is, amelyek eredetileg ugyan nem nálunk jelentek meg, ám fontos kérdéseket, részleteket feszegetnek. Ebből az apropóból most Szalai Gabriella eredetileg az E-gépész.hu oldalon megjelent cikkét foglaljuk össze, melyet a szerző az egyik legjelentősebb japán gyártó hazai képviseletének szakértőjeként, egyben a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnökségi tagjaként jegyez.
Túl gyors a kivezetés?
Megosztja a szakmai közvéleményt az F-gázok gyors ütemű lecserélése környezetbarát töltőközegre
2026. június 4. |
551
Úgy tűnik, a hazai szakemberek felemás érzésekkel viseltetnek a klímaváltozást felerősítő, erősen üvegházhatású gázok kivezetése kapcsán. Lapunk online kiadása nemrégiben szavazást indított ebben a témakörben, és bár a válaszadók többsége egyetért a környezetvédelmi célú szigorítással, annak ütemét túl gyorsnak ítélik meg. Félő, hogy ezzel a tempóval párhuzamosan a feketepiac is nőni fog – ennek egy ideje már határozott jelei is mutatkoznak Európában és a tengerentúlon egyaránt.
Egy vita margójára
2026. június 4. |
633
2 5 (2)
Egy több száz milliós értékű, modern családi házban komoly fűtési és hűtési problémák jelentkeztek a talajszondás (víz-víz) hőszivattyús rendszer üzembe helyezése után. A tulajdonos nem kapta meg a várt komfortot, a parketta felpúposodott, és az ügy vizsgálatig, majd pereskedésig fajult.
Áramellátás ideiglenesen
A felvonulási szekrény szerepe az épületgépészeti kivitelezésekben
2026. június 4. |
593
Az épületgépészeti kivitelezések során a villamosenergia ideiglenes biztosítása sok esetben a munkavégzés alapfeltétele. A felvonulási szekrény – mint ideiglenes elosztóberendezés – az építési időszak teljes hosszában, vagy csupán egy átmeneti időszakban meghatározza a munkaterület működőképességét. A felvonulási szekrény elsődleges feladata a biztonságos energiaelosztás biztosítása. Ez magában foglalja a túláram-, zárlat- és érintésvédelmi funkciókat, amelyek nélkülözhetetlenek egy építési környezetben, ahol a por, a nedvesség és a mechanikai igénybevétel folyamatosan jelen vannak.
Falra akasztható „csodaklíma”, ami szembemegy a fizikával
Fűt is, hűt is, pár tízezer forintért. Persze. És a perpetuum mobile már elfogyott?
2026. május 21. |
1430
Az internet tele van olyan hirdetésekkel, amelyek szerint egy apró, falra szerelhető készülék egyszerre képes fűteni és hűteni egy helyiséget, ráadásul mindenféle kültéri egység, csövezés, kondenzvíz-elvezetés vagy komolyabb telepítés nélkül. A reklámokban boldog családok mosolyognak, némelyik készülék „kerámia technológiával” működik, és természetesen „energiahatékony”, szóval egy csuda. A termékleírások azt sugallják, hogy gyakorlatilag egy konnektorba dugható klímáról van szó. Csakhogy van egy probléma. A fizika.
Construma-díjazottak
Bemutatjuk az idei év Construma-díjazott termékeit
2026. május 4. |
283
Ipari tisztítódrón, moduláris, alumíniumsínes szennyfogó burkolatrendszer épületbejáratokhoz, hibrid napelemes inverter, osztott mobilklíma – ezek voltak az idei Construma 44. Nemzetközi építőipari szakkiállítás díjazott termékei. Bár az idei szakvásár, lévén nem tartozott bele külön fűtéstechnikai betétkiállítás, nem igazán az épületgépészek terepe volt, azért úgy gondoljuk, olvasóink számára nem érdektelen, ha verhetnek egy pillantást az elismerést kivívó fejlesztésekre, illetve olvashatnak róluk pár bemutató mondatot.
Elissza előlünk a vizet az AI?
2026. május 4. |
517
1 5 (1)
A mesterséges intelligencia ígéretes jövőképe mögött egyre élesebben rajzolódnak ki egy globális erőforrásválság első figyelmeztető jelei. Denverben, Colorado állam fővárosában a hatóságok már korlátozzák a vízhasználatot: az éttermek csak kérésre szolgálhatnak fel vizet az asztaloknál.
Fatüzelés és ellenállóképesség
2026. május 4. |
395
Miközben Németország is elsősorban a megújuló energiaforrásokban és a teljesen tiszta fűtési megoldásokban látja a jövőt, egy friss tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az országban 11,7 millió fatüzelésű kályha van, nélkülözhetetlen biztonsági tartalékot nyújtva vész esetére. Ezekkel a kályhákkal még akkor is be lehet fűteni legalább egy szobát egy-egy családi házban, ha az egész vezetékes energiaellátás összeomlott. Vagyis ellenállóvá, rezilienssé tesz.
Tisztább levegő, hatékonyabb rendszer
Az MSZ EN 15780:2025 hatása a gépi szellőztetési megoldásokra
2026. április 6. |
451
2 5 (2)
A lakóházak, az irodaházak vagy üzlethelyiségek esetében az épületek technikai paramétereit tekintve nemcsak az energiahatékonyság fémjelzi a korszerűséget, hanem a beltéri levegő minősége és a friss levegő utánpótlásának megoldása is. A szellőztetőrendszerek kiépítésével számos szabvány foglalkozik, többek között a most megjelent MSZ EN 15780:2025 Épületek szellőztetése. Légcsatornák. A szellőztetőrendszerek tisztasága című szabvány is. Ebben az írásban az elérhető szakmai cikkek alapján tekintjük át, hogyan nézett ki a gyakorlat a szabvány bevezetése előtt, és miben hoz újat az MSZ EN 15780:2025.
Tetőventilátorok és társasházi szellőzőrendszerek korszerűsítése
2026. április 6. |
685
A társasházi központi szellőzőrendszerek állapota sok esetben évtizedek óta változatlan, miközben az épületek használati módja, a légzárás mértéke és az energetikai elvárások jelentősen átalakultak. A tetőventilátorok kulcsszerepet játszanak a rendszer működésében, ugyanakkor elavulásuk, illetve a légcsatornák szennyeződése komoly komfort-, egészségügyi és biztonsági kockázatokat hordoz.
A német „fordulat”
Avagy a hidrogén jövője az európai gázrendszerekben
2026. április 6. |
672
A német energiapolitikáról szóló viták az elmúlt években gyakran úgy jelentek meg a nyilvánosságban, mintha az ország egyértelműen az elektrifikáció – mindenekelőtt a hőszivattyúk – felé fordult volna. A valóság azonban ennél összetettebb. Németországban és Európa több országában párhuzamosan zajlik egy másik stratégiai irány kiépítése: a hidrogénre, valamint egyéb megújuló vagy nem fosszilis gázokra épülő energiarendszer fejlesztése. A kérdés ma már nem az, hogy léteznek-e ilyen projektek, hanem az, hogy milyen szerepet kaphatnak a jövő energiamixében, és miként egészítik ki az elektrifikációt.
Bitcoin-kályha
Valós pénzkereseti lehetőség, vagy csupán jól hangzó marketingfogás?
2026. április 6. |
1399
Az utóbbi időben egyre több olyan elektromos fűtőberendezés jelenik meg a piacon, amely a kriptovaluta-bányászat során keletkező hőt hasznosítja. Az elképzelés szerint a készülék a fűtési célú villamos energiát nem pusztán hővé alakítja, hanem közben digitális pénzt is termel, így részben vagy akár teljesen ellensúlyozhatja az energiaköltséget. A koncepció műszakilag működőképes, gazdasági realitása azonban több kérdést is felvet, különösen a jelenlegi energiaárak és a kriptobányászat gyorsan változó gazdasági feltételei mellett.
Olajból műanyag, műanyagból kockázat – drasztikus drágulás előtt az épületgépészeti piac
2026. március 26. |
1264
A polietilén ára Kínában márciusban meghaladta a 9000 kínai jüant tonnánként, ami négy év óta a legmagasabb szint, és 45%-os emelkedést jelent az év eleje óta. Ugyanez a helyzet az USA-ban és Európában is. Ennek oka, hogy a műanyagok végső soron olajból készülnek, és a közel-keleti háború egyrészt felverte az olaj árát, másrészt a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság megszakította a szállítási láncokat, harmadrészt, de nem utolsó sorban, az emelkedő üzemanyag- és biztosítási költségeken keresztül drágábbá tette a szállítmányozást – egy sor gyártó pedig egyszerűen leállt. A műanyagok áremelkedése várhatóan áprilistól gyűrűzik be a magyar épületgépészeti piacra. Attól függően, hogy PVC, polietilén (PE) vagy polipropilén (PP) anyagú termékről van-e szó, harminc-, negyven- és ötvenszázalékos alapanyagár-emelkedéssel kell kalkulálni. Ebben a helyzetben a kivitelezők elemi érdeke, hogy megfelelő szerződésekkel védjék magukat a rájuk leselkedő árkockázattól.
| 386 cikk. Lapozó: |
