Erdősi Csaba
Vezető szerkesztő, Media12
18 416 | |
1975-ben született, az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1998 óta tevékenykedik a médiában. A Magyar Nemzetnél 15 évig dolgozott előbb gazdasági újságíróként, később rovatvezetőként, végül lapszerkesztőként. Kitüntették a napilap Aranytoll és az MVM Paksi Atomerőmű Urántoll díjával. 2018 őszén csatlakozott a VGF&HKL csapatához újságíró-szerkesztőként. 2018 ősze óta dolgozik a Media12 kiadónál, mint a VGF&HKL szaklap szerkesztője, újságírója. A 2019-es Construma Magazint szerkesztette.
Erdősi Csaba cikkei
302 cikk. Lapozó: |
Kijött az új „OTÉK”, jelentős épületgépészeti vonatkozásokkal
2024. október 1. |
579
A szeptember harmincadikai Magyar Közlönyben jelent meg a kormány 280/2024. (IX. 30.) rendelete a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról. A 2025 januárjától érvényes szabályozásban a jelenleg érvényes rendelkezések közül rengeteg megmarad, néhány esetben kiegészítve további pontokkal, illetve vadonatúj szövegrészekkel. Ilyen újdonságot jelent az épületek nyári hővédelmének elrendelése, a kültéri egységek telepítésének szabályozása, a napelemekkel és napkollektorokkal kapcsolatos rendelkezések, vagy az intelligens épület definiálása. Ebben az írásunkban nem vállalkozunk az új rendelet szakmai elemzésére, csak összeszedjük a főbb, az épületgépészet tárgykörébe tartozó változásokat.
Tűzvédelmi csappantyúk szerepe és alkalmazása
2024. október 1. |
456
Rendkívül fontos, hogy megakadályozzuk az épületekben keletkező tűz átterjedését az egyik tűzhatárról a másikra. Ennek nemcsak építészeti elemei vannak (például tűzgátló falak vagy födémek), hanem a gépészeti áttörések és egyéb nyílások lezárásával is hatásos tűzhatárok alakíthatók ki. A tűzhatárok kialakítása elengedhetetlen a megfelelő tűzbiztonsághoz. Ebben a cikkben egy olyan eszközről van szó, amely a passzív tűzbiztonsági berendezések csoportjába tartozik, ez pedig a tűzvédelmi csappantyú. Cikkünk a hatályos előírások és az elérhető szakmai összefoglalók, gyártói útmutatók felhasználásával készült.
Telkes Mária és a doveri Napház
2024. október 1. |
576
2 5 (2)
Manapság evidens, hogy a megújuló energiaforrásokat minél nagyobb arányban kell kihasználnunk épületeink fűtéséhez vagy hűtéséhez, de bő hetven évvel ezelőtt ez egyáltalán nem volt evidens, sőt. A múlt század közepén így valóságos szenzációt keltett az a ház, amelyet a magyar származású tudós, Telkes Mária gépészeti elképzelései alapján építettek meg, és képes volt rá, hogy egy napkollektorokban megtermelt hő, és annak tárolása révén egy légfűtő berendezés segítségével felfűtse és melegen tartsa magát a legzordabb időjárási körülmények között is.
Magyar szakmai sikerek Lyonban
2024. október 1. |
569
Egy aranyéremmel, két bronzéremmel és 12 kiválósági éremmel tért haza a fiatal magyar szakemberek csapata a szakmák világbajnokságáról, vagyis a WorldSkills Lyon 2024 világversenyről. A víz-, gáz, fűtésszerelő szakmát képviselő Vörös Balázs is remekül szerepelt, és kiválósági érmet szerzett a rendkívül erős mezőnyben.
Fellép az EU a vízveszteség ellen
2024. október 1. |
504
Az Európai Unió egészét tekintve a vízszivárgással foglalkozik a felülvizsgált európai ivóvíz-irányelv, amely 2021 januárjában lépett hatályba. Ez kimondja, hogy a megfigyelési technikák javulásával a szivárgási arányok egyre nyilvánvalóbbá váltak. Minden tagállamnak értékelnie kell a vízszivárgás szintjét, és csökkentenie kell, ha egy bizonyos küszöbérték felett van. Magyarország ebből a szempontból nincs jó helyzetben, hiszen a hálózat jelentősen elöregedett, a veszteségek pedig nagyok.
Gázosok kontra kéményesek, sokadik felvonás
2024. október 1. |
656
2
Ahogyan várható volt, jelentősen megosztotta az épületgépész szakmát az a rendeletmódosítás, amely kimondja, hogy újonnan telepített tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőinek és égésilevegő-ellátó rendszereinek építését, javítását, szerelését, átalakítását vagy bontását – amennyiben gázüzemre is alkalmas tüzelőberendezésről van szó – a megfelelő végzettséggel rendelkező gázkészülékszerelők is elvégezhetik.
Vízórák cseréje
Mi a különbség a munka elvégzése és a beüzemelés között?
2024. október 1. |
513
Egy mellékvízmérő lecserélése nem túl bonyolult feladat egy szakember számára, sőt, egy kis műszaki érzékkel rendelkező „civil” is minden további nélkül meg tudja csinálni. Fontos azonban tudni, hogy hiába készült el a munka, a beüzemelés már egészen más „tészta”, arra csak a vízművek hivatalos, leszerződött partnere jogosult.
A háztartási páramentesítő üzemeltetése és tisztítása
2024. szeptember 4. |
402
Rengeteg otthonban működik páramentesítő berendezés. Használatuk praktikus és egészséges, üzemeltetésükkel egy sor probléma előzhető meg a penészesedéstől kezdve a bútorok károsodásáig. A kondenzációs elven működő páramentesítők felépítésükben és működési módjukban nagyon hasonlítanak a klímákhoz, csak itt egy egységben található meg a kompresszor, az elpárologtató és a kondenzátor is. Ennek megfelelően a tisztításuk is hasonló készségeket, vegyszereket és szerszámokat igényel, mint a klímáké.
Kulisszák mögött, avagy miként kerülnek a számok az energiacímkére?
Utánajártunk, miképpen zajlik egy klímaberendezés gyártói tesztelése különböző külső hőmérsékleti és egyéb viszonyok szimulálásával
2024. szeptember 4. |
435
1 4 (1)
Ha az ember klímaberendezést vásárol, talán a legfontosabb mérlegelési szempontja kell legyen, hogy a kiválasztott készülék milyen hatásfokkal alakítja át a villamos energiát hő-, illetve hűtési teljesítménnyé – méghozzá a lakhelyére jellemző hőmérsékleti és páratartalmi viszonyok között. Emellett jelentős szerepe van annak is, mennyire csendes az adott berendezés, és persze nem elhanyagolható szempont az sem, milyen komfortot biztosít a hűtött/fűtött helyiségekben tartózkodók számára. Rendkívül komoly tesztelésekre van szükség ahhoz, hogy egy gyártó felelősségteljesen nyilatkozzon a fenti paraméterekről. De vajon hogy mennek ezek a tesztek a gyakorlatban?
Alaposan leszakadtunk a gázról
2024. szeptember 4. |
382
Emlékezhetünk rá, hogy amikor bő két éve égbe szöktek a földgázárak, és felmerült, hogy az EU minden országának tíz százalékkal kellene csökkentenie a fogyasztását, magyar részről az ötletet felháborodás fogadta. Azóta ennél jóval nagyobb mértékben csökkent a hazai gázfogyasztás, köszönhetően a takarékoskodásnak, a fűtési rendszerek elektrifikációjának és az erőművi földgázfogyasztás visszaesésének.
Társasházi „óramizéria”
Ha egy épületben olyan jelentős és követhetetlen belső hőáramlások alakulhatnak/alakulnak ki, amelyek leképezhetetlenek, nem ajánlott fűtési költségmegosztók telepítése
2024. szeptember 4. |
1040
Július végén a Telex nyomán körbefutott a magyar sajtóban az a hír, hogy akár félmillió lakásban is le kell cserélni a következő két és fél évben a fűtés- és melegvíz-fogyasztást mérő műszereket. Lapunk már az idén márciusi számában is körbejárta a témát szerzőnk, dr. Uzonyi Zoltán jóvoltából (Nincs mese, ahol lehet, mérni kell!). Jelen írásunkat nem pusztán azért készítettük el, mert a nem szaksajtó figyelmét is felkeltette a téma, annak külön aktualitást ad egy tanácsot kérő olvasó, akinek esete sokak számára lehet tanulságos.
Jótállás
Gépészet a változó jótállási szabályok között
2024. szeptember 4. |
452
Legutóbb bő négy esztendeje foglalkoztunk e lapok hasábjain általánosságban a jótállás, közkeletű nevén a garancia szabályaival. Már csak az eltelt idő hossza miatt is indokolt újra elővennünk a témát, amelynek aktualitást ad az is, hogy nemrégiben megváltoztak a jótállásra vonatkozó szabályok. De mennyiben érinti ez a gépész kereskedőket, kivitelezőket?
Szavazás: hőszivattyúk
A szakemberek kiállnak a hőszivattyú mellett
2024. szeptember 4. |
499
Szavazásra kértük online kiadásunk olvasóit, és arra voltunk kíváncsiak, hogyan állnak a hőszivattyúkhoz a klímaváltozás elleni küzdelem tükrében. A végeredményhez kétség sem férhet, a technológia abszolút támogatást élvez olvasóink körében. Ennek ellenére a hőszivattyúk piacának bővülése megtorpanni látszik, sőt, visszaesés is tapasztalható, a gázos szakma pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy gáz és gáz között milyen óriási különbségek vannak környezetvédelmi szempontból.
Otthonfelújítás: A gyártók és a hiteligénylők is iszapbirkózást folytatnak
2024. július 2. |
1876
Bár mindenki arra számított, hogy bővülni fog az otthonteremtési programban támogatható termékek (úgynevezett kulcstermékek) köre, ez egyelőre csak az építőanyagokra igaz, a hő- és melegvíztermelő berendezések listája ugyanakkor bővülés helyett egyenesen megfogyatkozott. Lekerültek ugyanis róla a FÉG és a Hajdu hőszivattyúi, így hőszivattyú jelen cikk írásakor, július másodikán délelőtt nincs is a listán, ami pedig rajta van, legyen az bojler, víztároló vagy kazán, mind kizárólag Hajdu-termék. Közben az ügyfelek nem férnek hozzá a regisztrált kivitelezők és tanácsadók listájához, ezért nem tudják beadni a hitelkérelmüket sem, a kulcstermékek listájára egyelőre fel nem került gyártók pedig minden követ megmozgatnak azért, hogy sikeresen regisztráljanak. A radiátorokat gyártó mosonmagyaróvári Vogel&Noot hazai vezetője eljuttatta hozzánk ez ügyben írt levelét, amelyet az engedélyével itt le is közlünk. A gépész szakma ugyanakkor egyelőre nem tudott összezárni, közös kiállásnak, összefogásnak nincs jele. UPDATE: Cikkünk megjelenése után néhány órával a regisztrált tanácsadók adatbázisa elérhetővé vált.
Merre megy tovább az európai hőszivattyúpiac?
2024. július 2. |
1061
Jelentősen visszaesett a hőszivattyúk értékesítése az Európai Unióban az idei év első negyedévében. Németországban, amely nemrég közölt friss statisztika adatokat e tárgykörben, 52 százalékos a visszaesés annak ellenére is, hogy az új épületekben döntő többségükben hőszivattyús fűtés és hűtési rendszert építenek ki. A tagállamok egy jelentős része az Európai Bizottságtól várja a megoldást.
Kétszáz éves a hőszivattyúzás elméleti háttere
2024. július 2. |
570
1
A hőszivattyút sokan a jelenkor találmányának tartják, de ez nem is állhatna távolabb a valóságtól. Az első, méghozzá ipari célokra használt hőszivattyút egy osztrák sófeldolgozó üzemben állították munkába 1856-ban. A szerkezettel sót nyertek ki sóoldatból, a víz elpárologtatásával. A berendezés feltalálója, Peter von Rittinger nevét ma egy olyan díj viseli, amely a legrangosabb a hőszivattyús szakmában. Rittinger találmánya nem születhetett volna meg egy olyan fizikus munkája nélkül, akinek a neve minden hőszivattyús szakember előtt ismert kell legyen.
302 cikk. Lapozó: |