Erdősi Csaba
Vezető szerkesztő, Media12
24 196 | |
1975-ben született, az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1998 óta tevékenykedik a médiában. A Magyar Nemzetnél 15 évig dolgozott előbb gazdasági újságíróként, később rovatvezetőként, végül lapszerkesztőként. Kitüntették a napilap Aranytoll és az MVM Paksi Atomerőmű Urántoll díjával. 2018 őszén csatlakozott a VGF&HKL csapatához újságíró-szerkesztőként. 2018 ősze óta dolgozik a Media12 kiadónál, mint a VGF&HKL szaklap szerkesztője, újságírója. A 2019-es Construma Magazint szerkesztette.
Erdősi Csaba cikkei
| 371 cikk. Lapozó: |
Tisztább levegő, hatékonyabb rendszer
Az MSZ EN 15780:2025 hatása a gépi szellőztetési megoldásokra
2026. április 6. |
148
A lakóházak, az irodaházak vagy üzlethelyiségek esetében az épületek technikai paramétereit tekintve nemcsak az energiahatékonyság fémjelzi a korszerűséget, hanem a beltéri levegő minősége és a friss levegő utánpótlásának megoldása is. A szellőztetőrendszerek kiépítésével számos szabvány foglalkozik, többek között a most megjelent MSZ EN 15780:2025 Épületek szellőztetése. Légcsatornák. A szellőztetőrendszerek tisztasága című szabvány is. Ebben az írásban az elérhető szakmai cikkek alapján tekintjük át, hogyan nézett ki a gyakorlat a szabvány bevezetése előtt, és miben hoz újat az MSZ EN 15780:2025.
Tetőventilátorok és társasházi szellőzőrendszerek korszerűsítése
2026. április 6. |
378
A társasházi központi szellőzőrendszerek állapota sok esetben évtizedek óta változatlan, miközben az épületek használati módja, a légzárás mértéke és az energetikai elvárások jelentősen átalakultak. A tetőventilátorok kulcsszerepet játszanak a rendszer működésében, ugyanakkor elavulásuk, illetve a légcsatornák szennyeződése komoly komfort-, egészségügyi és biztonsági kockázatokat hordoz.
A német „fordulat”
Avagy a hidrogén jövője az európai gázrendszerekben
2026. április 6. |
410
A német energiapolitikáról szóló viták az elmúlt években gyakran úgy jelentek meg a nyilvánosságban, mintha az ország egyértelműen az elektrifikáció – mindenekelőtt a hőszivattyúk – felé fordult volna. A valóság azonban ennél összetettebb. Németországban és Európa több országában párhuzamosan zajlik egy másik stratégiai irány kiépítése: a hidrogénre, valamint egyéb megújuló vagy nem fosszilis gázokra épülő energiarendszer fejlesztése. A kérdés ma már nem az, hogy léteznek-e ilyen projektek, hanem az, hogy milyen szerepet kaphatnak a jövő energiamixében, és miként egészítik ki az elektrifikációt.
Bitcoin-kályha
Valós pénzkereseti lehetőség, vagy csupán jól hangzó marketingfogás?
2026. április 6. |
498
Az utóbbi időben egyre több olyan elektromos fűtőberendezés jelenik meg a piacon, amely a kriptovaluta-bányászat során keletkező hőt hasznosítja. Az elképzelés szerint a készülék a fűtési célú villamos energiát nem pusztán hővé alakítja, hanem közben digitális pénzt is termel, így részben vagy akár teljesen ellensúlyozhatja az energiaköltséget. A koncepció műszakilag működőképes, gazdasági realitása azonban több kérdést is felvet, különösen a jelenlegi energiaárak és a kriptobányászat gyorsan változó gazdasági feltételei mellett.
Olajból műanyag, műanyagból kockázat – drasztikus drágulás előtt az épületgépészeti piac
2026. március 26. |
732
A polietilén ára Kínában márciusban meghaladta a 9000 kínai jüant tonnánként, ami négy év óta a legmagasabb szint, és 45%-os emelkedést jelent az év eleje óta. Ugyanez a helyzet az USA-ban és Európában is. Ennek oka, hogy a műanyagok végső soron olajból készülnek, és a közel-keleti háború egyrészt felverte az olaj árát, másrészt a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság megszakította a szállítási láncokat, harmadrészt, de nem utolsó sorban, az emelkedő üzemanyag- és biztosítási költségeken keresztül drágábbá tette a szállítmányozást – egy sor gyártó pedig egyszerűen leállt. A műanyagok áremelkedése várhatóan áprilistól gyűrűzik be a magyar épületgépészeti piacra. Attól függően, hogy PVC, polietilén (PE) vagy polipropilén (PP) anyagú termékről van-e szó, harminc-, negyven- és ötvenszázalékos alapanyagár-emelkedéssel kell kalkulálni. Ebben a helyzetben a kivitelezők elemi érdeke, hogy megfelelő szerződésekkel védjék magukat a rájuk leselkedő árkockázattól.
Lassú növekedés vagy robbanás?
Pár szó a hőszivattyú-technológia előtt álló jövőről
2026. március 9. |
264
A hőszivattyúk az elmúlt évek egyik kulcstechnológiájává váltak a lakossági fűtésben és hűtésben – legalábbis ami az új építéseket illeti. A frissen átadott ingatlanok többségébe az gázt már be sem kötik. A klímavédelmi célok, az energiaszuverenitási törekvések és a komfortszempontok előtérbe kerülési egyszerre terelik előre a piacot – miközben a támogatáspolitika kiszámíthatatlansága, illetve a hazai épületállomány és energetikailag elmaradott állapota jelentős fékeket is jelent. A kérdés ugyanakkor ma már egyáltalán nem az, hogy bővülés előtt áll-e a hőszivattyúk piaca, hanem csupán az, hogy ez a bővülés milyen tempóban fog végbe menni.
Túl öreg a hálózat
Olyan csövekkel küzdenek a Fővárosi Vízművek szakemberei, amelyek némelyikét még a XIX. században fektették le
2026. március 9. |
538
Nem újdonság, hogy a hazai vízvezeték-hálózat vészesen elöregedett. Az ivóvíz egynegyede nem jut el a fogyasztókhoz, mert útközben egyszerűen elszivárog, és egyre gyakoribbak a jelentős veszteséget okozó csőtörések is. A Fővárosi Vízművek Facebook-posztban számolt be arról a küzdelemről, amelyet nap mint nap vívnak a szolgáltatás fenntartásáért.
Egy feladvány és a megfejtése
2026. március 9. |
272
Decemberi gépésztotónkra rengeteg egy híján telitalálatos megfejtés érkezett – legnagyobb bánatunkra így több tucat olvasónk maradt le arról, hogy bekerüljön a nyereménysorsolásra. Pedig a kérdés ártatlannak tűnik, és egy rövid internetes kereséssel is megtalálható rá a válasz. Mégis úgy gondoltuk, érdemes egy rövid cikkben kitérni arra, mi az ominózus kérdésre a helyes válasz, és vajon miért.
A hideg, mint erőforrás
Így használják Kínában az LNG-terminálon rendelkezésre álló potya energiát
2026. március 9. |
143
A folyékony természetes földgáz, vagyis LNG – sokszor halljuk manapság ezt a bűvös betűszót. A természetes földgáz attól lesz légnemű, hogy nagyon alacsony hőfokra hűtik, így sokkal hatékonyabban szállítható nagy tengeri hajókkal, mint gáz halmazazállapotban. De ahhoz azonban, hogy csővezetékbe kerülhessen, fel kell melegíteni. Hagyományosan ez tengervíz segítségével történik, de az így létrejött hidegenergiát általában veszni hagyják. Kína azonban kitalálta, mire lehet ezt hasznosítani: egy hatalmas lazacnevelő farm vizét tartják vele állandó hőmérsékleten.
A gázfűtés jövője
2026. március 9. |
268
1 5 (1)
Évek óta tartó hagyomány, hogy amikor tavaszi Construma kiállításra is készülve készítünk lapot (az idei rendezvényt március 26–29. között rendezik), mindig gázkazánokról készítünk összehasonlító táblázatot. Idén is tartottuk magunkat ehhez, holott egyre többször találkozunk olyan véleményekkel, melyek szerint a kondenzációs gázkészülékek fölött eljárt az idő. De vajon helytálló ez a vélekedés?
Fűtés és hűtés szennyvízből
2026. március 9. |
190
A modern energetika és a kommunális infrastruktúra metszéspontjában egyre inkább előtérbe kerül egy régóta létező, ám eddig marginális szerepre szorult energiaforrás: a szennyvíz és a belőle származó szennyvíziszap energetikai hasznosítása. Az urbanizáció és az épületgépészet növekvő energiaigénye, a klímavédelmi célok szigorodása, valamint a megújuló energiaforrásokra irányuló egyre intenzívebb kutatás-fejlesztés együttes hatása nyomán egyre több projekt és technológia jelenik meg, amelyek a városi szennyvízben rejlő energia kiaknázását célozzák.
Német díj az olajmentes kompresszornak
2026. február 2. |
397
A hőszivattyús és hűtéstechnikai rendszerek fejlesztésének egyik kulcskérdése ma már nem csupán a pillanatnyi hatásfok növelése, hanem a teljes élettartamra vetített energiafelhasználás, karbantartási igény és környezeti terhelés együttes optimalizálása. Ebben a folyamatban kiemelt szerep jut a kompresszortechnológiának, amely a hűtőkör „szíveként” alapvetően meghatározza a rendszer teljesítményét és üzemi stabilitását. Nemrégiben a Német Fenntarthatósági Díjjal ismertek el egy olyan turbókompresszort, amely egyáltalán nem használ olajat – és ezáltal megelőz egy csomó problémát.
Klímával fűteni?
A rezsiválságtól a józan mérlegelésig
2026. február 2. |
371
1 5 (1)
A klímaberendezés sokáig kizárólag a nyári hőség ellen használt fegyvernek számított, az elmúlt években azonban egyre több háztartásban vált a fűtési rendszer részévé – sőt, olykor annak gerincévé. A klímával való fűtés mögött azonban nem csupán technológiai fejlődés, hanem gazdasági kényszer, energetikai átalakulás és számos félreértés is áll. Hol húzódik a határ a reális megoldás és a túlzott elvárások között?
A szén-dioxidtól a szén-dioxidig
A hűtőközegek tekintetében pont 360 fokot fordult a technológia az elmúlt 150 évben
2026. február 2. |
394
3 5 (2)
A hűtéstechnika fejlődése nem csupán mérnöki innovációk sorozata, hanem egyre inkább környezetvédelmi és szabályozási kényszerek által vezérelt történet. Ha úgy tetszik: visszafejlődéstörténet. A hűtéstechnika kezdetétől mostanáig hűtőközegek többször is „generációt váltottak”; a kezdetben alkalmazott természetes anyagoktól a szintetikus, majd újra a természetes közegek felé haladt az iparág. Napjainkban, az alacsony GWP-jű megoldások iránti igény hatására, a propán és a CO₂ ismét reflektorfénybe került – immár korszerű technológiával párosítva.
Elsorvad a szén-monoxid-riasztók adatbázisa?
2026. január 29. |
1083
A katasztrófavédelem éveken át frissítette a megbízhatóan működő szén-monoxid-érzékelő készülékek listáját, de éppígy lajstromozták a nem megfelelően működő, ócska berendezéseket is. A naprakészen tartott két adatbázis óriási segítséget nyújtott abban, hogy mindenki megfelelő minőségű, az előírásoknak megfelelő berendezést vásárolhasson a pénzéért – hiszen ebben az esetben ez szó szerint élet vagy halál kérdése. Egy 2024-es rendelettel ugyanakkor ezen készülékek piacfelügyelete a fővárosi/vármegyei kormányhivatalokhoz került. A katasztrófavédelem adatbázisa így 2024 augusztusa óta nem frissül, új, a kormányhivatalok által összeállított lista pedig nincs – mi legalábbis nem találtuk nyomát.
„Harminc év alatt közösséget építettünk” – Gyurkovics Zoltán az épületgépész szakma ünnepeiről és egy új díj jelentőségéről
2026. január 5. |
612
Három évtized alatt az Országos Magyar Épületgépészeti Napok (OMÉN) és az azt lezáró – tavaly már a huszonötödik – Épületgépész Bál sokkal többé váltak egyszerű rendezvényeknél. Mindkettő a találkozásokról szól, a szakmai közösségi érzés megéléséről és megerősítéséről. Mindezek jelentőségéről a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Épületgépészeti Tagozata, egyben az OMÉN Koordinációs Bizottság elnökével, Gyurkovics Zoltánnal beszélgettünk.
Szivárgásvizsgálat és R290
2025. december 2. |
965
2 4.5 (2)
A propánnal (R290) töltött hőszivattyúk megjelenése új korszakot nyitott a hűtéstechnikai iparban. Az Európai Unió klímapolitikája, a fluorozott gázok fokozatos kivezetése és a zöldátmenet felgyorsítása egyaránt ebbe az irányba terelte a gyártókat és kivitelezőket. A természetes hűtőközegek használata ugyanakkor nem csupán környezetvédelmi kérdés: biztonságtechnikai, jogi és szakmai kihívásokat is hozott. 2025. március 1-jétől Magyarországon minden propánnal töltött hőszivattyúhoz kötelező szivárgásészlelő rendszert telepíteni. Az új előírás alapjaiban változtatja meg a kivitelezők és üzemeltetők felelősségi körét – érdemes tehát megérteni a hátterét. Ez az írás részben arra az előadásra támaszkodik, amelyet Veress Árpád robbanásbiztonsági-szakértő mondott el a Magyar Hőszivattyú Szövetség októberben tartott online konferenciáján.
A város alatt megbúvó energia
Egy magyar cég új módszert fejlesztett ki a szennyvízhő feltérképezésére
2025. december 2. |
596
A modern városok alatt minden nap hatalmas mennyiségű energia folyik át a csatornahálózatokon keresztül. Ez az energia ma még szinte észrevétlenül, kihasználatlanul távozik a szennyvíztisztító telepek felé, pedig hőszivattyúkkal fűtésre vagy hűtésre is felhasználható lenne. A legújabb kutatások és mérnöki fejlesztések azonban lehetővé teszik, hogy ez a rejtett energiaforrás láthatóvá és tervezhetővé váljon. Egy új, gyorsabb és pontosabb módszer segítségével a városok képesek hőtérképet készíteni arról, hogy a csatornarendszerben hol, mekkora és milyen mértékben hasznosítható szennyvízhő áll rendelkezésre. A módszer nem csupán időt és pénzt takarít meg, hanem stratégiai alapot teremt egy tisztább, olcsóbb és fenntarthatóbb városi hőellátás megtervezéséhez.
Év végi latolgatás
2025. december 2. |
789
Az esztendő utolsó VGF&HKL lapszámát tartja kezében az olvasó; ilyenkor egy szaklapban is megbocsátható talán, ha visszatekintünk rá, milyen évet zárunk hamarosan, és latolgatjuk azt is, mit hozhat 2026 az épületgépészet szemszögéből.
A pórusok forradalma
Így kötődik a 2025-ös kémiai Nobel-díj a hűtőközegek újszerű visszanyeréséhez
2025. november 3. |
454
A 2025-ös kémiai Nobel-díj nem csupán a laboratóriumi kémia diadala: egy olyan áttörést ismer el, amely közvetlenül alakíthatja a hűtéstechnika jövőjét. Susumu Kitagawa, a Kiotói Egyetem professzora és társai, Omar M. Ya ghi (USA) és Richard Robson (Ausztrália) a fém-organikus vázak, vagyis a MOF-ok megalkotásáért kapták az elismerést. Ezek a pórusos, molekuláris hálók forradalmasíthatják a gázok, köztük a hűtőközegek visszanyerését – egy olyan területen, ahol minden gramm számít.
| 371 cikk. Lapozó: |
