Kezdjük a csövekkel a felújítást!
2020. november 19. | VGF&HKL online | 4769 |
Egyre több részlet derül ki a családoknak januártól adható lakásfelújítási támogatásról, de olyan körülmény nem merült föl, amely miatt változtatnunk kellene korábbi álláspontunkon, vagyis ha egy család felújításra adja a fejét, érdemes a régi vízvezetékek cseréjével is terveznie. Ettől ugyan nem lesz szebb a fürdőszoba vagy a konyha, egészségesebb lesz viszont az élet a lakásban. A régi ólomcsövek ugyanis elszennyezik az ivóvizet, melynek fogyasztása így egészségügyi kockázatot jelent, főleg a gyermekek számára. Jó hír, hogy a támogatás már 12 hetes magzat után is igényelhető lesz, így átgondolt lakásfelújítással az ólomkockázatot elkerülhetjük vagy csökkenthetjük, mire a gyermek megszületik.
Bár a rendelet még nem jelent meg, egyre élesebben körvonalazódnak a jövő évre beharangozott állami lakásfelújítási program részletei. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter nemrégiben a közösségi médiában árult el újdonságokat a témában. Közlése szerint a felújítási kiadások felét, de legfeljebb 3 millió forintot (a számlákat persze gyűjteni kell!), azoknak téríti meg az állam, akik társadalombiztosítási jogviszonya legalább egy évre visszamenőleg rendezett, és köztartozást sem halmoztak fel. Az „ingyen pénz” feltétele ezeken túl, hogy az igénylőnek legalább egy gyermeket kell nevelnie, de hogy ezt egyedül, házasságban vagy élettársi kapcsolatban teszi, az ebből a szempontból mindegy. A szülők az otthonukban nevelt gyermek 25 éves koráig igényelhetik a támogatást, ha viszont a gyermek fogyatékossággal él, s a szülő otthongondozási díjra jogosult utána, nem számít az életkor. Új elemnek számít, hogy a gyermeknek meg sem kell születnie a támogatáshoz, már a várandóság 12. hetétől igénybe vehető a lehetőség.
Egészséges otthonba a születés után
Lapunk kampányt indított annak érdekében, hogy az ingatlantulajdonosok felismerjék, milyen fontos a régi ólom víznyomócsövek cseréje. Magyarországon még mindig több százezer ember él olyan, főként nagyvárosi társasházban, amely 1945 előtt épült, és ezekben bizony a felszálló közös vezetékeket, s a lakások belső vezetékeit is ólomból készítették. Ez a maga korában korszerű technológiának számított, azóta viszont már tudjuk, hogy az ólomcsövekből kioldódó szennyezés komoly egészségügyi kockázatot rejt, főleg a kisgyermekek számára. És bár az ólomnak van egy általánosan megállapított egészségügyi határértéke ivóvízben (10 mikrogramm/liter), csecsemők és kisgyermekek esetén nincs az a csekély mennyiség, amelynek bevitele ne okozna károkat. Az ólom nemcsak a tápszerhez használt vízből kerülhet a csecsemők szervezetébe, de egyes vélemények szerint akár a szennyezett vizet fogyasztó édesanya tejébe is kiválasztódhat, sőt, az ólom a placentában, köldökzsinórvérben is megjelenhet, vagyis már a magzatra is veszélyes. Az ólombevitelnek kitett gyermekek a későbbiekben figyelemzavarban szenvedhetnek, mentális problémáik alakulhatnak ki, nagyobb arányban lesznek vérszegények, mint azok a társaik, akik tiszta vizet fogyasztottak, és az IQ-juk is alacsonyabb lehet az átlagosnál.
Ebből a szempontból külön érdemes figyelni arra, hogy a lakásfelújítási támogatás nemcsak a megszületett gyermek, hanem már a 12 hetes magzat után is igényelhető. Ha a család az egészségre is figyel a felújítások kapcsán, vagyis nem kizárólag az esztétikai vagy kényelmi szempontok vezérlik, a régi ólomcsövek cseréjével sokat tehet azért, hogy a baba hazakerülve ne legyen kitéve a mérgező csapvíz veszélyeinek.
Igen, a teljes strangcsere lenne az igazi
Sokan tehetik fel kérdést, mi értelme lecserélni egy társasházi lakás belső vezetékeit, ha a társasház felszálló, közös nyomócsöveit nem cserélik. Valóban, az ólomstrangok teljes kiváltása jelenti a végső megoldást, de azért a részleges csere is komoly előnyökkel jár. A felmérések kimutatták ugyanis, hogy egy körülbelül félperces kifolyatás után szinte minden esetben csökken a vízben lévő ólom koncentrációja, a mérgező anyag ugyanis főleg a pangó vizekben alakul ki, vagyis amikor „áll a víz a csőben”. Ilyen állapot pedig gyakrabban fordul elő a lakás belső vezetékeiben, mint a közös ágon, amelyet szinte minden percben használ valamelyik lakó.
Egy rövid kifolyatás akkor sem hasztalan persze, amikor már kicseréltük a lakásunk belső nyomócsöveit, de élhetünk egyéb eszközökkel is a tiszta ivóvíz érdekében. A magyar hatóságok nemrégiben készültek el az ólomszűrésre alkalmas háztartási kisberendezések vizsgálatával, lapunk pedig összeszedte a legfontosabb tudnivalókat ezekkel kapcsolatban. Aki szívesen böngészgetné, mire képesek ezek a készülékek, és mennyibe kerülnek, itt megteheti.
Milyen munkálatokra jár a pénz?
A támogatás bármilyen külső vagy belső felújításra igénybe vehető. Szóba jöhet konyha vagy fürdőszoba felújítása, közműbekötés, fűtési rendszer korszerűsítése vagy cseréje, új kazán vagy bojler beszerzése, szigetelés, galéria vagy belső lépcső megépítése, nyílászárócsere, tetőcsere, tetőfelújítás, vagy éppen egy napelemes rendszer kiépítése. Garázs vagy nyári konyha felújítására is igénybe lehet venni. Lehet benne festés, mázolás és akár bizonyos asztalos munkákat is elszámolhatnak. A támogatás az anyagköltségre és a munkadíjra is igénybe vehető, utóbbihoz szerződést kell kötni, emellett pedig mind az anyagköltségről, mind a munkadíjról gyűjteni kell a számlákat, amelyeket a felújítás befejezését követő 60 napon belül kell eljuttatni a Magyar Államkincstárnak (MÁK). Az igénylés teljes egésze elektronikusan intézhető. A számlák benyújtása után a MÁK-nak 30 napja van elbírálni a támogatást, ezt követően 5 napon belül kiutalják a támogatási összeget. A folyósítás után a kormányhivatal hat hónapig bármikor ellenőrizheti, hogy az igénylők a megítélt összeget valóban arra fordították, amire kapták. A támogatást minden család csak egyszer veheti igénybe, ha eladják a házat, lakást, nem kell visszafizetniük a támogatás összegét, de többször nem élhetnek a lehetőséggel. Az ingatlan új tulajdonosa igényelheti a támogatást, ha korábban még nem tette – és maradt még a lakáson felújítani való.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Kapcsolódó
