Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Megéri pellettel fűteni az iskolákat? Most éppen igen

2022. szeptember 15. | Erdősi Csaba |  1652 |

Megéri pellettel fűteni az iskolákat? Most éppen igen

Konténeres kazánházakat vásárol a kormány, hogy fapellet-, illetve faapríték-tüzelésű kazánokkal oldja meg 400 iskola fűtését és melegvízellátását. Jelen árak szerint fapellettel nagyjából 60-62 forintból állítható elő egy kilowattóra hő, faaprítékkal körülbelül 16 forintra jön ki ugyanez. Ha azt tekintjük piaci árnak, hogy egyes önkormányzatok 1600 forintos vagy még ennél is drágább ajánlatot kaptak egy köbméter földgáz beszerzésére, akkor földgázzal körülbelül 160 forintért tudunk előállítani egy kWh hőenergiát – vagyis jelen állás szerint vastagon megéri átváltani pellet- vagy faapríték-tüzelésre. Persze ez csupán a tüzelőanyag árára vetített számítás, nem tartalmazza a hőközpontok és a kazánok beszerzését, telepítését és az üzemeltetésük költségét.

Nyugat-Európa egyes országaiban, például Németországban vagy Ausztriában komoly hagyománya van a helyben feldolgozott faipari hulladékra alapozott fűtési és melegvízkészítési megoldásoknak. Egy időben Magyarországon is felfutást prognosztizáltak a pellet- vagy faaprítékfűtésnek, de a fejlődés, köszönhetően az olcsó és nagy biztonsággal rendelkezésre álló földgáznak, megtört ezen a területen, így gyakorlatilag csak olyan helyeken használták ezt a megoldást, ahol nem volt vezetékes gáz.

Az elszálló árakkal ugyanakkor most fordulhat a kocka, főleg, ha az állam is ad ehhez némi ösztönzést. Márpedig a jelek szerint ad. Palkovics László technológiai és ipari miniszter az ATV-nek nyilatkozva arról számolt be, hogy a kormány 400 külső, konténeres kazánházat (hőközpontot) szerez be, hogy ezzel segítsék az iskolák fűtését. – Ezek a konténerkazánok pelletet és biomasszát (faaprítékot – a szerk.) égetnek, és hamar telepíthetők. A kazánok odahelyezhetők az épületek mellé, és így meleg vízzel lehet az épületet fűteni – mondta a tárcavezető.

Mi az a konténerkazánház, és mennyibe kerül?

Mit is kell értenünk konténeres kazánházon? Az egyik neves hazai forgalmazóhoz fordultunk segítségért, ahol elmondták, ezeket a konténeres kazánházakat átmeneti vagy akár állandó megoldásként használati melegvíz-feldolgozással ellátott központi fűtési rendszerekhez való csatlakoztatásra szánják. Ennek megfelelően a használat célja dönti el, hogy egy ilyen hőközpontot megvásárolni vagy bérelni éri-e meg inkább. Nyilván, ha egy építkezésről van szó, ahol a cél mondjuk az esztrichbeton mihamarabbi kiszárítása, a bérlet az ésszerű megoldás, ám ha több fűtési idény és a huzamos melegvíz-készítés igénye merül föl, a megvásárlás a jó döntés.

Pellettüzelésű konténeres kazánház

Felszerelési szinttől függően egy pellettüzelésű konténeres kazánház tartalmazza a meleg vizes kazánt pelletégővel, automatikus kazántisztítással és a kazánból történő hamueltávolítással; a pellettatartályt ugyanabban vagy különálló konténerben; a szükséges biztonsági elemeket; szigetelt csővezetékeket, a kazánvíz előkészítését, egyéb elemeket a megrendelő igényei szerint; alap kazánvezérlőt vagy digitális vezérlőt a külső hőmérsékletnek megfelelően; beépített hidraulikus szeparátort vagy akkumulációs tartályt és használati melegvíztartályt. A faapríték-tüzelésű kazánház ettől annyiban különbözik, hogy más kialakítású tüzelőberendezést, valamint jóval több tárolóhelyet igényel. Előbbinek tüzeléstechnikai okai vannak, utóbbinak pedig az, hogy amíg pelletből 600 kilogrammnyi fér el egy köbméteren, faaprítékból csupán 180 kilogrammnyi.

Faapríték-tüzelésű konténeres kazánház

Árakról ennek megfelelően nem nagyon beszélhetünk, az ezzel foglalkozó hazai és külföldi cégek jellemzően egyedi kérésre adnak ajánlatot. Egy német oldalon ugyanakkor találtunk árat, eszerint egy mobil hőközpont vételára 350 kW teljesítményig 42-45 ezer euró, vagyis bő 16-18 millió forint. Erre jön még a telepítés költsége, amely a helyszíni adottságok függvénye.

Faapríték és pellet

Az egyik szakmai honlap összefoglalója szerint előállítás és felhasználás szempontjából sokféle apríték létezik, és ez igaz az energetikai célra készített aprítékokra is. Az alapanyag csaknem kizárólag az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban keletkező melléktermék.

Az erdőgazdálkodásban:

  • az állománynevelésből származó teljes fa vagy farész,
  • az egészségügyi termelésekből származó teljes fa,
  • a fakitermelésből származó teljes fa, farész (fakorona), gallyazási hulladék, fatuskó.

A fafeldolgozásban:

  • kérgezési hulladék (fakéreg),
  • fűrészelési darabos hulladék,
  • fafeldolgozási darabos hulladék,
  • bontott faanyag

Céltermékként kell tekinteni a rövid vágásfordulójú energetikai ültetvények faanyagát, valamint a szabványos tűzifa helyett készített aprítékot.

Egy kilogramm közepes nedvességtartalmú faapríték fűtőértéke körülbelül 10 MJ.

A fapellet fenyő, bükk, tölgy faanyagokból (apríték, fűrészpor) készül, melyet nagy nyomáson préselnek össze kötőanyag hozzáadása nélkül. A piacon számos forrásból beszerezhetünk fűtési célú fapelletet, köztük rendkívül silány minőségű terméket is szép számmal. Tudunk olyan esetről, amikor egy pelletkazán üvegkiválás miatt ment tönkre, ami arra utal, hogy a pelletként eladott valami jelentős részben homokot tartalmazott. De a rossz minőségű pelletben előfordulhat apró szemcsés kavics vagy egyéb nagyszemcsés szennyeződés, amelyek mindegyike csökkenti a termék használhatóságát.

Az Európai Pellet Tanács (European Pellet Council, EPC) három minőségi osztályba sorolja a pelleteket a felhasznált nyersanyagok minősége és a fapellet hamutartalma alapján.

A pelletek osztályozása és tulajdonságaik

Tulajdonság ENplus-A1 ENplus-A2 EN-B
Átmérő (mm) 6 vagy 8 6 vagy 8 6 vagy 8
Hossz (mm) 3,15...40 3,15...40 3,15...40
Hamu (w-%) ≤ 0,7 ≤ 1,5 ≤ 3
Fűtőérték (MJ/kg) 16,5–19 16,3–19 16–19

A Magyarországon forgalmazott fapelletek nagy része az A2 (német szabvány szerint DIN) kategóriába esik. Magas hamutartalma miatt az A2-es pellet gondot okozhat jó néhány pelletkályhának, kazánokban viszont jó hatásfokkal tüzelhető el. Készítenek agripelletet is, amely gyakorlatilag törmelékszemet is tartalmazó préselt napraforgóhéj. Fűtőértéke a fapelletével vetekszik, de sokkal több hamu marad az égetése után.

Nézzük az árakat!

A fapellet kiskereskedelmi ára 1 tonnás rendelés esetén (15 kilogrammos, zsákos kiszerelésben) jelenleg bruttó 300 forint/kilogramm körül mozog leszállítva a megrendelőhöz. Az átlagos A1 fapellet fűtőértéket tekintve így 60-62 forintért állíthatunk elő belőle egy kWh hőenergiát – nem számolva a hatásfokveszteséggel.

A jó minőségű faapríték ára 7500 forint köbméterenként, azaz kilogrammonként durván 42 forint. Tíz MJ-os fűtőértékkel számolva egy kilowattóra hő előállítása faaprítékkal mindössze 16 forint, ha a veszteséget megint csak figyelmen kívül hagyjuk.

A földgáz ára a lakossági szegmensben a támogatott fogyasztásig 103 forint köbméterenként. Ennek fűtőértéke körülbelül 10 kWh, egy kWh hő költsége így durván 10 forint. A támogatott mennyiség feletti árral (747 forint/köbméter) már költségesebb gázzal fűteni, mint pellettel, de tudjuk, hogy az iskolákat fenntartó önkormányzatok ennek a duplájáért, vagy még drágábban, 1600 forint/m3 feletti áron kapnak ajánlatot földgáz beszerzésére. Ezzel számolva (és ahogy a fentiekben is, a kazánhatásokot figyelmen kívül hagyva), már 160 forintra jön ki egy kilowattóra hő.

Magyarán jelen pillanatban a rezsiköltségeket tekintve jóval olcsóbb pellettel vagy aprítékkal fűteni az iskolákat, mint vezetékes gázzal, de ez a jelenlei állapot. Ha a gázpiacon normalizálódik a helyzet, ez a számítás is felborul. Figyelembe kell venni a hőközpontok árát, és azt is, hogy a pellettüzelés kényelmetlenebb a gáztüzelésnél, mert bár egy csiga segítségével az ilyen kazánok képesek szükség szerint ellátni magukat a tüzelőanyaggal, a hamu ürítéséhez, eltávolításához emberi közreműködésre van szükség. Különösen igaz ez utóbbi az aprítékkal üzemelő kazánokra.

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a pellet és az apríték olyan ellátásbiztonságot garantál, amelyet a gáz nem. Egyrészt tárolható, másrészt, noha a pelletet jelenleg döntően importáljuk, viszonylag gyorsan megoldható az átállás a hazai termelésre.   

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

FatüzelésPellet

Kapcsolódó

„Ne tégy rossz fát a tűzre!”

„Ne tégy rossz fát a tűzre!”

Macsoi szakmai találkozó Budapesten