Gáztűzhely, a csendes gyilkos?
2024. október 28. | VGF&HKL online | 572 |
Szinte minden évben felmerül valamilyen fórumon, hogy a gáztűzhelyek használata milyen egészségre káros hatásokkal jár, s a sajtó ezek nyomán rendszerint valamilyen klikkvadász címmel (mi is így tettünk) igyekszik minél több kattintást kihozni a témából. De vajon mi az igazság? Ha betartjuk a légellátásra vonatkozó szabályokat, aligha kerülhetünk veszélybe.
Évente 40 ezer ember halálát okozzák Európában a gáztűzhelyek – derül ki egy az EU és az Egyesült Királyság háztartásait vizsgáló tanulmányból, amelynek megállapításaiból a hvg.hu idézett a Guardian című brit lap tudósítása alapján. Mint írják, a most megjelent eredmények egy a háztartások levegőminőségét mérő tavalyi kutatáson alapulnak. „Az így kapott adatokból meghatározhatóvá vált a háztartások beltéri nitrogén-dioxid-kitettsége, majd a kültéri értékek betegségkockázati rátáit használva számolták ki a tudósok, hogy éves szinten ez mennyi halálesetet jelenthet” – közli a lap, hozzátéve ugyanakkor, hogy mások kétségbe vonják a módszertan helyességét, így tett például Steffen Loft, a Koppenhágai Egyetem légszennyezéssel foglalkozó szakértője, aki szerint legalábbis kérdéses, hogy a kültéri, főként a közlekedésből származó, nitrogén-dioxiddal kapcsolatos adatok mennyire feleltethetők meg a beltéri, gázfőzésből származó eredményeknek.
Lapunk már korábban is foglalkozott a témával (Ne fűtsünk gáztűzhellyel!, 2023. márciusi lapszám), ebből idézve nézzük meg, hogyan lehet megközelíteni a kérdést épületgépész szempontból!
Kulcskérdés a légellátás
A gáztűzhely úgynevezett „A” típusú tüzelőberendezés. Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan készülék, amely égési levegőként a helyiség levegőjét használja, és nem rendelkezik épített égéstermék-elvezetővel. A földgáz égésterméke egyébként főként szén-dioxid (CO2) és vízgőz, kisebb részben pedig az égéshő hatására keletkező nitrogén-oxid (NOx). Ez utóbbi forrása maga a levegő, melynek oxigén- és nitrogénmolekulái a hő hatására lépnek reakcióba egymással. A nitrogén-oxid légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti. 200 mg/m3 fölött roncsolja a tüdő szöveteit. Különösen veszélyes, ha nitrogén-dioxiddá alakul, amely egy nagyon reakcióképes, töményen vörösesbarna színű, a levegőnél nehezebb, és az emberi egészségre ártalmas gáz. A nitrogén-dioxid a nedves légúti nyálkahártyához kötődve salétromossavvá alakul, és helyileg károsítja a szöveteket. Felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobint oxidálja, így az nem képes az oxigént szállítani.
Az „A” típusú gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell a helyiség olyan légcseréjéről, ami az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb szennyező anyagok koncentrációját az egészségügyi követelményeknek megfelelően korlátozza. A szellőzőlevegő térfogatárama a gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelésére vonatkoztatva legalább 12 m3/h/kW legyen.
A lakossági fogyasztóknál felszerelt, legfeljebb 11 kW névleges hőterhelésű gáztűzhely esetében, ha a felszerelési helyiség 10 m3-nél nagyobb légtérfogatú, és legalább egy szabadba nyíló és nyitható ablak vagy ajtó van rajta, akkor a helyiség levegőellátása és szellőzése megfelelőnek tekintendő.
Légpótlás utólag
A” típusú – nyitott égésterű, kéménybe nem kötött – gázkészülék esetében ki kell számítani azt a szellőzőlevegő-térfogatáramot, amely mellett a helyiségben a károsanyag-koncentráció nem emelkedik az egészségügyi határérték fölé. Ez a számítás ugyanakkor csak addig érvényes, ameddig az alapját adó feltételek fennállnak. Nagyon sokan döntöttek úgy az utóbbi időben, hogy energiatakarékossági és komfortszempontok miatt lecserélik a régi, elavult, huzatos, gerébtokos faablakaikat fokozott légzárású nyílászárókra. Egy ilyen művelet előtt gondolni kell az „A” típusú tüzelőberendezések légellátására!
A szükséges égésilevegő fokozott légzárású nyílászárok esetén is biztosítható légbevezetőkkel. A piacon kaphatóak ezek között olyanok, amelyek bizonyos légállapot-paramtérek beálltával segédenergia nélkül, önmaguktól nyitnak, például, ha a helyiség páratartalma egy bizonyos szint fölé emelkedne, illetve olyanok is, amelyek nem reteszelhetők. Fontos tudni, hogy gáztűzhely mellett nem használhatunk elzárható légbevezetőt!
Arra használjuk, amire való, és akkor nem lesz baj!
A különböző égéstermékek feldúsulása, és ezáltal a beltéri levegőminőség romlása fokozottabban jelentkezik, ha a gáztűzhelyt nem arra használjuk, amire való, vagyis szakaszos üzemű sütésre és főzésre, hanem arra, amire nem: folyamatos fűtésre. Márpedig ezt sokan megteszik, nem is sejtve, milyen következményeikkel kell számolniuk. a gáztűzhely helytelen használata – ami a háztartások átlagosan 10-15%-ában csak téli esetben, 5%-ában viszont rendszeresen előfordul – 49%-kal emeli a bronchitises, 30%-30%-kal az asztmás és allergiás, illetve 73%-kal a neurotikus tünetek gyakoriságát a gyermekek körében. Mindemellett 36%-kal emeli az úgynevezett nem betegség jellegű, tehát inkább közérzeti jellegű panaszok előfordulását.
Viszont, ha a gáztűzhelyt úgy használjuk, ahogy kell, vagyis szakaszos üzemben, és biztosítjuk az égéshez szükséges levegő folyamatos utánpótlását és utat engedünk az égéstermékek eltávozásának, aligha szenvedhetünk el fűzés, sütés közben komolyabb egészségkárosodást!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
