Az EP megszavazta a „gázkazánrendeletet”
2024. március 13. | VGF&HKL online | 893 |
Az Európai Parlament képviselői március12-én hivatalosan is elfogadták az Európa Tanáccsal már egyeztetett javaslatokat az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokról. Az irányelv nem kapott elsöprő támogatást; 370 képviselő szavazott mellette, 199 ellene, 46-an pedig tartózkodtak.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy az Európai Tanács és az Európai Parlament ideiglenes politikai megállapodásra jutott az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatról. A felülvizsgált irányelv új és ambiciózusabb energiahatékonysági követelményeket határoz meg az EU-ban új és felújított épületekre vonatkozóan, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy újítsák meg épületállományukat. Az elképzelés lényege, hogy 2030-ra minden új épület zéró emissziós (szén-dioxid-kibocsátástól mentes) épület legyen, 2050-re pedig a meglévő teljes épületállomány, tehát a régi házak is zéró kibocsátású épületekké alakuljon át. Új fejlemény, hogy március 11-én a parlament képviselő szavaztak, s el is fogadták az irányelvet, amely majd akkor lép hatályba, ha erre a Tanács is rábólint.
Mit jelent ez?
Az Európai Parlament sajtóirodájának összefoglalója szerint A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük a tagállamoknak, amelyekkel 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig legalább 20–22 százalékkal tudják csökkenteni a természetben közvetlenül előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását.
Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva. A már meglévő középületekre és a nem lakáscélú épületekre fokozatosan napelemeket kell telepíteni, amennyiben ez műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósítható. Az összes új lakóépületet pedig 2030-ra el kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel.
Ez lesz a „gázkaszánokkal”
A tagállamoknak lépéseket kell tenniük a fűtési rendszerek dekarbonizációja érdekében, többek között a fűtéshez és hűtéshez használt fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésével. A cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben. 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. A pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például a nap hőenergiáját felhasználó berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják.
Kivételek
Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre. Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
