Az ólommérgezés elkerülése a szülők egyik legfontosabb feladata!
2020. november 16. | Szilágyi László | 2248 |
A régi ólomvezetékekből kioldódó méreg kimutatható és mérhető, egészségügyi károsító hatása elsősorban a gyermekek szellemi fejlődését gátolja, ezért évek óta jogszabály határozza meg a vezetékes ivóvíz ólomtartalmának határértékét (10 mikrogramm/liter). Sajnos a megengedett ólomtartalom mértékének a többszörösét fogyasztják ivóvízként azok a családok, amelyek olyan épületekben laknak, ahol ólomcsövekből épült az ivóvízhálózat.
„Az ólommérgezések kiváltó oka a legtöbb esetben műszakilag elhárítható, hiszen többségében nem a vízművek központi vízvezetékeiben, hanem a lakóházak saját vízhálózatából kerül az ólom a tiszta ivóvízbe” – hívta fel a figyelmet a probléma okára Szemán Róbert a VGF&HKL szaklap főszerkesztője.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) idei felméréseiből kiderül, hogy a bevizsgált csapvízminták több, mint egynegyedében határérték feletti az ólom mennyisége. Különösen magas az ólomszennyeződés mértéke azokban a házakban, amiket 1945 előtt építettek, és még ólomcsöveket használtak a vízhálózatban. A napokban került nyilvánosság elé egy interaktív térkép, amelynek elkészítéséhez szintén az NNK felméréseit vették alapul, és azt lehet megnézni rajta, hogy mekkora egy adott épülettömbben az ólomszennyezés kockázata. A térkép önmagában ugyanakkor nem tekinthető hitelesnek, hiszen közel 10 évvel ezelőtti ingatlanadatokat dolgoz, fel így nem derül ki belőle, hogy mely épületekben történt időközben ivóvízvezeték-rekonstrukció vagy melyik tömbökben épültek új lakóingatlanok. Erre maga a honlap üzemeltetője hívja fel a figyelmet.
„Ez a térkép sok félreértést okozhat, sőt káros gazdasági hatása is lehet, nem tartom hatékonynak, mert nem aktuálisak az ingatlanadatok, amelyekre épül. Bár a szándék előremutató, ez így önmagában használhatatlan” – erősíti meg aggodalmát szaklapunk épületgépész-mérnök főszerkesztője.
A legfontosabb, hogy ismerjük az ingatlanok épületgépészeti rendszerét és az építés korának ismeretében lehet következtetni az ólom jelenlétére, de az egész értelmét veszti, ha megtörtént a felújítás vagy újra épült az ingatlan.
„A lakástulajdonosoknak nagy a felelőssége, elsősorban abban, hogy tudatába legyenek a saját lakásuk vízvezetékének anyagával. Ha valaki ingatlant vásárol és ráadásul olyan társasházban, ami 50 évnél régebben épült, nem csak a lakást kell megismernie, hanem a társasház közös épületgépészeti rendszerét is” – figyelmeztet Szemán Róbert.
Az NNK kutatása is rávilágít a régi építésű épületek ólomkockázatára, ami konkrétan a gyermekeink szellemi fejlődését veszélyezteti. Ez egy olyan fajsúlyos ügy, ami mellett nem mehetünk el szavak és tettek nélkül. A felelősséget nem háríthatjuk át másra, hiszen elsősorban a lakástulajdonosok és lakóközösségek azok, akik és amelyek meg tudják akadályozni a mérgezést.
A társasházakban ezeknek az ólomvezetékeknek a cseréjét soron kívül, elsőszámú feladatként kell a lakóknak tekintenie. A régi társasházakban a lakóközösségek felelőssége és a közös képviselők feladata, hogy megállapítsák a kockázatot, bevizsgálják az ivóvizet, és azonnali lépéseket tegyenek a közös ólomcsöves szakaszok cseréjére. A strangok lecserélése biztonságos csőhálózatra műszakilag nem jelent a szakembereknek kihívást. Jól tervezett és megfelelően szervezett munkával, szakaszonként ki lehet cserélni az ólomcsöveket. A költsége sem magasabb, mint egyéb építőipari beruházás, szigetelés vagy ablakcsere ára, de ennek az elvégzése sürgősebb és elkerülhetetlen, hiszen nem gazdasági, hanem egészségvédelmi kérdés.
A vízminták elemzése mellett az NNK bevizsgált több ólomszűrő berendezést is, aminek az eredményéről szaklapunk is beszámolt. Az ólomszűrők sok olyan családnak jelenthetnek gyors segítséget, ahol a felújítás még várat magára, akár gazdasági okokból, akár társasházi működés rugalmatlansága miatt. Az ólomszűrők kezelik a kialakult helyzetet és biztonságos ivóvizet biztosítanak a gyermekeink számára, de nem oldják meg a problémát. A megoldás a kiváltó ok megszüntetése, ami az ivóvízvezetékek cseréjét jelenti.
Fogyasztói árakkal kiegészített áttekintő táblázat →
Várhatóan elindul egy lakásfelújítási tendencia a közeljövőben, amihez most állami támogatáshoz is jutnak a családok, fontos, hogy a házak felújítására fordított pénz elsősorban az alapbiztonságot fedezze. A felelősséget nem háríthatjuk át másra, ez elsősorban szülők, lakók, lakóközösségek feladata, hogy mindent megtegyenek a mérgezés megszüntetése érdekében. Kiemelten fontos az épületek épületgépészeti rendszereinek karbantartása és felújítása, ahol az ólommérgezés kockázata egy kalapba kerül a CO-mérgezés vagy a legionella baktérium jelentette kockázattal. Közös érdekünk, hogy családunk és gyermekeink védelmében az épületgépészeti rendszerek felújítása megelőzze az esztétikai rekonstrukciókat.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 8990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
EgészségólomVízellátásVízkezelés
