Német fordulat a kazánok ügyében
Maradhat a gáz és az olaj, csak épp nem az a gáz, és nem az az olaj
2026. február 26. | VGF&HKL online | 657 |
Németországban a kormánykoalíció megállapodott a vitatott épületenergetikai törvény, vagyis az épületek fűtését szabályozó törvény reformjáról. A lényeg, hogy az új elképzelések szerint nem tiltanák be a gáz- vagy olajüzemmű tüzelőberendezések telepítését, ehelyett a tüzelőanyagok fokozatos zöldítésére helyezi a hangsúlyt. A változás nagyobb szabadságot ad a háztartásoknak, miközben fenntartja a klímacélokat, de kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ez összhangban van-e az Európai Unió rendelkezéseivel.
A német épületenergetikai törvény (Gebäudeenergiegesetz, a köznyelvben csak Heizunggesetz, azaz fűtési törvény) jelenleg még hatályos, 2023-as változata, amelyet az előző „Ampel-koalíció” (SPD, Zöldek, FDP) fogadott el, heves vitákat váltott ki. A jogszabály előírja, hogy az újonnan telepített fűtési rendszereknek legalább 65 százalékban megújuló energiát kell használniuk, ami gyakorlatilag a hőszivattyúk irányába terelte a piacot.
Ez a követelmény először az új épületekre vonatkozott, majd fokozatosan kiterjedt volna a meglévő ingatlanokra is. A törvény célja az volt, hogy 2045-re klímasemlegessé tegye az épületek fűtését, de a bevezetése után a fűtési rendszerek értékesítése 15 éves mélypontra zuhant, és a közvéleményben erős ellenállást váltott k. A mostani fekete-piros koalíció (CDU/CSU és SPD) a választási ígéreteknek megfelelően reformot jelentett be, amely nagyobb rugalmasságot biztosít a lakosságnak, miközben a kibocsátáscsökkentést más eszközökkel éri el.
A legfontosabb változások
A Handelsblatt által ismertetett reform lényege, hogy eltörlik a 65 százalékos megújulóenergia-követelményt, és nem tiltják új olaj- és gázkazánok telepítését sem a meglévő, sem az új épületekben. Ez jelentős enyhítés az előző szabályozáshoz képest, amelyt a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését rendelte e. A változás azonban nem jelenti a dekarbonizáció feladását: a kormány bevezeti a „zöldgázkvótát”, amely kötelezi a gázszolgáltatókat arra, hogy egyre nagyobb arányban keverjenek klímabarát üzemanyagokat, például biometánt vagy hidrogént a légnemű tüzelőanyagb – illetve nem fosszilis eredetű üzemanyagot a fűtőolajba. A kvóta 2029-ben legalább 10 százalékos zöldarányt ír elő, majd három lépésben emelkedik 2040-ig. A szakértők szerint ez a megközelítés csökkenti a piaci bizonytalanságot, de növelheti a függőséget a megújuló gázok és nem fosszilis eredetű folyékony tüzelőanyagok importjától, ami hosszú távon megingathatja a német ellátásbiztonságot.
A zöld tüzelőanyagok szerepe
Az új német stratégia most a tüzelőanyagok átalakítására összpontosít, nem pedig a kazánok cseréjére. A biometán és a hidrogénalapú megoldások kerülnek előtérbe, amelyek lehetővé teszik a meglévő infrastruktúra használatát anélkül, hogy teljes átállást követelnének. Ez a lépés összhangban van a koalíció céljával, miszerint a háztartásoknak nagyobb választási szabadságot kell adni a technológiák terén, miközben a kibocsátásokat a gázhálózat szintjén csökkentik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak fejleszteniük kell a hálózatukat a zöldgázok befogadása érdekében. A kritikusok azonban figyelmeztetnek, hogy a zöldgázok elérhetősége korlátozott, és a kvóta teljesítése emelheti a fűtési költségeket, különösen, ha a biometántermelés nem bővül elég gyorsan. A kormány szerint ugyanakkor ez a modell fenntarthatóbb, mint a szigorú tiltás, és segíti a szektor átmenetét anélkül, hogy a lakosságot túlzott terhekkel sújtaná.
Az Európai Unió törekvései
Az Európai Unió az épületek energiahatékonyságát szabályozó irányelv (EPBD, 2024/1275) révén ambiciózus célokat tűzött ki: 2050-re teljes dekarbonizációt kíván elérni az épületállományban, ami magában foglalja a fosszilis fűtés teljes kivezetését. Az irányelv 2024 májusában lépett hatályba, és a tagállamoknak 2026 májusáig kell átültetniük a nemzeti jogba. Kulcselemei között szerepel a fosszilis kazánok támogatásának tilalma 2025-től, valamint a legrosszabb energiahatékonyságú épületek felújításának kötelezettsége. Az EU hangsúlyozza az energiahatékonyság elsődlegességét, és előírja a megújuló energiaforrások, például a hőszivattyúk nagyobb arányú használatát. A direktíva szerint az új épületeknek 2030-ra null-emissziósnak kell lenniük.
Konfliktus vagy kompromisszum?
A német reform nem feltétlenül ütközik az EU szabályaival, de kockázatokat hordoz. A kormány állítása szerint a változás fenntartja a kibocsátáscsökkentési célokat, mivel a zöldgázkvóta lépcsőzetes emelése fokozatosan kivezeti a fosszilis üzemanyagokat, de nagyobb rugalmasságot ad a megvalósításban. Környezetvédelmi szervezetek azonban figyelmeztetnek, hogy a lazítás gyengítheti az EU-s célok elérését, különösen, ha a zöld tüzelőanyagok nem válnak széles körben elérhetővé. Az EPBD előírja a fosszilis fűtés kivezetésének tervét 2040-ig, ami összhangban van a német 2045-ös klímasemlegességi céllal, de a kvóta alacsony kezdőszintje (10 százalék 2029-ben) késleltetheti a folyamatot. Ha Németország nem teljesíti az EU-s kötelezettségeit, büntetésekre számíthat, ezért a reform véglegesítésekor figyelni kell az uniós kompatibilitásra. A szakemberek szerint ez a modell példa lehet más tagállamoknak a lépcsőzetes átmenetre, de csak akkor, ha erős ellenőrzési mechanizmusokkal párosul.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
