Június 26, a Hűtés Világnapja
2026. június 26. | VGF&HKL online |
Mivel Európában, és persze Magyarországon sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok, nehéz lenne elfeledkeznünk arról, mekkora jelentősége van az életünkben a hűtéstechnikának. És nemcsak azért, mert egy klimatizált lakásban komfortosabban tudunk élni, mint egy klíma nélküliben, hanem azért is, mert a hűtőtechnika nélkülözhetetlen az élelmiszerellátási láncban, a gyógyszerek tárolásában vagy éppen az internetezésben – hiszen az adatközpontok nem működhetnének hatékony hűtés hiányában. De nem azért ünnepeljük nyáron, június 26-án a hűtést, mert az északi féltekén ilyenkor meleg van, hanem tisztelgésképpen egy olyan tudós előtt, akinek munkássága az alapját képezi a mai hűtőszekrények, klímák és hőszivattyúk működésének.
Amikor odakint 35-40 Celsius-fok körüli hőmérsékletet mutat a hőmérő, természetesnek vesszük, hogy egy légkondicionált helyiségbe belépve fellélegezhetünk. A hűtéstechnika azonban ennél sokkal többet jelent. Ahogy fentebb is írtuk, nélküle nem működne az élelmiszer-ellátási lánc, nem lehetne biztonságosan tárolni a vakcinákat és gyógyszereket, számos ipari technológia leállna, és az internet működéséhez nélkülözhetetlen adatközpontok is komoly veszélybe kerülnének.
Éppen azért jött létre a Hűtés Világnapja (World Refrigeration Day), hogy felhívja a figyelmet a hűtés, a klímatechnika és a hőszivattyúk jelentőségére, valamint az ágazatban dolgozó szakemberek munkájára. A kezdeményezést 2018-ban indította útjára Stephen Gill brit hűtéstechnikai szakember, az Egyesült Királyság Hűtéstechnológiai Intézetének korábbi elnöke.
Az első hivatalos Hűtés Világnapja eseményt 2019. június 26-án rendezték meg, és már az induláskor több mint 150 ország szakmai szervezete csatlakozott hozzá. Azóta olyan nemzetközi szervezetek is támogatják, mint az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), az Amerikai Fűtési, Hűtési és Légkondicionálási Mérnökök Társasága (ASHRAE) vagy a Nemzetközi Hűtésügyi Intézet (IIR). A kezdeményezés célja nem csupán az ismeretterjesztés, hanem az is, hogy ráirányítsa a figyelmet az energiahatékony és környezetbarát hűtéstechnológiák fejlesztésének fontosságára.
Miért éppen június 26.?
A dátum nem véletlen. 1824-ben ezen a napon született Lord Kelvin, polgári nevén Sir William Thomson (1824–1907) skót fizikus, matematikus és mérnök, a hőtan egyik legnagyobb alakja. Nevét a róla elnevezett Kelvin-hőmérsékleti skála őrzi, amely az abszolút nulla fokból (0 K, azaz –273,15 °C) indul. Munkássága azonban messze túlmutatott a hőmérséklet mérésén. Jelentős eredményeket ért el a termodinamika, a hőátadás, az elektromosságtan és a tenger alatti távírókábelek fejlesztése terén is. Tudományos felismerései alapozták meg a modern hűtéstechnika, a kriogenika és számos energetikai számítás elméleti hátterét. Nem véletlen, hogy a Hűtés Világnapját a születésnapjára, időzítették: ezzel tiszteleg a szakma tudományos öröksége előtt.
Szükség van rá, nem is kérdés
A szélsőséges időjárás nemcsak a komfortérzetünket teszi próbára, hanem az egészségügyet, az élelmiszer-biztonságot, az ipart és az energiarendszereket is. Ilyenkor válik igazán láthatóvá az a technológia, amely egyébként szinte észrevétlenül dolgozik a háttérben. A korszerű hűtési rendszerek ma már nem pusztán kényelmi berendezések, hanem a modern infrastruktúra alapvető elemei.
Ugyanakkor a szakmára is egyre nagyobb felelősség hárul. A cél ma már nem csupán a megfelelő hőmérséklet biztosítása, hanem az is, hogy mindezt minél kisebb energiafelhasználással és környezeti terheléssel érjük el. Az új generációs hűtőközegek, a nagy hatékonyságú berendezések és a szakszerű telepítés, karbantartás kulcsszerepet játszanak abban, hogy a hűtéstechnika a fenntartható jövő része lehessen.
A Hűtés Világnapja arra emlékeztet, hogy a hűtés ma már ugyanúgy létfontosságú infrastruktúra, mint a villamos energia vagy az ivóvíz. Talán éppen a mostani forró nyár az, amely segít megmutatni: a hűtéstechnika nem luxus, hanem a biztonságos és élhető mindennapok egyik alapfeltétele.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
