VGF&HKL szaklap

Ólmos vizet iszunk?

| |  465 | |

Ólmos vizet iszunk?

Szaklapunk tavaly év elején foglalkozott az ivóvízben található ólomszennyeződéssel, ebben szó volt arról, hogy díjmentesen bevizsgáltak hazai ivóvízmintákat. 2019-ben azt az értesítést kaptuk, hogy több, ólomeltávolításra is képes szűrőberendezést bevizsgálnak és kiadnak egy listát azokról a készülékekről, amik megfelelőek erre a célra. Az országos tisztifőorvost, dr. Müller Cecíliát kérdeztük a vizsgálat eredményéről.

Az ivóvízben lévő ólom ingyenes vizsgálatára két program is indult. Az egyik a Feltáró monitoring program, amelyre kijelölt mintaterületekről lehetett jelentkezni, és az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) szakértői által ott levett vízminták alapján egy országos becslés készül a hazai települések érintettségéről.   Ez a program lezárult, az eredmények értékelése jelenleg zajlik.

– A „Nyitott Laboratórium” programunk elsősorban a kockázati csoportok (régi épületben élők, várandósok és kisgyermekesek) számára indult. Mindkét programban kétféle minta vizsgálata történik: egyrészről egy előzetes kifolyatás nélkül vett csapnyitási vízminta, másrészről egy perc folyatás után vett minta ólomtartalmának mérésére került sor. A mintavétel mellett adatfelvétel is történik, amelyben rákérdezünk pl. a házak korára, és az eseteleges felújításokra is – tájékoztatta szaklapunkat dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos.

Legalább egy percig kell folyatni a csapvizet

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a levett csapnyitási vízminták kb. 25-30%-ában határérték (10 mikrogram/liter) feletti az ólomtartalom, egy perc folyatás utáni vízminták esetében ez az arány jelentősen csökken, 10-15% körüli. Az előzetes várakozásnak megfelelően a kifogásoltsági arány régebbi, 1945 előtt épült épületekből származó vízmintáknál mutat kedvezőtlenebb képet, itt a csapnyitási vízminták 35-40%-a határérték feletti, de folyatás után is 20% körüli ez az arány, míg az 1975 után épülteknél jóval 10% alatt van, és folyatás hatására gyakorlatilag már sehol nem volt kifogásolt a vízminőség.

–  Ezek az eredmények egyrészről felhívják a figyelmet arra, hogy a régi épületekben élők nagyobb arányban lehetnek kitéve ivóvíz általi ólombevitelnek, valamint arra, hogy a legtöbb esetben a víz kifolyatása már önmagában elegendő lehet az ivóvíz ólomtartalmának határérték alá csökkentésére – teszi hozzá dr. Müller Cecília. Mindkét programról a nyár folyamán állítja össze a Nemzeti Népegészségügyi Központ az értékelést, összegzést, így végleges számokkal, adatokkal kapcsolatban ez év szeptemberben tudunk tájékoztatást adni.

A víztisztító megoldás lehet…

Arra a kérdésre, hogy sikerült ólomtisztító berendezéseket bevizsgálni, van esetleg a használható szűrőkről egy listát összeállítani dr. Müller Cecília elmondta, hogy a program egyik célja az otthoni ivóvíz utótisztító kisberendezések ólomeltávolítási hatékonysága vizsgálata.

– A kutatás keretében 9 típus vizsgálata zajlik, 3-6 hónapig vizsgáljuk ezeket a berendezéseket ólomtartalom tekintetében eltérő helyekre (jellemzően magánlakásokba) telepítve. Az ólomeltávolítás hatékonysága mellett vizsgáljuk azt is, hogy valamilyen kedvezőtlen változás történik-e a kezelt vízben a vizsgálati időszak alatt. A vizsgálatok egy része jelenleg is zajlik, az eredményeket összefoglaló értékelés ez év augusztusában készül el – tette hozzá az országos tisztifőorvos. 

EgészségVízellátásVízkezelésVíztisztítás

Kapcsolódó

Antibiotikumos vizet iszunk?

Antibiotikumos vizet iszunk?

A Quardian a Duna budapesti látképével illusztrálja a folyók gyógyszermaradvány-szennyezettségét

Melyik víz a jobb?

Melyik víz a jobb?

Kávé- és teateszt. Vízkezelés. Milyen vízből főzzünk kávét? Miben zuhanyzunk?