VGF szaklap

Antibiotikumos vizet iszunk?

A Quardian a Duna budapesti látképével illusztrálja a folyók gyógyszermaradvány-szennyezettségét

2019. május 28. | VGF online |  353 | |

Antibiotikumos vizet iszunk?

Gyógyszermaradványokkal vannak tele a világ élővizei, és ez alól Európa második legnagyobb folyója, a Duna sem kivétel. Felmerül a kérdés, hogy az élővizekbe jutó gyógyszerek – például antibiotikumok, hormontartalmú szermaradványok és egyéb kemikáliák – bekerülnek-e az ivóvizünkbe is, s ha igen, milyen következményekkel járhat mindez az egészségünkre nézve.

A budapesti Duna látképével illusztrált cikket tett közzé a Guardian. A kép azt sejteti, fővárosunk turisztikai vonzereje lesz a téma, ám a brit lap írása a világ folyóiban, köztük a Dunában található antibiotikumok koncentrációját felmérő tanulmány megállapításairól számol be.

A kutatók a világ 72 országában összesen több mint hétszáz helyről vett vízmintát vizsgáltak meg. A minták 65 százalékában mutattak ki antibiotikum-maradványokat, amelyek aránya 111 esetben meghaladta az egészségügyi határértéket. Az alacsonyabb jövedelmű országokban általában magasabb az antibiotikum-koncentráció. A legrosszabb a helyzet Afrikában és Ázsiában; Bangladesben például az egyes nőgyógyászati fertőzésekre felírt metronidazol koncentrációja több mint háromszázszor haladja meg a biztonságosnak ítélt szintet. A maradékokat egy szennyvíztisztító telep közelében találták. A kutatók megállapítása szerint az alacsony jövedelmű országokban gyakran hiányzik a gyógyszerek eltávolítására szolgáló technológia a szennyvíztisztítókban.

Bár a cikket a budapesti Duna látképével illusztrálták, Európa második legnagyobb folyójából nem Magyarországon, hanem Ausztriában vettek mintákat. Ezek hét esetben tartalmaztak antibiotikumot, köztük a klaritromicint, amelyet a légutak fertőzésének kezelésére használnak. Mindent összevetve a Duna bizonyult a gyógyszermaradványok tekintetében Európa legszennyezettebb folyójának.

A gyógyszer- köztük az antibiotikum-maradványok jelenléte a folyóvizekben azért jelent óriási problémát, mert jelenlétük elősegíthet az antibiotikumoknak ellenálló, multirezisztens baktériumok kifejlődését. A helyzet már most sem rózsás, évente 700 ezer ember – ebből 25 ezer az EU-ban – hal meg a gyógyszereknek ellenálló kórokozók miatt, s ha minden így marad, 2050-re a rezisztenes baktériumok számlájára írható halálesetek száma meghaladja majd a rákban elhunytak számát.

Egyelőre nem létezik olyan technológia, amellyel teljesen ki tudnánk szűrni a gyógyszermaradványokat a kommunális szennyvízből, illetve az állattartó telepek szennyvizéből, és nagy kérdés, hogy a folyókból milyen töménységben kerül át a szennyeződés az ivóvízbe. Lapunk korábban már foglalkozott a témával, ebben a cikkünkben pedig az ivóvíz esetleges szennyeződésére is rákérdeztünk. Válaszában az Országos Közegészségügyi Intézet Vízhigiénés Osztálya, a Magyar Víziközmű Szövetség és a Fővárosi Vízművek is cáfolta, hogy kimutatható mértékben lennének jelen gyógyszermaradványok az ivóvízben. Célunk akkor, ahogyan most is, az volt, hogy felhívjuk a figyelmet egy létező veszélyre, mely mértékének megítélését – a közreadott információk alapján – az olvasókra bízzuk.

AntibiotikumEgészségIvóvíz

Kapcsolódó

Hormonok és gyógyszermaradványok a vizeinkben