Antibiotikumos vizet iszunk?
A Quardian a Duna budapesti látképével illusztrálja a folyók gyógyszermaradvány-szennyezettségét
2019. május 28. | VGF online | 9157 |
Gyógyszermaradványokkal vannak tele a világ élővizei, és ez alól Európa második legnagyobb folyója, a Duna sem kivétel. Felmerül a kérdés, hogy az élővizekbe jutó gyógyszerek – például antibiotikumok, hormontartalmú szermaradványok és egyéb kemikáliák – bekerülnek-e az ivóvizünkbe is, s ha igen, milyen következményekkel járhat mindez az egészségünkre nézve.
A budapesti Duna látképével illusztrált cikket tett közzé a Guardian. A kép azt sejteti, fővárosunk turisztikai vonzereje lesz a téma, ám a brit lap írása a világ folyóiban, köztük a Dunában található antibiotikumok koncentrációját felmérő tanulmány megállapításairól számol be.
A kutatók a világ 72 országában összesen több mint hétszáz helyről vett vízmintát vizsgáltak meg. A minták 65 százalékában mutattak ki antibiotikum-maradványokat, amelyek aránya 111 esetben meghaladta az egészségügyi határértéket. Az alacsonyabb jövedelmű országokban általában magasabb az antibiotikum-koncentráció. A legrosszabb a helyzet Afrikában és Ázsiában; Bangladesben például az egyes nőgyógyászati fertőzésekre felírt metronidazol koncentrációja több mint háromszázszor haladja meg a biztonságosnak ítélt szintet. A maradékokat egy szennyvíztisztító telep közelében találták. A kutatók megállapítása szerint az alacsony jövedelmű országokban gyakran hiányzik a gyógyszerek eltávolítására szolgáló technológia a szennyvíztisztítókban.
Bár a cikket a budapesti Duna látképével illusztrálták, Európa második legnagyobb folyójából nem Magyarországon, hanem Ausztriában vettek mintákat. Ezek hét esetben tartalmaztak antibiotikumot, köztük a klaritromicint, amelyet a légutak fertőzésének kezelésére használnak. Mindent összevetve a Duna bizonyult a gyógyszermaradványok tekintetében Európa legszennyezettebb folyójának.
A gyógyszer- köztük az antibiotikum-maradványok jelenléte a folyóvizekben azért jelent óriási problémát, mert jelenlétük elősegíthet az antibiotikumoknak ellenálló, multirezisztens baktériumok kifejlődését. A helyzet már most sem rózsás, évente 700 ezer ember – ebből 25 ezer az EU-ban – hal meg a gyógyszereknek ellenálló kórokozók miatt, s ha minden így marad, 2050-re a rezisztenes baktériumok számlájára írható halálesetek száma meghaladja majd a rákban elhunytak számát.
Egyelőre nem létezik olyan technológia, amellyel teljesen ki tudnánk szűrni a gyógyszermaradványokat a kommunális szennyvízből, illetve az állattartó telepek szennyvizéből, és nagy kérdés, hogy a folyókból milyen töménységben kerül át a szennyeződés az ivóvízbe. Lapunk korábban már foglalkozott a témával, ebben a cikkünkben pedig az ivóvíz esetleges szennyeződésére is rákérdeztünk. Válaszában az Országos Közegészségügyi Intézet Vízhigiénés Osztálya, a Magyar Víziközmű Szövetség és a Fővárosi Vízművek is cáfolta, hogy kimutatható mértékben lennének jelen gyógyszermaradványok az ivóvízben. Célunk akkor, ahogyan most is, az volt, hogy felhívjuk a figyelmet egy létező veszélyre, mely mértékének megítélését – a közreadott információk alapján – az olvasókra bízzuk.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 22 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
