Erdősi Csaba
Vezető szerkesztő, Media12
27 354 | |
1975-ben született, az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1998 óta tevékenykedik a médiában. A Magyar Nemzetnél 15 évig dolgozott előbb gazdasági újságíróként, később rovatvezetőként, végül lapszerkesztőként. Kitüntették a napilap Aranytoll és az MVM Paksi Atomerőmű Urántoll díjával. 2018 őszén csatlakozott a VGF&HKL csapatához újságíró-szerkesztőként. 2018 ősze óta dolgozik a Media12 kiadónál, mint a VGF&HKL szaklap szerkesztője, újságírója. A 2019-es Construma Magazint szerkesztette.
Erdősi Csaba cikkei
| 399 cikk. Lapozó: |
Ki szavatol a biztonságért?
2026. június 4. |
953
1 5 (1)
Lapunk kiemelten foglalkozik az egyre inkább előtérbe kerülő természetes hűtőközegekkel, így a propánnal (R290) vagy a szén-dioxiddal (R744). A nemrégiben megjelent BeCool konferenciánk középpontjában is ez állt, de legutóbbi számunkban is olvashattak két hosszabb cikket a témában. Emellett örömmel adunk betekintést olyan írásokba is, amelyek eredetileg ugyan nem nálunk jelentek meg, ám fontos kérdéseket, részleteket feszegetnek. Ebből az apropóból most Szalai Gabriella eredetileg az E-gépész.hu oldalon megjelent cikkét foglaljuk össze, melyet a szerző az egyik legjelentősebb japán gyártó hazai képviseletének szakértőjeként, egyben a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnökségi tagjaként jegyez.
Túl gyors a kivezetés?
Megosztja a szakmai közvéleményt az F-gázok gyors ütemű lecserélése környezetbarát töltőközegre
2026. június 4. |
860
Úgy tűnik, a hazai szakemberek felemás érzésekkel viseltetnek a klímaváltozást felerősítő, erősen üvegházhatású gázok kivezetése kapcsán. Lapunk online kiadása nemrégiben szavazást indított ebben a témakörben, és bár a válaszadók többsége egyetért a környezetvédelmi célú szigorítással, annak ütemét túl gyorsnak ítélik meg. Félő, hogy ezzel a tempóval párhuzamosan a feketepiac is nőni fog – ennek egy ideje már határozott jelei is mutatkoznak Európában és a tengerentúlon egyaránt.
Egy vita margójára
2026. június 4. |
902
3 4.67 (3)
Egy több száz milliós értékű, modern családi házban komoly fűtési és hűtési problémák jelentkeztek a talajszondás (víz-víz) hőszivattyús rendszer üzembe helyezése után. A tulajdonos nem kapta meg a várt komfortot, a parketta felpúposodott, és az ügy vizsgálatig, majd pereskedésig fajult.
Áramellátás ideiglenesen
A felvonulási szekrény szerepe az épületgépészeti kivitelezésekben
2026. június 4. |
784
Az épületgépészeti kivitelezések során a villamosenergia ideiglenes biztosítása sok esetben a munkavégzés alapfeltétele. A felvonulási szekrény – mint ideiglenes elosztóberendezés – az építési időszak teljes hosszában, vagy csupán egy átmeneti időszakban meghatározza a munkaterület működőképességét. A felvonulási szekrény elsődleges feladata a biztonságos energiaelosztás biztosítása. Ez magában foglalja a túláram-, zárlat- és érintésvédelmi funkciókat, amelyek nélkülözhetetlenek egy építési környezetben, ahol a por, a nedvesség és a mechanikai igénybevétel folyamatosan jelen vannak.
Falra akasztható „csodaklíma”, ami szembemegy a fizikával
Fűt is, hűt is, pár tízezer forintért. Persze. És a perpetuum mobile már elfogyott?
2026. május 21. |
1943
Az internet tele van olyan hirdetésekkel, amelyek szerint egy apró, falra szerelhető készülék egyszerre képes fűteni és hűteni egy helyiséget, ráadásul mindenféle kültéri egység, csövezés, kondenzvíz-elvezetés vagy komolyabb telepítés nélkül. A reklámokban boldog családok mosolyognak, némelyik készülék „kerámia technológiával” működik, és természetesen „energiahatékony”, szóval egy csuda. A termékleírások azt sugallják, hogy gyakorlatilag egy konnektorba dugható klímáról van szó. Csakhogy van egy probléma. A fizika.
Construma-díjazottak
Bemutatjuk az idei év Construma-díjazott termékeit
2026. május 4. |
565
Ipari tisztítódrón, moduláris, alumíniumsínes szennyfogó burkolatrendszer épületbejáratokhoz, hibrid napelemes inverter, osztott mobilklíma – ezek voltak az idei Construma 44. Nemzetközi építőipari szakkiállítás díjazott termékei. Bár az idei szakvásár, lévén nem tartozott bele külön fűtéstechnikai betétkiállítás, nem igazán az épületgépészek terepe volt, azért úgy gondoljuk, olvasóink számára nem érdektelen, ha verhetnek egy pillantást az elismerést kivívó fejlesztésekre, illetve olvashatnak róluk pár bemutató mondatot.
Elissza előlünk a vizet az AI?
2026. május 4. |
770
1 5 (1)
A mesterséges intelligencia ígéretes jövőképe mögött egyre élesebben rajzolódnak ki egy globális erőforrásválság első figyelmeztető jelei. Denverben, Colorado állam fővárosában a hatóságok már korlátozzák a vízhasználatot: az éttermek csak kérésre szolgálhatnak fel vizet az asztaloknál.
Fatüzelés és ellenállóképesség
2026. május 4. |
727
Miközben Németország is elsősorban a megújuló energiaforrásokban és a teljesen tiszta fűtési megoldásokban látja a jövőt, egy friss tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az országban 11,7 millió fatüzelésű kályha van, nélkülözhetetlen biztonsági tartalékot nyújtva vész esetére. Ezekkel a kályhákkal még akkor is be lehet fűteni legalább egy szobát egy-egy családi házban, ha az egész vezetékes energiaellátás összeomlott. Vagyis ellenállóvá, rezilienssé tesz.
Tisztább levegő, hatékonyabb rendszer
Az MSZ EN 15780:2025 hatása a gépi szellőztetési megoldásokra
2026. április 6. |
692
2 5 (2)
A lakóházak, az irodaházak vagy üzlethelyiségek esetében az épületek technikai paramétereit tekintve nemcsak az energiahatékonyság fémjelzi a korszerűséget, hanem a beltéri levegő minősége és a friss levegő utánpótlásának megoldása is. A szellőztetőrendszerek kiépítésével számos szabvány foglalkozik, többek között a most megjelent MSZ EN 15780:2025 Épületek szellőztetése. Légcsatornák. A szellőztetőrendszerek tisztasága című szabvány is. Ebben az írásban az elérhető szakmai cikkek alapján tekintjük át, hogyan nézett ki a gyakorlat a szabvány bevezetése előtt, és miben hoz újat az MSZ EN 15780:2025.
Tetőventilátorok és társasházi szellőzőrendszerek korszerűsítése
2026. április 6. |
1000
A társasházi központi szellőzőrendszerek állapota sok esetben évtizedek óta változatlan, miközben az épületek használati módja, a légzárás mértéke és az energetikai elvárások jelentősen átalakultak. A tetőventilátorok kulcsszerepet játszanak a rendszer működésében, ugyanakkor elavulásuk, illetve a légcsatornák szennyeződése komoly komfort-, egészségügyi és biztonsági kockázatokat hordoz.
A német „fordulat”
Avagy a hidrogén jövője az európai gázrendszerekben
2026. április 6. |
916
A német energiapolitikáról szóló viták az elmúlt években gyakran úgy jelentek meg a nyilvánosságban, mintha az ország egyértelműen az elektrifikáció – mindenekelőtt a hőszivattyúk – felé fordult volna. A valóság azonban ennél összetettebb. Németországban és Európa több országában párhuzamosan zajlik egy másik stratégiai irány kiépítése: a hidrogénre, valamint egyéb megújuló vagy nem fosszilis gázokra épülő energiarendszer fejlesztése. A kérdés ma már nem az, hogy léteznek-e ilyen projektek, hanem az, hogy milyen szerepet kaphatnak a jövő energiamixében, és miként egészítik ki az elektrifikációt.
Bitcoin-kályha
Valós pénzkereseti lehetőség, vagy csupán jól hangzó marketingfogás?
2026. április 6. |
1983
Az utóbbi időben egyre több olyan elektromos fűtőberendezés jelenik meg a piacon, amely a kriptovaluta-bányászat során keletkező hőt hasznosítja. Az elképzelés szerint a készülék a fűtési célú villamos energiát nem pusztán hővé alakítja, hanem közben digitális pénzt is termel, így részben vagy akár teljesen ellensúlyozhatja az energiaköltséget. A koncepció műszakilag működőképes, gazdasági realitása azonban több kérdést is felvet, különösen a jelenlegi energiaárak és a kriptobányászat gyorsan változó gazdasági feltételei mellett.
Olajból műanyag, műanyagból kockázat – drasztikus drágulás előtt az épületgépészeti piac
2026. március 26. |
1556
A polietilén ára Kínában márciusban meghaladta a 9000 kínai jüant tonnánként, ami négy év óta a legmagasabb szint, és 45%-os emelkedést jelent az év eleje óta. Ugyanez a helyzet az USA-ban és Európában is. Ennek oka, hogy a műanyagok végső soron olajból készülnek, és a közel-keleti háború egyrészt felverte az olaj árát, másrészt a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság megszakította a szállítási láncokat, harmadrészt, de nem utolsó sorban, az emelkedő üzemanyag- és biztosítási költségeken keresztül drágábbá tette a szállítmányozást – egy sor gyártó pedig egyszerűen leállt. A műanyagok áremelkedése várhatóan áprilistól gyűrűzik be a magyar épületgépészeti piacra. Attól függően, hogy PVC, polietilén (PE) vagy polipropilén (PP) anyagú termékről van-e szó, harminc-, negyven- és ötvenszázalékos alapanyagár-emelkedéssel kell kalkulálni. Ebben a helyzetben a kivitelezők elemi érdeke, hogy megfelelő szerződésekkel védjék magukat a rájuk leselkedő árkockázattól.
Lassú növekedés vagy robbanás?
Pár szó a hőszivattyú-technológia előtt álló jövőről
2026. március 9. |
819
A hőszivattyúk az elmúlt évek egyik kulcstechnológiájává váltak a lakossági fűtésben és hűtésben – legalábbis ami az új építéseket illeti. A frissen átadott ingatlanok többségébe az gázt már be sem kötik. A klímavédelmi célok, az energiaszuverenitási törekvések és a komfortszempontok előtérbe kerülési egyszerre terelik előre a piacot – miközben a támogatáspolitika kiszámíthatatlansága, illetve a hazai épületállomány és energetikailag elmaradott állapota jelentős fékeket is jelent. A kérdés ugyanakkor ma már egyáltalán nem az, hogy bővülés előtt áll-e a hőszivattyúk piaca, hanem csupán az, hogy ez a bővülés milyen tempóban fog végbe menni.
Túl öreg a hálózat
Olyan csövekkel küzdenek a Fővárosi Vízművek szakemberei, amelyek némelyikét még a XIX. században fektették le
2026. március 9. |
1199
Nem újdonság, hogy a hazai vízvezeték-hálózat vészesen elöregedett. Az ivóvíz egynegyede nem jut el a fogyasztókhoz, mert útközben egyszerűen elszivárog, és egyre gyakoribbak a jelentős veszteséget okozó csőtörések is. A Fővárosi Vízművek Facebook-posztban számolt be arról a küzdelemről, amelyet nap mint nap vívnak a szolgáltatás fenntartásáért.
Egy feladvány és a megfejtése
2026. március 9. |
905
Decemberi gépésztotónkra rengeteg egy híján telitalálatos megfejtés érkezett – legnagyobb bánatunkra így több tucat olvasónk maradt le arról, hogy bekerüljön a nyereménysorsolásra. Pedig a kérdés ártatlannak tűnik, és egy rövid internetes kereséssel is megtalálható rá a válasz. Mégis úgy gondoltuk, érdemes egy rövid cikkben kitérni arra, mi az ominózus kérdésre a helyes válasz, és vajon miért.
A hideg, mint erőforrás
Így használják Kínában az LNG-terminálon rendelkezésre álló potya energiát
2026. március 9. |
613
A folyékony természetes földgáz, vagyis LNG – sokszor halljuk manapság ezt a bűvös betűszót. A természetes földgáz attól lesz légnemű, hogy nagyon alacsony hőfokra hűtik, így sokkal hatékonyabban szállítható nagy tengeri hajókkal, mint gáz halmazazállapotban. De ahhoz azonban, hogy csővezetékbe kerülhessen, fel kell melegíteni. Hagyományosan ez tengervíz segítségével történik, de az így létrejött hidegenergiát általában veszni hagyják. Kína azonban kitalálta, mire lehet ezt hasznosítani: egy hatalmas lazacnevelő farm vizét tartják vele állandó hőmérsékleten.
A gázfűtés jövője
2026. március 9. |
849
1 5 (1)
Évek óta tartó hagyomány, hogy amikor tavaszi Construma kiállításra is készülve készítünk lapot (az idei rendezvényt március 26–29. között rendezik), mindig gázkazánokról készítünk összehasonlító táblázatot. Idén is tartottuk magunkat ehhez, holott egyre többször találkozunk olyan véleményekkel, melyek szerint a kondenzációs gázkészülékek fölött eljárt az idő. De vajon helytálló ez a vélekedés?
Fűtés és hűtés szennyvízből
2026. március 9. |
701
A modern energetika és a kommunális infrastruktúra metszéspontjában egyre inkább előtérbe kerül egy régóta létező, ám eddig marginális szerepre szorult energiaforrás: a szennyvíz és a belőle származó szennyvíziszap energetikai hasznosítása. Az urbanizáció és az épületgépészet növekvő energiaigénye, a klímavédelmi célok szigorodása, valamint a megújuló energiaforrásokra irányuló egyre intenzívebb kutatás-fejlesztés együttes hatása nyomán egyre több projekt és technológia jelenik meg, amelyek a városi szennyvízben rejlő energia kiaknázását célozzák.
Német díj az olajmentes kompresszornak
2026. február 2. |
880
A hőszivattyús és hűtéstechnikai rendszerek fejlesztésének egyik kulcskérdése ma már nem csupán a pillanatnyi hatásfok növelése, hanem a teljes élettartamra vetített energiafelhasználás, karbantartási igény és környezeti terhelés együttes optimalizálása. Ebben a folyamatban kiemelt szerep jut a kompresszortechnológiának, amely a hűtőkör „szíveként” alapvetően meghatározza a rendszer teljesítményét és üzemi stabilitását. Nemrégiben a Német Fenntarthatósági Díjjal ismertek el egy olyan turbókompresszort, amely egyáltalán nem használ olajat – és ezáltal megelőz egy csomó problémát.
| 399 cikk. Lapozó: |
