Erdősi Csaba
Vezető szerkesztő, Media12
25 593 | |
1975-ben született, az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1998 óta tevékenykedik a médiában. A Magyar Nemzetnél 15 évig dolgozott előbb gazdasági újságíróként, később rovatvezetőként, végül lapszerkesztőként. Kitüntették a napilap Aranytoll és az MVM Paksi Atomerőmű Urántoll díjával. 2018 őszén csatlakozott a VGF&HKL csapatához újságíró-szerkesztőként. 2018 ősze óta dolgozik a Media12 kiadónál, mint a VGF&HKL szaklap szerkesztője, újságírója. A 2019-es Construma Magazint szerkesztette.
Erdősi Csaba cikkei
| 386 cikk. Lapozó: |
Lassú növekedés vagy robbanás?
Pár szó a hőszivattyú-technológia előtt álló jövőről
2026. március 9. |
542
A hőszivattyúk az elmúlt évek egyik kulcstechnológiájává váltak a lakossági fűtésben és hűtésben – legalábbis ami az új építéseket illeti. A frissen átadott ingatlanok többségébe az gázt már be sem kötik. A klímavédelmi célok, az energiaszuverenitási törekvések és a komfortszempontok előtérbe kerülési egyszerre terelik előre a piacot – miközben a támogatáspolitika kiszámíthatatlansága, illetve a hazai épületállomány és energetikailag elmaradott állapota jelentős fékeket is jelent. A kérdés ugyanakkor ma már egyáltalán nem az, hogy bővülés előtt áll-e a hőszivattyúk piaca, hanem csupán az, hogy ez a bővülés milyen tempóban fog végbe menni.
Túl öreg a hálózat
Olyan csövekkel küzdenek a Fővárosi Vízművek szakemberei, amelyek némelyikét még a XIX. században fektették le
2026. március 9. |
849
Nem újdonság, hogy a hazai vízvezeték-hálózat vészesen elöregedett. Az ivóvíz egynegyede nem jut el a fogyasztókhoz, mert útközben egyszerűen elszivárog, és egyre gyakoribbak a jelentős veszteséget okozó csőtörések is. A Fővárosi Vízművek Facebook-posztban számolt be arról a küzdelemről, amelyet nap mint nap vívnak a szolgáltatás fenntartásáért.
Egy feladvány és a megfejtése
2026. március 9. |
597
Decemberi gépésztotónkra rengeteg egy híján telitalálatos megfejtés érkezett – legnagyobb bánatunkra így több tucat olvasónk maradt le arról, hogy bekerüljön a nyereménysorsolásra. Pedig a kérdés ártatlannak tűnik, és egy rövid internetes kereséssel is megtalálható rá a válasz. Mégis úgy gondoltuk, érdemes egy rövid cikkben kitérni arra, mi az ominózus kérdésre a helyes válasz, és vajon miért.
A hideg, mint erőforrás
Így használják Kínában az LNG-terminálon rendelkezésre álló potya energiát
2026. március 9. |
364
A folyékony természetes földgáz, vagyis LNG – sokszor halljuk manapság ezt a bűvös betűszót. A természetes földgáz attól lesz légnemű, hogy nagyon alacsony hőfokra hűtik, így sokkal hatékonyabban szállítható nagy tengeri hajókkal, mint gáz halmazazállapotban. De ahhoz azonban, hogy csővezetékbe kerülhessen, fel kell melegíteni. Hagyományosan ez tengervíz segítségével történik, de az így létrejött hidegenergiát általában veszni hagyják. Kína azonban kitalálta, mire lehet ezt hasznosítani: egy hatalmas lazacnevelő farm vizét tartják vele állandó hőmérsékleten.
A gázfűtés jövője
2026. március 9. |
551
1 5 (1)
Évek óta tartó hagyomány, hogy amikor tavaszi Construma kiállításra is készülve készítünk lapot (az idei rendezvényt március 26–29. között rendezik), mindig gázkazánokról készítünk összehasonlító táblázatot. Idén is tartottuk magunkat ehhez, holott egyre többször találkozunk olyan véleményekkel, melyek szerint a kondenzációs gázkészülékek fölött eljárt az idő. De vajon helytálló ez a vélekedés?
Fűtés és hűtés szennyvízből
2026. március 9. |
443
A modern energetika és a kommunális infrastruktúra metszéspontjában egyre inkább előtérbe kerül egy régóta létező, ám eddig marginális szerepre szorult energiaforrás: a szennyvíz és a belőle származó szennyvíziszap energetikai hasznosítása. Az urbanizáció és az épületgépészet növekvő energiaigénye, a klímavédelmi célok szigorodása, valamint a megújuló energiaforrásokra irányuló egyre intenzívebb kutatás-fejlesztés együttes hatása nyomán egyre több projekt és technológia jelenik meg, amelyek a városi szennyvízben rejlő energia kiaknázását célozzák.
Német díj az olajmentes kompresszornak
2026. február 2. |
631
A hőszivattyús és hűtéstechnikai rendszerek fejlesztésének egyik kulcskérdése ma már nem csupán a pillanatnyi hatásfok növelése, hanem a teljes élettartamra vetített energiafelhasználás, karbantartási igény és környezeti terhelés együttes optimalizálása. Ebben a folyamatban kiemelt szerep jut a kompresszortechnológiának, amely a hűtőkör „szíveként” alapvetően meghatározza a rendszer teljesítményét és üzemi stabilitását. Nemrégiben a Német Fenntarthatósági Díjjal ismertek el egy olyan turbókompresszort, amely egyáltalán nem használ olajat – és ezáltal megelőz egy csomó problémát.
Klímával fűteni?
A rezsiválságtól a józan mérlegelésig
2026. február 2. |
623
1 5 (1)
A klímaberendezés sokáig kizárólag a nyári hőség ellen használt fegyvernek számított, az elmúlt években azonban egyre több háztartásban vált a fűtési rendszer részévé – sőt, olykor annak gerincévé. A klímával való fűtés mögött azonban nem csupán technológiai fejlődés, hanem gazdasági kényszer, energetikai átalakulás és számos félreértés is áll. Hol húzódik a határ a reális megoldás és a túlzott elvárások között?
A szén-dioxidtól a szén-dioxidig
A hűtőközegek tekintetében pont 360 fokot fordult a technológia az elmúlt 150 évben
2026. február 2. |
642
3 5 (2)
A hűtéstechnika fejlődése nem csupán mérnöki innovációk sorozata, hanem egyre inkább környezetvédelmi és szabályozási kényszerek által vezérelt történet. Ha úgy tetszik: visszafejlődéstörténet. A hűtéstechnika kezdetétől mostanáig hűtőközegek többször is „generációt váltottak”; a kezdetben alkalmazott természetes anyagoktól a szintetikus, majd újra a természetes közegek felé haladt az iparág. Napjainkban, az alacsony GWP-jű megoldások iránti igény hatására, a propán és a CO₂ ismét reflektorfénybe került – immár korszerű technológiával párosítva.
Elsorvad a szén-monoxid-riasztók adatbázisa?
2026. január 29. |
1682
A katasztrófavédelem éveken át frissítette a megbízhatóan működő szén-monoxid-érzékelő készülékek listáját, de éppígy lajstromozták a nem megfelelően működő, ócska berendezéseket is. A naprakészen tartott két adatbázis óriási segítséget nyújtott abban, hogy mindenki megfelelő minőségű, az előírásoknak megfelelő berendezést vásárolhasson a pénzéért – hiszen ebben az esetben ez szó szerint élet vagy halál kérdése. Egy 2024-es rendelettel ugyanakkor ezen készülékek piacfelügyelete a fővárosi/vármegyei kormányhivatalokhoz került. A katasztrófavédelem adatbázisa így 2024 augusztusa óta nem frissül, új, a kormányhivatalok által összeállított lista pedig nincs – mi legalábbis nem találtuk nyomát.
„Harminc év alatt közösséget építettünk” – Gyurkovics Zoltán az épületgépész szakma ünnepeiről és egy új díj jelentőségéről
2026. január 5. |
935
Három évtized alatt az Országos Magyar Épületgépészeti Napok (OMÉN) és az azt lezáró – tavaly már a huszonötödik – Épületgépész Bál sokkal többé váltak egyszerű rendezvényeknél. Mindkettő a találkozásokról szól, a szakmai közösségi érzés megéléséről és megerősítéséről. Mindezek jelentőségéről a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Épületgépészeti Tagozata, egyben az OMÉN Koordinációs Bizottság elnökével, Gyurkovics Zoltánnal beszélgettünk.
Szivárgásvizsgálat és R290
2025. december 2. |
1266
2 4.5 (2)
A propánnal (R290) töltött hőszivattyúk megjelenése új korszakot nyitott a hűtéstechnikai iparban. Az Európai Unió klímapolitikája, a fluorozott gázok fokozatos kivezetése és a zöldátmenet felgyorsítása egyaránt ebbe az irányba terelte a gyártókat és kivitelezőket. A természetes hűtőközegek használata ugyanakkor nem csupán környezetvédelmi kérdés: biztonságtechnikai, jogi és szakmai kihívásokat is hozott. 2025. március 1-jétől Magyarországon minden propánnal töltött hőszivattyúhoz kötelező szivárgásészlelő rendszert telepíteni. Az új előírás alapjaiban változtatja meg a kivitelezők és üzemeltetők felelősségi körét – érdemes tehát megérteni a hátterét. Ez az írás részben arra az előadásra támaszkodik, amelyet Veress Árpád robbanásbiztonsági-szakértő mondott el a Magyar Hőszivattyú Szövetség októberben tartott online konferenciáján.
A város alatt megbúvó energia
Egy magyar cég új módszert fejlesztett ki a szennyvízhő feltérképezésére
2025. december 2. |
837
A modern városok alatt minden nap hatalmas mennyiségű energia folyik át a csatornahálózatokon keresztül. Ez az energia ma még szinte észrevétlenül, kihasználatlanul távozik a szennyvíztisztító telepek felé, pedig hőszivattyúkkal fűtésre vagy hűtésre is felhasználható lenne. A legújabb kutatások és mérnöki fejlesztések azonban lehetővé teszik, hogy ez a rejtett energiaforrás láthatóvá és tervezhetővé váljon. Egy új, gyorsabb és pontosabb módszer segítségével a városok képesek hőtérképet készíteni arról, hogy a csatornarendszerben hol, mekkora és milyen mértékben hasznosítható szennyvízhő áll rendelkezésre. A módszer nem csupán időt és pénzt takarít meg, hanem stratégiai alapot teremt egy tisztább, olcsóbb és fenntarthatóbb városi hőellátás megtervezéséhez.
Év végi latolgatás
2025. december 2. |
1005
Az esztendő utolsó VGF&HKL lapszámát tartja kezében az olvasó; ilyenkor egy szaklapban is megbocsátható talán, ha visszatekintünk rá, milyen évet zárunk hamarosan, és latolgatjuk azt is, mit hozhat 2026 az épületgépészet szemszögéből.
A pórusok forradalma
Így kötődik a 2025-ös kémiai Nobel-díj a hűtőközegek újszerű visszanyeréséhez
2025. november 3. |
716
A 2025-ös kémiai Nobel-díj nem csupán a laboratóriumi kémia diadala: egy olyan áttörést ismer el, amely közvetlenül alakíthatja a hűtéstechnika jövőjét. Susumu Kitagawa, a Kiotói Egyetem professzora és társai, Omar M. Ya ghi (USA) és Richard Robson (Ausztrália) a fém-organikus vázak, vagyis a MOF-ok megalkotásáért kapták az elismerést. Ezek a pórusos, molekuláris hálók forradalmasíthatják a gázok, köztük a hűtőközegek visszanyerését – egy olyan területen, ahol minden gramm számít.
Füstbe ment terv?
Az uniós hőszivattyú-stratégia korlátai és lehetőségei; energetikai, szabályozási és pénzügyi kihívások
2025. november 3. |
678
Az EU ambiciózus terveket fogalmazott meg a hőszivattyúk elterjesztésére a fűtés és hűtés szektor dekarbonizációja érdekében, ám a valóságban számos akadály nehezíti a stratégiai célok megvalósítását. Kedvezőtlen a villamos energia és a gáz árának viszonya, ésszerűtlenül fejlesztik A hálózati kapacitásokat, töredezettek a szabályozási keretek és hiányoznak az innovációs ösztönzők. Egyelőre nem világos, hogy a hőszivattyús átállás csak ambíció marad, vagy valóban megtörténik.
Rézpiac és gépészet
Hogyan formálja a „vörös arany” iránti növekvő igény az épületgépészet jövőjét?
2025. november 3. |
753
1
A globális energiaátmenet, az elektromos járművek és a digitalizáció felpörgeti a rézkeresletet – miközben a kitermelés és az új lelőhelyek feltárása nem követi az igények növekedését. Ebben a versenyben az épületgépészet komoly szereplővé vált, hiszen a víz- és fűtéstechnika mellett a klímaberendezések, hőszivattyúk és hűtőgépek komoly mennyiségben igényelnek rézből készült összetevőket. Aktuális piaci becslések szerint 2025-ben a kereslet várhatóan 400 000 tonnával fogja meghaladni a kínálatot. A kérdés, hogy a növekvő rézkereslet közepette az épületgépészet milyen kihívásokkal néz szembe, és melyek lehetnek ezek megoldásai.
Néhány szó a CPVC-ről
2025. november 3. |
685
Amíg a PVC-ből, vagyis polivinil-kloridból készült csöveket általánosan ismerik és alkalmazzák Magyarországon, addig a klórozott polivinil-kloridból, vagyis CPVC-ből készített csövek kevésbé elterjedtek. Pedig magas hő- és vegyszerállóságuk, nyomástűrésük miatt bizonyos körülmények között ideális lehet akár HVAC rendszerekben is.
Süllyedő városok – amikor a vízhiány szó szerint megingat mindent
Irán példája figyelmeztetés lehet a víziközmű-ágazat és az épületgépészet számára is
2025. november 3. |
704
Irán számos térségében a városok és a mezőgazdasági területek évente több tíz centimétert süllyednek. A jelenség oka nem földrengés vagy bányászat, hanem a túlzott talajvíz-kitermelés és az évek óta tartó aszály. A következmények nemcsak a felszínre épített infrastruktúrát, hanem a föld alatti víziközmű-hálózatokat is súlyosan érintik: repedő csővezetékek, szivárgások, talajmozgások, megnövekvő üzemeltetési költségek. Rafszandzsan városa Közép-Iránban tankönyvi példává vált — nemcsak a geológusok, hanem a víziközmű-ágazat számára is.
Megéri klímával fűteni Magyarországon?
2025. november 3. |
764
2 4.5 (2)
Az utóbbi években a hazai energiaárak, a környezetvédelmi szempontok és a technológiai fejlődés együttesen új korszakot nyitottak a fűtési rendszerek piacán. Míg korábban a klíma elsősorban nyári komforteszköz volt, ma egyre több háztartás használja elsődleges vagy kiegészítő fűtésként is. De valóban megéri klímával fűteni Magyarországon? A válasz összetett – és az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk a gazdasági, műszaki és környezeti tényezőket. Ez az írás részben Sziszkó Tamásnak a III. Elektromos Fűtés konferencián elhangzott prezentációján alapul.
| 386 cikk. Lapozó: |
