Erdősi Csaba
Vezető szerkesztő, Media12
27 351 | |
1975-ben született, az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1998 óta tevékenykedik a médiában. A Magyar Nemzetnél 15 évig dolgozott előbb gazdasági újságíróként, később rovatvezetőként, végül lapszerkesztőként. Kitüntették a napilap Aranytoll és az MVM Paksi Atomerőmű Urántoll díjával. 2018 őszén csatlakozott a VGF&HKL csapatához újságíró-szerkesztőként. 2018 ősze óta dolgozik a Media12 kiadónál, mint a VGF&HKL szaklap szerkesztője, újságírója. A 2019-es Construma Magazint szerkesztette.
Erdősi Csaba cikkei
| 399 cikk. Lapozó: |
Klímával fűteni?
A rezsiválságtól a józan mérlegelésig
2026. február 2. |
873
1 5 (1)
A klímaberendezés sokáig kizárólag a nyári hőség ellen használt fegyvernek számított, az elmúlt években azonban egyre több háztartásban vált a fűtési rendszer részévé – sőt, olykor annak gerincévé. A klímával való fűtés mögött azonban nem csupán technológiai fejlődés, hanem gazdasági kényszer, energetikai átalakulás és számos félreértés is áll. Hol húzódik a határ a reális megoldás és a túlzott elvárások között?
A szén-dioxidtól a szén-dioxidig
A hűtőközegek tekintetében pont 360 fokot fordult a technológia az elmúlt 150 évben
2026. február 2. |
946
3 5 (2)
A hűtéstechnika fejlődése nem csupán mérnöki innovációk sorozata, hanem egyre inkább környezetvédelmi és szabályozási kényszerek által vezérelt történet. Ha úgy tetszik: visszafejlődéstörténet. A hűtéstechnika kezdetétől mostanáig hűtőközegek többször is „generációt váltottak”; a kezdetben alkalmazott természetes anyagoktól a szintetikus, majd újra a természetes közegek felé haladt az iparág. Napjainkban, az alacsony GWP-jű megoldások iránti igény hatására, a propán és a CO₂ ismét reflektorfénybe került – immár korszerű technológiával párosítva.
Elsorvad a szén-monoxid-riasztók adatbázisa?
2026. január 29. |
2261
A katasztrófavédelem éveken át frissítette a megbízhatóan működő szén-monoxid-érzékelő készülékek listáját, de éppígy lajstromozták a nem megfelelően működő, ócska berendezéseket is. A naprakészen tartott két adatbázis óriási segítséget nyújtott abban, hogy mindenki megfelelő minőségű, az előírásoknak megfelelő berendezést vásárolhasson a pénzéért – hiszen ebben az esetben ez szó szerint élet vagy halál kérdése. Egy 2024-es rendelettel ugyanakkor ezen készülékek piacfelügyelete a fővárosi/vármegyei kormányhivatalokhoz került. A katasztrófavédelem adatbázisa így 2024 augusztusa óta nem frissül, új, a kormányhivatalok által összeállított lista pedig nincs – mi legalábbis nem találtuk nyomát.
„Harminc év alatt közösséget építettünk” – Gyurkovics Zoltán az épületgépész szakma ünnepeiről és egy új díj jelentőségéről
2026. január 5. |
1148
Három évtized alatt az Országos Magyar Épületgépészeti Napok (OMÉN) és az azt lezáró – tavaly már a huszonötödik – Épületgépész Bál sokkal többé váltak egyszerű rendezvényeknél. Mindkettő a találkozásokról szól, a szakmai közösségi érzés megéléséről és megerősítéséről. Mindezek jelentőségéről a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Épületgépészeti Tagozata, egyben az OMÉN Koordinációs Bizottság elnökével, Gyurkovics Zoltánnal beszélgettünk.
Szivárgásvizsgálat és R290
2025. december 2. |
1604
2 4.5 (2)
A propánnal (R290) töltött hőszivattyúk megjelenése új korszakot nyitott a hűtéstechnikai iparban. Az Európai Unió klímapolitikája, a fluorozott gázok fokozatos kivezetése és a zöldátmenet felgyorsítása egyaránt ebbe az irányba terelte a gyártókat és kivitelezőket. A természetes hűtőközegek használata ugyanakkor nem csupán környezetvédelmi kérdés: biztonságtechnikai, jogi és szakmai kihívásokat is hozott. 2025. március 1-jétől Magyarországon minden propánnal töltött hőszivattyúhoz kötelező szivárgásészlelő rendszert telepíteni. Az új előírás alapjaiban változtatja meg a kivitelezők és üzemeltetők felelősségi körét – érdemes tehát megérteni a hátterét. Ez az írás részben arra az előadásra támaszkodik, amelyet Veress Árpád robbanásbiztonsági-szakértő mondott el a Magyar Hőszivattyú Szövetség októberben tartott online konferenciáján.
A város alatt megbúvó energia
Egy magyar cég új módszert fejlesztett ki a szennyvízhő feltérképezésére
2025. december 2. |
1089
A modern városok alatt minden nap hatalmas mennyiségű energia folyik át a csatornahálózatokon keresztül. Ez az energia ma még szinte észrevétlenül, kihasználatlanul távozik a szennyvíztisztító telepek felé, pedig hőszivattyúkkal fűtésre vagy hűtésre is felhasználható lenne. A legújabb kutatások és mérnöki fejlesztések azonban lehetővé teszik, hogy ez a rejtett energiaforrás láthatóvá és tervezhetővé váljon. Egy új, gyorsabb és pontosabb módszer segítségével a városok képesek hőtérképet készíteni arról, hogy a csatornarendszerben hol, mekkora és milyen mértékben hasznosítható szennyvízhő áll rendelkezésre. A módszer nem csupán időt és pénzt takarít meg, hanem stratégiai alapot teremt egy tisztább, olcsóbb és fenntarthatóbb városi hőellátás megtervezéséhez.
Év végi latolgatás
2025. december 2. |
1241
Az esztendő utolsó VGF&HKL lapszámát tartja kezében az olvasó; ilyenkor egy szaklapban is megbocsátható talán, ha visszatekintünk rá, milyen évet zárunk hamarosan, és latolgatjuk azt is, mit hozhat 2026 az épületgépészet szemszögéből.
A pórusok forradalma
Így kötődik a 2025-ös kémiai Nobel-díj a hűtőközegek újszerű visszanyeréséhez
2025. november 3. |
960
A 2025-ös kémiai Nobel-díj nem csupán a laboratóriumi kémia diadala: egy olyan áttörést ismer el, amely közvetlenül alakíthatja a hűtéstechnika jövőjét. Susumu Kitagawa, a Kiotói Egyetem professzora és társai, Omar M. Ya ghi (USA) és Richard Robson (Ausztrália) a fém-organikus vázak, vagyis a MOF-ok megalkotásáért kapták az elismerést. Ezek a pórusos, molekuláris hálók forradalmasíthatják a gázok, köztük a hűtőközegek visszanyerését – egy olyan területen, ahol minden gramm számít.
Füstbe ment terv?
Az uniós hőszivattyú-stratégia korlátai és lehetőségei; energetikai, szabályozási és pénzügyi kihívások
2025. november 3. |
927
Az EU ambiciózus terveket fogalmazott meg a hőszivattyúk elterjesztésére a fűtés és hűtés szektor dekarbonizációja érdekében, ám a valóságban számos akadály nehezíti a stratégiai célok megvalósítását. Kedvezőtlen a villamos energia és a gáz árának viszonya, ésszerűtlenül fejlesztik A hálózati kapacitásokat, töredezettek a szabályozási keretek és hiányoznak az innovációs ösztönzők. Egyelőre nem világos, hogy a hőszivattyús átállás csak ambíció marad, vagy valóban megtörténik.
Rézpiac és gépészet
Hogyan formálja a „vörös arany” iránti növekvő igény az épületgépészet jövőjét?
2025. november 3. |
1026
1
A globális energiaátmenet, az elektromos járművek és a digitalizáció felpörgeti a rézkeresletet – miközben a kitermelés és az új lelőhelyek feltárása nem követi az igények növekedését. Ebben a versenyben az épületgépészet komoly szereplővé vált, hiszen a víz- és fűtéstechnika mellett a klímaberendezések, hőszivattyúk és hűtőgépek komoly mennyiségben igényelnek rézből készült összetevőket. Aktuális piaci becslések szerint 2025-ben a kereslet várhatóan 400 000 tonnával fogja meghaladni a kínálatot. A kérdés, hogy a növekvő rézkereslet közepette az épületgépészet milyen kihívásokkal néz szembe, és melyek lehetnek ezek megoldásai.
Néhány szó a CPVC-ről
2025. november 3. |
862
Amíg a PVC-ből, vagyis polivinil-kloridból készült csöveket általánosan ismerik és alkalmazzák Magyarországon, addig a klórozott polivinil-kloridból, vagyis CPVC-ből készített csövek kevésbé elterjedtek. Pedig magas hő- és vegyszerállóságuk, nyomástűrésük miatt bizonyos körülmények között ideális lehet akár HVAC rendszerekben is.
Süllyedő városok – amikor a vízhiány szó szerint megingat mindent
Irán példája figyelmeztetés lehet a víziközmű-ágazat és az épületgépészet számára is
2025. november 3. |
1031
Irán számos térségében a városok és a mezőgazdasági területek évente több tíz centimétert süllyednek. A jelenség oka nem földrengés vagy bányászat, hanem a túlzott talajvíz-kitermelés és az évek óta tartó aszály. A következmények nemcsak a felszínre épített infrastruktúrát, hanem a föld alatti víziközmű-hálózatokat is súlyosan érintik: repedő csővezetékek, szivárgások, talajmozgások, megnövekvő üzemeltetési költségek. Rafszandzsan városa Közép-Iránban tankönyvi példává vált — nemcsak a geológusok, hanem a víziközmű-ágazat számára is.
Megéri klímával fűteni Magyarországon?
2025. november 3. |
941
2 4.5 (2)
Az utóbbi években a hazai energiaárak, a környezetvédelmi szempontok és a technológiai fejlődés együttesen új korszakot nyitottak a fűtési rendszerek piacán. Míg korábban a klíma elsősorban nyári komforteszköz volt, ma egyre több háztartás használja elsődleges vagy kiegészítő fűtésként is. De valóban megéri klímával fűteni Magyarországon? A válasz összetett – és az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk a gazdasági, műszaki és környezeti tényezőket. Ez az írás részben Sziszkó Tamásnak a III. Elektromos Fűtés konferencián elhangzott prezentációján alapul.
Évente újratöltött klímák
Igen, Indiában ez a rendes karbantartási gyakorlat része
2025. október 5. |
1464
Amíg a világ egy részén egyre szigorúbban szabályozzák a klímaberendezésekbe és hősziva ttyúkba tölthető hűtőközegeket annak érdekében, hogy visszafogják a klímaváltozást fokozó gázok légkörbe kerülését, addig máshol egyáltalán nem ez a helyzet. Ebből a szempontból kritikus a helyzet például Indiában, ahol az öt évnél idősebb klímaberendezéseket évente újratöltik – ahelyett, hogy megtalálnák a szivárgások helyét és orvosolnák a problémát. Idehaza szigorú szabályok kötik a szakemberek kezét ebben a kérdésben, és remélhetőleg ezeket be is tartják a telepítők, szervizek.
Első a biztonság
Az R-290 hűtőközeggel működő hőszivattyúk szivárgásvizsgálata a magyar szabályozás tükrében
2025. október 5. |
2829
2 5 (1)
Az R-290 (propán) hűtőközeg egyre népszerűbb a hőszivattyúkban környezetbarát tulajdonságai miatt, alacsony globális felmelegedési potenciálja (GWP=3) és magas hatékonysága révén. Azonban gyúlékonysága miatt szigorú biztonsági előírások vonatkoznak rá, különösen a szivárgásészlelésre. A 2025. március 1-től hatályos magyar szabályozás, beleértve a 458/2024 (XII. 30.) Korm. rendeletet, kiterjeszti ezeket a kötelezettségeket a szénhidrogénnel töltött berendezésekre is, hangsúlyozva a regisztrációt, díjfizetést és szivárgásészlelési rendszerek telepítését. Ez a cikk áttekinti a releváns jogi hátteret, a gyakorlati követelményeket és a biztonságos üzemeltetés módjait, hogy segítse az üzemeltetőket és tulajdonosokat a megfelelésben.
Visszaesést tapasztalnak a gépészek
Bár az új lakások száma mélyponton van, a felújítási programok és az energetikai korszerűsítések új irányt adhatnak a szektornak
2025. október 5. |
1258
A bennünket olvasó épületgépészek fele elégedetlen, és többet szeretne dolgozni, mint amennyi megrendelést kap. További húsz százalékuk érez ugyan valamekkora visszaesést, de ez nem érinti őket különösebben hátrányosan. Úgy tűnik, az építőipar látványos mélyrepülését nem tudják kompenzálni a felújítások, és ez természetesen negatívan hat ki az épületgépészekre is. Kérdés, hogy a közeljövőben várható-e markánsabb fordulat, vagy megragadunk a jelenlegi alacsony szinten.
Kültéri a konyhaszekrényben?
Rejtett klímamegoldások műemlékvédelem és városképvédelem alatt álló épületekben
2025. október 5. |
1266
1 3 (1)
A nyarak egyre forróbbak, a hőség pedig nem csupán kényelmetlenséget okoz, hanem komoly egészségügyi kockázatokat is rejt. A légkondicionálás tehát sok háztartásban létkérdéssé vált. Ugyanakkor nem minden épületben lehetséges a hagyományos split klímák felszerelése: számos jogi, esztétikai és műszaki korlátba ütközhetünk. A műemlékvédelem alatt álló házak, belvárosi homlokzatok vagy társasházak közös tulajdonú részei gyakran kizárják a kültéri egység homlokzatra történő telepítését. Erre kínálnak megoldást az új fejlesztésű, rejtett, vízhűtéses rendszerek. Ezek úgy működnek, mint a split klímák, de a kültéri egység nem a levegőnek, hanem a készülék hőcserélőjén átfolyó vezetékes víznek adja le az elvont hőt. Mivel ez a berendezés a beltérben helyezkedik el, kültéri egység helyett szakszerűbb inkább kondenzációs egységnek nevezni.
Amikor időzített bomba lesz a hőszivattyúból
Lengyelországban nitrogén helyett oxigénnel végeztek nyomáspróbát, ami két ember halálát okozta
2025. október 5. |
1711
1 5 (1)
Lengyelországban tragikus baleset történt, amely újra ráirányítja a figyelmet a biztonsági előírások betartásának fontosságára a hűtéstechnikai ágazatban. Egy hőszivattyú rendszerének nyomáspróbáját nem a szokásosan alkalmazott nitrogénnel, hanem oxigénnel végezték el – a hibás eljárás robbanáshoz vezetett.
A nedves hűtőtornyok rejtett veszélyei
2025. október 5. |
1404
A nedves hűtőtornyokból finom vízpermet, aeroszol lép ki, amely az időjárás függvényében akár tíz kilométerre is eljut. Az üzemeltető felelőssége gondoskodni arról, hogy ebben az aeroszolban ne legyenek veszélyes, például legionellizmus kialakulásának kockázatát jelentő baktériumok. A Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben, illetve a fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben a Legionella-fertőződési kockázatot egységes módszertan szerinti felmérés alapján kell elvégezni. A jogszabályi előírások betartásának fontosságára élesen hívta fel a figyelmet egy amerikai eset.
A rézcső alkalmazástechnológiája
2025. szeptember 4. |
1345
1 5 (1)
Akik figyelmesen olvasták legutóbbi számainkat, azoknak feltűnhetett, hogy mindegyikben vagy visszatértünk valamely régebbi témánkra, vagy pedig – nyomós okkal – újraközöltük egy korábbi írásunkat, amelyet érdeklődésre számot tartónak ítéltünk meg. És ezt nem véletlenül tettük, hanem mert lapunk áprilisban ünnepelte 25. születésnapját, így volt hova és miért visszatekintenünk. Ezúttal az elmúlt negyedszázad legolvasottabb írását tárjuk ismét olvasóink elé. Az alábbi cikk a 2000 július-augusztusi számban jelent meg, szerzője pedig Versitsné Czentnár Zsuzsanna. És hogy miért esett rá a választásunk? Túl azon, hogy szakmailag ma is megállja a helyét természetesen, ez fennállásunk eddigi legnépszerűbb cikke. Csaknem 200 000-ren olvasták el.
| 399 cikk. Lapozó: |
