Visszaesést tapasztalnak a gépészek
Bár az új lakások száma mélyponton van, a felújítási programok és az energetikai korszerűsítések új irányt adhatnak a szektornak
2025/10. lapszám | Erdősi Csaba |
A bennünket olvasó épületgépészek fele elégedetlen, és többet szeretne dolgozni, mint amennyi megrendelést kap. További húsz százalékuk érez ugyan valamekkora visszaesést, de ez nem érinti őket különösebben hátrányosan. Úgy tűnik, az építőipar látványos mélyrepülését nem tudják kompenzálni a felújítások, és ez természetesen negatívan hat ki az épületgépészekre is. Kérdés, hogy a közeljövőben várható-e markánsabb fordulat, vagy megragadunk a jelenlegi alacsony szinten.
Online kiadásunkban szavazásra kértük a bennünket olvasó épületgépészeket. Ennek az adta az apropóját, hogy a várt gazdasági bővülés mértékét bőven alulmúlta a megvalósult, az építőipar mélyrepülésbe fogott, azon belül pedig különösen a lakásépítések száma esett vissza. Ezért kíváncsiak lettünk rá, hogyan boldogulnak ebben a helyzetben az épületgépészek. Feleletválasztós szavazásunk kérdése a következő volt:
Van elegendő munkája jelenleg, vagy visszaesést tapasztal?
A válaszok így alakultak:
| Nem tapasztalok visszaesést, sőt, több munkám is lenne, mint amennyit el tudok vállalni. |
19,67% |
| Egyáltalán nem érzem ennek hatását, ugyanannyi a munkám, mint korábban. |
1,64% |
| Új beruházások helyett most leginkább felújításokon dolgozom, így nem érzek visszaesést. |
13,11% |
| Valamelyest visszaesést tapasztalok, de ez nem érint különösebben hátrányosan. |
19,67% |
| Határozottan kevesebb a munkám, mint korábban, sokkal többet is tudnék dolgozni. |
26,23% |
| Jelentős hanyatlást érzékelek, egyre reménytelenebb új megrendeléseket szerezni. |
19,67% |
Szenvedő építőipar
A helyzet egyértelmű, és azt sem nehéz kitalálni, mi érinti hátrányosan az épületgépészeti ágazatban tevékenykedőket.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben 13 295 új lakás épült Magyarországon, ami közel 30 százalékos visszaesést jelent 2023-hoz képest. 2025 első félévében a statisztika még kedvezőtlenebb képet mutat: mindössze 5 129 lakás kapott használatbavételi engedélyt. Ez nemcsak az elmúlt évtized egyik leggyengébb féléves adata, hanem komoly figyelmeztetés is arra, hogy a hazai lakáspiac továbbra is súlyos keresleti és finanszírozási problémákkal küzd.
A csökkenés mögött több tényező áll. A magas hitelkamatok visszafogták a vásárlói kedvet, a fejlesztők pedig kivárásra rendezkedtek be. Az építőanyagok árának volatilitása, a munkaerőhiány és a befektetői bizonytalanság mind hozzájárult ahhoz, hogy a nagyléptékű társasház-projektek elhalasztásra vagy áttervezésre kerültek.
Van remény a jövőre nézve?
Érdekes kettősség figyelhető meg ugyanakkor. Míg az átadott lakások száma csökken, addig a kiadott építési engedélyek száma 2025 első félévében nőtt. Ez arra utal, hogy közép- és hosszú távon mégis várható lehet valamiféle élénkülés. A szakértők szerint azonban az engedélyekből csak bizonytalan arányban lesz valódi építkezés. A tapasztalatok alapján a jóváhagyott projektek 40–70 százaléka valósul meg a következő két évben.
A megrendelésállomány adatai sem egyértelműen bíztatóak. Összességében a szerződésállomány bővül, ám az „épületek építése” kategóriában csökkenést mértek. Ez arra utal, hogy a nagyobb volumenű állami és infrastrukturális beruházások húzzák a statisztikát, míg a lakásépítések továbbra is gyengélkednek.
Trendvonal: három forgatókönyv
A jelenlegi adatok alapján három lehetséges trendvonal körvonalazódik a következő évekre:
- Pesszimista forgatókönyv: ha a magas kamatkörnyezet és a beruházói bizonytalanság tartós marad, a lakásépítések volumene 2026-ig is 10–13 ezer körül stagnálhat. Ez a piaci szereplők további konszolidációját és a kisebb vállalkozások tömeges kivonulását eredményezheti.
- Alapeset: az engedélyezések és a kormányzati programok lassan élénkítik a keresletet, így 2026–2027-re 12–16 ezer lakás átadása reális lehet. A piac átrendeződik; kevesebb, de biztosabban finanszírozott projekt indulhat el.
- Optimista szcenárió: ha az Otthon Start fix 3 százalékos hitel és az otthonfelújítási programok erőteljesen hatnak, akár 15–20 ezer közé is visszakúszhat az éves átadott lakások száma 2027-re. Ez már érezhető fellendülést hozna az egész ágazatban.
A felújítási piac felé fordult a gépészet
Az új lakások számának csökkenése közvetlenül érinti az épületgépészeti vállalkozásokat is. Kevesebb új társasház, kevesebb teljes körű gépészeti kivitelezést jelent. A cégek számára ezért a felújítási piac kínál menekülőutat. A szakemberek egyre inkább a korszerűsítési munkákra, kisebb volumenű, de gyorsabb megtérülést hozó projektekre állnak át.
A leggyakoribb munkák a fűtéskorszerűsítéshez kapcsolódnak, a hőszivattyúk és a kondenzációs kazánok telepítése ígéretes piac maradhat. A hővisszanyerős szellőztetőrendszerek beépítése is egyre gyakoribb része a felújításoknak, ami új lehetőségeket teremt a szakemberek számára. A komfortigény növekedése miatt a klíma- és hűtéstechnika piaca is stabil felfutásban van. A fürdőszobák és konyhák korszerűsítése a legtöbb felújítási projekt természetes eleme, amely az épületgépészeti cégek számára biztos piacot jelent. A napelemes rendszerek és az energiatárolás összekapcsolása az épületgépészeti rendszerekkel szintén új bevételi forrást nyit.
Összegzés
Összességében a magyar építőipar kettős képet mutat: az új lakások száma továbbra is alacsony, a piac nehézségekkel küzd, a megrendelésállomány szerkezete pedig inkább az állami és infrastrukturális beruházások felé billen. Ugyanakkor az engedélyezések növekedése és a támogatási programok azt jelzik, hogy középtávon lehet esély a fordulatra.
A valódi kitörési pontot azonban nem az új lakásépítések, hanem a felújítások és korszerűsítések jelenthetik. Az épületgépészet számára ez egy új korszak kezdete lehet: a hangsúly az energiahatékonyságra, a megújuló energiákra és a lakossági komfort növelésére helyeződik. Ha ezek a folyamatok valóban beindulnak, akkor az ágazat 2026-2027-re stabil, sőt növekvő pályára állhat.
