Lengyelországban tragikus baleset történt, amely újra ráirányítja a figyelmet a biztonsági előírások betartásának fontosságára a hűtéstechnikai ágazatban. Egy hőszivattyú rendszerének nyomáspróbáját nem a szokásosan alkalmazott nitrogénnel, hanem oxigénnel végezték el – a hibás eljárás robbanáshoz vezetett.
A hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy a tavaly két ember halálát okozó chrząstowicei (Lengyelország) hőszivattyú-robbanást oxigénnel végzett nyomáspróba okozta. A 2024. augusztus 20-án történt balesetben két ember halt meg, a 30 éves szerelő, aki a készüléket szervizelte, és a berendezés 45 éves tulajdonosa. Állítólag többszörös sérüléseket szenvedtek mellkasukon, fejükön, karjukon és lábukon. Egy harmadik személyt is kórházba szállítottak.
A Nowa Trybuna Opolska című lengyel lap online kiadása idézi a kerületi ügyészség közlését: „Megállapításaink szerint a robbanást a rendszer szivárgásának ellenőrzésére használt műszaki oxigén okozta. Az oxigén összekeveredett a szivattyú külső egységéből származó olajgőzökkel, ami heves gyulladást és robbanást okozott, ami végül megrepesztette a berendezés szerkezeti elemeit, és eltalálta a sérülteket.”
Állítólag a robbanás szétszakította a hőszivattyút, a fémszilánkok megrongálták a szomszédos házak falait és tetejét. A burkolat egy darabját egy 300 méterre lévő üzlet parkolójában találták meg. A levegő-víz egység R410A hűtőközeget használt.
Címképünk illusztráció. A nyomáspróbát mindig az előírások betartásával, a megfelelő eszközökkel végezzük!
Miért szükséges a nyomáspróba?
A nyomáspróba a hűtő- és klímarendszerek telepítésének egyik legfontosabb ellenőrzési lépése. A célja annak biztosítása, hogy a csövek, forrasztások és csatlakozások tömörek legyenek, ne szivárogjon a hűtőközeg. Ezt a vizsgálatot világszerte szinte kizárólag nitrogénnel végzik, mivel ez a gáz kémiailag inert, vagyis nem lép reakcióba a berendezés anyagaival, nem ég és nem táplálja az égést. Nitrogén használata esetén a legnagyobb kockázat az, hogy zárt térben kiszoríthatja az oxigént, és fulladást okozhat – de tűz- vagy robbanásveszély nincs.
Az oxigén ezzel szemben teljesen más tulajdonságokkal rendelkezik. Bár önmagában nem éghető, rendkívül erősen táplálja az égést, és különösen veszélyes nagy nyomáson. Ilyenkor ugyanis még az egyébként nehezen gyulladó anyagok – például olajmaradványok, kenőanyagok, tömítések vagy akár a fémfelületek – is pillanatok alatt heves reakcióba léphetnek vele. Egy szikra, egy felhevült pont vagy akár a nagy nyomású oxigénnel való érintkezés is elegendő lehet a robbanásszerű égéshez. Ez a jelenség történt a lengyelországi esetben is: a berendezést oxigénnel feltöltve valóságos időzített bombává változtatták.
Nemzetközi szakmai szabványok és munkavédelmi előírások egyértelműen tiltják az oxigén használatát nyomáspróbák során. A hűtéstechnikai szakmában kizárólag nitrogént vagy bizonyos esetekben speciális keverékeket szabad alkalmazni. Az oxigén bevezetése a rendszerbe súlyos szabályszegésnek számít, amely közvetlen életveszélyt jelent.
Mit kell tudni a nitrogén és az oxigén közötti különbségről nyomáspróbánál?
Tulajdonság
Nitrogén (N₂)
Oxigén (O₂)
Kémiai tulajdonság
Inert, nem reakcióképes
Erősen oxidáló
Éghetőség
Nem éghető
Nem ég, de fokozza az égést
Alkalmazás nyomáspróbán
Biztonságos
Teljesen veszélyes, tilos
Veszélyek
Magas nyomás okozta robbanás, zárt térben fulladás
Robbanásszerű égés, heves reakció minden éghető anyaggal
Nemzetközi előírás
Szabványos tesztgáz
Használata tilos nyomáspróbán
A nyomáspróba elvégzése és kiértékelése
A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság weboldalán pontos szakmai útmutató található mind a nyomáspróba elvégzésével, mind annak kiértékelésével kapcsolatban. Az MSZ EN 378 sz. szabvány előírása szerint a nyomáspróba elvégzésének két célja van: a hűtőközeg betöltése előtt meg kell győződni egyrészt a hűtőrendszer szilárdságáról, másrészt a tömörségi követelményeknek való megfelelésről. A szilárdság azt jelenti, hogy a hűtőközeg betöltése utáni maximális nyomás semmilyen üzemi vagy környezeti körülmény fennállása esetén sem okozhat károsodást a hűtőberendezés szerkezeti elemeiben. A tömörség ellenőrzése arról biztosít, hogy nagyobb mértékű gázszivárgás nem jöhet létre a hűtőközeg betöltése után. A szabvány rendelkezik a próbanyomások értékének meghatározásáról is, bevezetve a legnagyobb megengedett nyomás fogalmát. Nagyságát a tervezőnek kell megállapítania, annak figyelembevételével, hogy az adott hűtőközeg legkisebb tervezési hőmérséklethez tartozó telítési nyomás értékénél nem lehet kisebb.
Húsz literes nitrogénpalack és nyomáscsökkentő nitrogénhez
A tömörségi próbanyomás nem lehet nagyobb a legnagyobb megengedett nyomásnál. Értékét célszerű e kitétel figyelembevételével a lehető legnagyobbra választani. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a szabvány gyárilag készre szerelt hűtőberendezésekre bizonyos esetekben kisebb próbanyomást is megenged, hogy a későbbi javítás után az eredetinél nagyobb próbanyomás hatására történő deformálódást megelőzze.
A szilárdsági próbanyomás értékét a tervezési nyomáshoz képest 10%-os túlnyomással kell megállapítani. A biztonsági nyomáskapcsolót a legnagyobb megengedett nyomás értékénél nem nagyobbra, ha lefúvató készülék is van, akkor annak 90%-ánál nem kisebbre kell állítani. A lefúvató készülék beállításához a legnagyobb megengedett nyomás értéke használandó.
A nyomáspróbát száraz nitrogénnel, mint próbaközeggel kell elvégezni. (Ammónia hűtőközeg esetében a levegő is szolgálhat próbaközegként, ha utána megfelelően eltávolítjuk a rendszerből.) A nitrogént palackból kiengedni csak nyomáscsökkentőn keresztül szabad. A hűtőberendezés nyomással nem terhelhető részeit a nyomáspróba előtt ki kell iktatni, csatlakozásaikat lezárni, a berendezés összes elzáró szerelvényét pedig nyitni kell. A próbanyomás értékét nem egy lépésben, hanem először 50%-ig, majd tovább lépcsőzetesen kell beállítani, hogy a hirtelen nyomásnövekedés szerkezeti károkat ne okozhasson. A próbakörbe a nyomástúllépés megakadályozására biztonsági szelepet kell beépíteni. Ha a próbanyomás eléri a teljes értéket, a rendszert 3-5 percig nyomás alatt kell tartani, majd csökkenteni kell a nyomást a tervezési nyomás értékére. A nyomáspróba során figyelni kell a forrasztásokat, hegesztéseket, valamint azt is, hogy a nyomás növelése nem okoz-e a csövekben rezgést, kilengést. A nyomáspróba akkor sikeres, ha a nyomásfokozás megfelelő ütemű, rendellenességek, törések, repedések nem jelentkeznek, javításra nincs szükség.
Ha a kezdő és véghőmérséklet azonos, azaz T2 = T1, és ha a műszereket és leolvasásukat hibátlannak tartjuk, akkor a nyomás csökkenése (p2 < p1) tömörtelenségre utal. A nyomás állandósága viszont azt jelenti, hogy a berendezés tömörnek tekinthető.
Nagy rendszereknél a 24 órás nyomáson tartással a környezet és a rendszer belső hőmérséklete a vizsgálat végére megváltozott, a berendezés akkor tekinthető tömörnek, ha a kísérlet végén mért p2 nyomás az alábbi képlet szerint kiszámított nyomással megegyezik:
A képletben p1 a próbanyomás kezdeti értéke (bar), p2 a próbanyomás végén mért érték (bar) T1 a nyomáspróba kezdeti környezeti hőmérséklete (K), T2 a nyomáspróba befejezésekor a környezeti hőmérséklet (K). A számításhoz a p értékeket abszolút nyomásban (pabs = mért túlnyomás +1 bar), a hőmérsékletértékeket abszolút hőmérsékletben (T = mért °C érték + 273) kell behelyettesíteni.
Komplett nyomáscsökkentő szett és szivárgásjelző szpré
A tömörségi vizsgálat célja a berendezés tömörségének igazolása, a vele szinonimaként használt (bár célját tekintve nem teljesen azonos) szivárgásvizsgálaté pedig az esetleges szivárgási helyek megtalálása, valamint a szivárgás mértékének megállapítása. Kisebb vagy jól szakaszolható berendezéseknél ennek szokásos módja a tömörségi nyomáspróba, aminek során (célszerűen a nyomáspróba után) a nitrogénnel feltöltött berendezés minden olyan részét, ahol szivárgás feltételezhető (forrasztások, csatlakozási helyek) valamilyen buborékképző anyaggal bekenik. Ez lehet szappanoldat, de gyártanak kifejezetten erre a célra készülő habképző anyagokat is. Ha az érintett helyeken nem keletkezik buborék, a berendezés gáztömörnek tekinthető. Nem szabad megfeledkezni a habképző anyag eltávolításáról, mert az nehezíti a későbbi vizsgálatokat.
Összegzés
A tragédia tanulsága egyértelmű: a biztonsági szabályok nem pusztán formaságok, hanem emberéleteket védenek. Egyetlen rosszul megválasztott gáz, egyetlen fegyelmezetlen lépés is végzetes következményekkel járhat. A szakma felelőssége, hogy megfelelő képzéssel, ellenőrzéssel és a szabályok betartatásával megelőzze az ilyen eseteket. Lengyelországban most két ember életét követelte a figyelmetlenség, de a tanulság az egész szakmának szól: nyomáspróbát csakis nitrogénnel szabad végezni.
