Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Google Kiemelt hírek

Erdősi Csaba

Vezető szerkesztő, Media12

 27 359 | |

 Erdősi Csaba

1975-ben született, az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1998 óta tevékenykedik a médiában. A Magyar Nemzetnél 15 évig dolgozott előbb gazdasági újságíróként, később rovatvezetőként, végül lapszerkesztőként. Kitüntették a napilap Aranytoll és az MVM Paksi Atomerőmű Urántoll díjával. 2018 őszén csatlakozott a VGF&HKL csapatához újságíró-szerkesztőként. 2018 ősze óta dolgozik a Media12 kiadónál, mint a VGF&HKL szaklap szerkesztője, újságírója. A 2019-es Construma Magazint szerkesztette.

Erdősi Csaba cikkei

399 cikk. Lapozó:

Erdősi Csaba

Láthatatlan permet, valós áldozatok

Így válnak a hűtőtornyok időzített biológiai bombává

2026. október 5. |  220

Az épületgépészeti rendszerek teljesítményét megszokásból hűtési teljesítményben, energiahatékonysági mutatókban és üzemidő-arányban mérjük. Ha az épületben kellemes a hőmérséklet, a szervertermek nem melegednek túl, és a villanyszámla sem lépI túl a keretet, a feladatot teljesítettnek tekintjük. Az ipari hűtési technológia árnyékában azonban létezik egy olyan tényező, amely messze túlmutat a műszaki paramétereken: a hűtőtornyok biológiai biztonsága.

Erdősi Csaba

Szilárdtüzelés és tiszta levegő

2026. október 5. |  253

A Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálat (CAMS) adatai szerint a kisméretű szálló por (PM2,5) kibocsátásának zöméért a lakossági szilárdtüzelés felel Közép- és Kelet-Európában. Amíg a közlekedés és az ipar emissziós mutatói a szigorú uniós szabályozás hatására látványosan javultak, ez a fejlődés a lakossági szilárdtüzelés terén elmaradni látszik. Pedig nincs olyan sok szabály, amelyeket betartva mindenki tehet a tisztább levegőért.

Erdősi Csaba

Szerelőplatformok

Biztonság és kényelem az épületgépészetben

2026. október 5. |  147

A karbantartó vagy szerelőplatformok olyan szerkezetek, amelyek biztonságos hozzáférést biztosítanak a javításra vagy karbantartásra szoruló épületgépészeti berendezésekhez és eszközökhöz. Ezek hiánya megnehezíti a szükséges munkák elvégzését, megnöveli a karbantartási költségeket (például azáltal, hogy külön állványzatot kell felállítani), és bizonyos helyzetekben balesetveszélyt is jelenthet.

Erdősi Csaba

Energetikai átállás: szakágak versenye helyett komplex gondolkodás kell

2026. október 5. |  236

A magyar energetika előtt álló kihívások megoldásához nem az egyes technológiák önmagukban való fejlesztésének támogatására van szükség, hanem rendszerszintű együttműködésre, független tudásbázisépítésre és egy koherens pályázati rendszerre – mindezekről lapunk alapító főszerkesztője mondta el gondolatait. Szemán Róbert épületgépészmérnök véleménye szerint az elmúlt évtizedek pályázati gyakorlata gyakran kontraproduktív és ellentmondásos volt: bizonyos területekre nagy figyelem irányult, másokra pedig semmilyen nem, és a döntéshozók figyelmen kívül hagyták, hogy az energetikára mint nagy egészre tekintsenek.

Erdősi Csaba

Mit tehetünk a vízütés ellen?

2026. október 5. |  239

Furcsa, csattanó hang hallatszik a falból, amikor valaki elzár egy csapot. A vízütés – hidraulikus sokk – a közintézmények és irodaházak vízhálózatában az egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször alábecsült jelenség. Következményei rejtett csőtörések, idő előtt tönkremenő szaniterek, indokolatlanul magas karbantartási költségek és esetenként váratlan üzemkiesés formájában jelentkeznek.

Erdősi Csaba

Adatközpontok hűtése

2026. szeptember 7. |  190

A mesterséges intelligencia térnyerésével óriásira nőtt adatközpontok üzemeltetésének legkritikusabb pontja már régóta nem a számítási kapacitás biztosítása, hanem a szerverek által termelt óriási mennyiségű hő hatékony elvezetése. A hagyományos hűtési eljárások, különösen a nagymértékben elpárologtatásra épülő rendszerek, olyan mértékű vízkészletet emésztenek fel, amely a klímaváltozás korában fenntarthatatlanná teszi a digitális infrastruktúra további növekedését. Így az iparág kénytelen gyökeresen új megközelítéseket alkalmazni, amelyek a folyadékhűtés és a hagyományos léghűtés hibrid kombinációjával próbálják feloldani az energia- és vízfogyasztás közötti pusztító ellentmondást.

Erdősi Csaba

Amikor a Duna már nem elég

Kiegészítő hűtési megoldások a Paksi Atomerőműben és a Paks II. számára

2026. szeptember 7. |  183

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló hőhullámok és tartós aszályok új kihívás elé állítják a folyóvízzel hűtött atomerőműveket. Magyarországon különösen érzékeny kérdés ez, hiszen a Paksi Atomerőmű hűtése teljes egészében a Dunára épül. A nyári időszakban azonban a folyó vízhőmérséklete és vízhozama egyre gyakrabban közelítik meg azokat a határértékeket, amelyek már korlátozhatják az erőmű teljesítményét. Milyen hűtőtechnikai megoldások jöhetnek szóba a meglévő blokkok üzembiztonságának javítására, és milyen rendszerek épülhetnek be eleve a Paks II. projektbe? Az alábbiakban kizárólag a hűtőtechnikai lehetőségeket tekintjük át, tehát hidrológiai kérdésekkel nem foglalkoznuk.

Erdősi Csaba

A középső gép átka – 2. rész

Lapzártánk után derült ki, hogy a júliusi cikkünkben emlegetett meghibásodás-sorozat mégsem Murphy, hanem az elektromos bekötés számlájára írható

2026. szeptember 7. |  278
Társszerző: Bokor András
1 5 (1)

Egy frissen átadott, igényes szálloda három azonos márkájú VRF-kültéri egysége közül kettő hibátlanul üzemelt, a középső viszont hónapokon át ismétlődően leállt, javításra szorult. A lapunk júliusi számában megjelent, igazságügyi szakértői vizsgálaton alapuló cikkünk szerint sem tervezési, sem kivitelezési hiba nem volt igazolható, csupán a véletlenek szerencsétlen láncolata. Lapzárta után azonban új információ került napvilágra: a kivitelező eltért az eredeti tervektől, és olyan típusú hőszivattyúkat telepített, amelyek elektromos bekötési előírásai különböznek az eredetileg betervezett készülékek bekötési előírásaitól. A kivitelező ugyanakkor az eredeti villamos terv alapján járt el.

Erdősi Csaba

Vonallézerek az épületgépészetben

2026. szeptember 7. |  306

Az épületgépészeti kivitelezés az elmúlt két évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül. A szerelési technológiák fejlődése, az előregyártott rendszerek elterjedése, a BIM-alapú tervezés térnyerése és az egyre szigorúbb minőségi követelmények egyaránt azt eredményezték, hogy a kivitelezés pontossága ma már nem pusztán esztétikai kérdés. Egy néhány milliméteres eltérés is elegendő lehet ahhoz, hogy egy gépészeti vezeték ne férjen el a számára kijelölt helyen, hogy ütközés alakuljon ki más szakágak szerkezeteivel, vagy hogy egy több százezer forintos berendezést utólag kelljen áthelyezni.

Erdősi Csaba

Amikor a föld hője sem elég

Egy frissen felújított társasház talajszondás hőszivattyús rendszerének igazságügyi szakértői vizsgálata

2026. szeptember 7. |  327
Társszerző: Bokor András
3 5 (2)

Egy több tucat lakásos, nemrég felújított társasházban a lakók már a használatbavétel után panaszolták, hogy télen nem tudják elérni a kívánt hőmérsékletet. A talajszondás hőszivattyús fűtési-hűtési rendszer elvileg korszerű, energiahatékony megoldásnak számított, a gyakorlatban azonban a komfortérzet folyamatosan elmaradt. A tulajdonos közjegyzői eljárást indított, és Bokor András okl. gépészmérnök igazságügyi szakértőt kérte fel a helyzet feltárására. A vizsgálatot villamosmérnök kollégájával közösen végezték el. A szakvélemény egyértelműen megállapította: a rendszer jelenlegi kialakításában és üzemállapotában sem a téli, sem a nyári üzembiztonság nem garantált.

Erdősi Csaba

Pécs is szenved a leapadt Dunától

A város hőerőművét a vízművek szakemberei mentették meg a leállástól

2026. szeptember 2. |  467

Nemcsak a Paksi Atomerőműben okozott megoldandó problémát a Duna rendkívül alacsony vízszintje. A forró és csapadékszegény időjárás olyan helyzetet teremtett a mohácsi vízkiemelőnél, amely veszélybe sodorta a pécsi hőerőmű és mellette üzemelő farostlemezgyár üzemivíz-ellátását is. A folyó vízszintje megközelítette a vízkivételi mű befolyási szintjét, ezért fennállt a veszélye annak, hogy leáll az ipari vízellátás. A Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt. munkatársai végül két ideiglenesen telepített szivattyúval és tűzoltótömlőkkel orvosolták a helyzetet.

Erdősi Csaba

A ChatGPT nem lát át a falon

Hogyan kommunikáljunk azokkal az ügyfelekkel, akik „kikupálták magukat” a mesterséges intelligenciával?

2026. augusztus 19. |  643

A mesterséges intelligencia és a nyelvi modellek rohamos terjedése jelentős hatást gyakorolt az épületgépészet, a víz-, gáz- és fűtésszerelés, a légtechnika, valamint a hűtés- és klímatechnika világára. Használják a szakemberek – és a megrendelők is, akik sokszor készpénznek veszik, amit a mindentudó nyelvi modellek tanácsolnak nekik. Mihez kezdhet ebben a helyzetben egy gyakorló szerelő vagy kivitelező? Mert igaz ugyan, hogy az algoritmikus támogatás hatalmas lehetőségeket rejt magában, a helyszíni valóság, az épületfizika és a gyakorlati tapasztalat felülírása súlyos, forintszázezrekben vagy milliós kárösszegekben mérhető hibákhoz vezethet. Hol húzódik a határ a hasznos digitális asszisztens és az alaptalan túlzott bizalom között, és hogyan beszéljünk megrendelőinkkel, valamint hogyan tájékoztassuk ügyfeleinket hitelesen, szakmai érvekre támaszkodva ebben az újfajta, kevert valóságban? Ebben az írásban részben erre a kérdésre keressük a választ.

Erdősi Csaba

Amikor mindenki vétkes, abban senki sem hibás?

Egyszerre indult kötelezettségszegési eljárás az összes európai uniós tagállam ellen

2026. augusztus 5. |  1188

Nem mindennapi helyzet alakult ki az Európai Unióban: az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított mind a 27 tagállam ellen, mert egyikük sem ültette át határidőre a nemzeti jogrendjébe az épületek energiahatékonyságáról szóló új irányelvet (EPBD). Az groteszkbe hajló eset jól érzékelteti azt az ellentmondást, amely az uniós klímapolitikai ambíciók és a gyakorlati végrehajtás között feszül.

Erdősi Csaba

Olcsóbb áramot szeretne Brüsszel

Az Európai Bizottság álláspontja szerint gátolja a hőszivattyús átállást, ha egy kilowattórányi villamos energia háromszor annyiba kerül, mint ugyanannyi földgáz

2026. július 22. |  951

Az Európai Bizottság új villamosítási cselekvési terve egyértelműen kimondja, hogy az energiaárak jelenlegi szerkezete akadályozza az elektrifikációt, és ezen változtatni kell. A Bizottság azt javasolja, hogy 2030-ra a lakossági villamosenergia-ár legfeljebb 2,5-szerese, az ipari felhasználók esetében pedig maximum kétszerese legyen a földgáz árának. A cél nem csupán a hőszivattyúk terjedésének felgyorsítása, hanem az ipari villamosítás, az energiahatékonyság és az ellátásbiztonság erősítése is.

Erdősi Csaba

Forradalom a hűtéstechnikában?

Kompresszor és hűtőközeg nélkül működik az új német szilárdtest-hőszivattyú

2026. július 6. |  519
1 5 (1)

A freiburgi székhelyű Qurie GmbH olyan innovatív technológiát fejleszt, amely környezetszennyező gázok és mozgó alkatrészek nélkül képes kiváltani a hagyományos hőszivattyúkat és hűtőrendszereket. A Fraunhofer IPM intézetből kivált startup elektrokalorikus anyagtudományra alapozott megoldása akár 30%-kal is csökkentheti az épületek és berendezések hűtési-fűtési energiaigényét.

Erdősi Csaba

Gondolkodjunk kicsit!

Nagyon fontos lenne úgy felhasználni a remélhetőleg hamarosan beérkező EU-s forrásokat, hogy azok valóban jól hasznosuljanak

2026. július 6. |  411
Társszerző: Szemán Róbert

Az új kormány egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladata, hogy a lehető leggyorsabban hozzáférhetővé váljanak az uniós források. A pénz megszerzése azonban csak az első lépés: legalább ennyire fontos kérdés, hogy mire és milyen gyorsan sikerül elkölteni ezeket az összegeket. Meggyőződésünk szerint az előkészítés a szakmánk feladata is, most tennénk néhány szerény javaslatot ebben a tárgykörben. A most következő írás egyes részei online kiadásunkban már olvashatók voltak, ezen kibővített verziójában e hasábokon jelenik meg először.

Erdősi Csaba

Láthatatlan örökség a pohárban

Miért jelentek meg az „örök vegyi anyagok” a budapesti ivóvízben, és hogyan szűrhetjük ki őket?

2026. július 6. |  524
1 5 (1)

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói PFAS-vegyületeket mutattak ki a fővárosi csapvízben, ám a mért értékek szerencsére messze elmaradnak az egészségügyi határértékektől. Pánikra semmi ok, a jelenség azonban rávilágít korunk legsúlyosabb környezetegészségügyi kihívására: a mikroműanyagok és a lebonthatatlan szintetikus molekulák globális körforgására. Cikkünkben azt járjuk körbe, mit kell tudnunk ezekről az anyagokról, hogyan jutnak el a konyhai csapig, és miként tehetünk ellenük fogyasztóként.

Erdősi Csaba

A középső gép átka

2026. július 6. |  637
Társszerző: Bokor András
1 5 (1)

A modern épületgépészeti rendszerek üzemeltetése során gyakran szembesülünk olyan hibával, amely tervezési, kivitelezési hiányosságokra vagy gyártási problémákra vezethető vissza. De mi van akkor, ha egy vadonatúj szálloda három azonos márkájú VRF kültérijéből a két szélső hibátlanul teszi a dolgát, a középső viszont rendre felmondja a szolgálatot? Hiába javítja a berendezést garanciában a gyártó, az üzemeltetőnek egy ponton elfogy a bizalma a készülék iránt és cserét követel. De vajon jogosan? Az elátkozott középső készülék tényleg menthetetlen vagy javítható? Egy tanulságos igazságügyi szakértői vizsgálat részletes krónikája következik, amely rávilágít arra, hogy a műszaki rendszerek világában olykor a fizika törvényei mellett Murphy-é is megkerülhetetlen, vagyis ami elromolhat, az bizony el is romlik. Normál használat, emberi mulasztás és káros külső behatás nélkül is.

Erdősi Csaba

Energetikai átállás: szakágak versenye helyett komplex gondolkodás kell

2026. július 3. |  1105

A magyar energetika előtt álló kihívások megoldásához nem az egyes technológiák önmagukban való fejlesztésének támogatására van szükség, hanem rendszerszintű együttműködésre, független tudásbázis-építésre és egy koherens pályázati rendszerre – minderről lapunk alapító főszerkesztője mondta el gondolatait. Szemán Róbert épületgépészmérnök véleménye szerint az elmúlt évtizedek pályázati gyakorlata gyakran kontraproduktív és ellentmondásos volt, bizonyos területekre nagy figyelem irányult, másokra semmilyen, és a döntéshozók figyelmen kívül hagyták, hogy az energetikára mint nagy egészre tekintsenek.

Erdősi Csaba

Mennyezeti vagy parapet klímák

Diszkrét és hatékony megoldások speciális igényekre

2026. június 4. |  894

A hagyományos oldalfali split klímák nem mindig alkalmazhatók minden helyiségben. Ferde falú tetőtéri szobákban, alacsony belmagasságú terekben, modern enteriőrökben vagy közösségi helyiségekben gyakran a mennyezeti vagy parapet kivitelű berendezések jelentik az ideális választást. Ezek a klímák elegáns megjelenésükkel, egyenletes légelosztásukkal és rugalmas telepíthetőségükkel egyre népszerűbbek mind otthoni, mind kereskedelmi környezetben.

399 cikk. Lapozó: