Olcsóbb áramot szeretne Brüsszel
Az Európai Bizottság álláspontja szerint gátolja a hőszivattyús átállást, ha egy kilowattórányi villamos energia háromszor annyiba kerül, mint ugyanannyi földgáz
2026. július 22. | Erdősi Csaba |
Az Európai Bizottság új villamosítási cselekvési terve egyértelműen kimondja, hogy az energiaárak jelenlegi szerkezete akadályozza az elektrifikációt, és ezen változtatni kell. A Bizottság azt javasolja, hogy 2030-ra a lakossági villamosenergia-ár legfeljebb 2,5-szerese, az ipari felhasználók esetében pedig maximum kétszerese legyen a földgáz árának. A cél nem csupán a hőszivattyúk terjedésének felgyorsítása, hanem az ipari villamosítás, az energiahatékonyság és az ellátásbiztonság erősítése is.
Az Európai Bizottság szerint Európa csak akkor válhat valóban villamosított gazdasággá, ha az elektromos technológiák gazdaságilag is versenyképes alternatívát jelentenek a fosszilis energiahordozókkal szemben. Ennek egyik kulcseleme a villamos energia és a földgáz árának egymáshoz való közelítése.
A brit Coolingpost szakportál által szemlézett villamosítási cselekvési terv szerint a tagállamoknak 2030-ig arra kell törekedniük, hogy a lakossági villamos energia/földgáz-árarány ne haladja meg a 2,5-öt, míg az ipari fogyasztók esetében a 2-es értéket. Jelenleg az európai átlag ennél jóval kedvezőtlenebb: egy kilowattóra villamos energia átlagosan több mint háromszor annyiba kerül, mint ugyanennyi földgáz.
A dokumentum szerint ez közvetlenül visszafogja a hőszivattyúk terjedését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol kedvezőbb az áram–gáz-árarány, háromszor annyi hőszivattyút értékesítenek, mint azokban, ahol az arány meghaladja a hármat.
Adópolitika, hálózatfejlesztés és ipari villamosítás
A cselekvési terv célja, hogy a hőszivattyúk éves telepítési száma 2030-ra elérje a négymillió darabot, szemben a 2025-re várható mintegy 2,4 millióval. Ennek érdekében a Bizottság több területen is változtatásokat sürget. Az egyik legfontosabb javaslata, hogy a tagállamok ne terheljék magasabb adókkal a villamos energiát, mint a földgázt. A dokumentum szerint jelenleg számos országban az elektromos energia adóterhei jóval magasabbak, ami rontja az elektrifikáció versenyképességét.
A tervezet emellett hangsúlyozza az intelligensebb energiarendszer kialakításának szükségességét. A Bizottság ezért támogatja a hálózati díjak reformját, az intelligens mérők gyorsabb telepítését, valamint a hőszivattyúk hatékonyabb bevonását a keresletoldali rugalmassági piacokra.
Az ipari szektorban különösen jelentős lehetőséget látnak az elektrifikációban. A Bizottság becslése szerint az ipari fosszilis energiahordozó-felhasználás mintegy 60%-a kiváltható hőszivattyús technológiákkal. A folyamatot többek között új innovációs alapok, iparági villamosítási ütemtervek, valamint a hálózati csatlakozások, hőtárolók és energiagazdálkodási rendszerek fejlesztését ösztönző beruházások segíthetik.
Nem mehet veszendőben a hulladékhő
A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az ipari hulladékhő hasznosításában jelentős, évi mintegy 300 TWh-os potenciál rejlik. A Bizottság célja, hogy 2050-re az Európai Unió hőigényének 11%-át hulladékhő-visszanyerés fedezze. Ehhez a távfűtési és távhűtési hálózatok éves 6–7%-os bővítésére lenne szükség, amelynek eredményeként 2030-ra ezek a rendszerek a teljes fűtési és hűtési igény mintegy 15%-át szolgálhatnák ki.
Mi a helyzet itthon?
Magyarországon az áram- és gázárak viszonyát alapvetően a lakossági támogatott fogyasztási limitek (sávos rezsicsökkentés) és a szezonális kedvezmények határozzák meg. A hazai piaci modell kétarcúságot mutat az EU-s célok tükrében.
A lakossági átlagfogyasztásig (évi 2523 kWh áram és kb. 1729 m³ gáz) a villamos energia ára bruttó ~36 Ft/kWh, míg a gázé ~102 Ft/m³ ami nagyjából 10 Ft/kWh-nak felel meg. Ebben a tartományban az áram/gáz-árarány közel 3,6, vagyis jelentősen meghaladja a Bizottság által kívánatosnak tartott 2,5-ös értéket.
Amennyiben a lakossági fogyasztó túllépi a kedvezményes keretet, az áram ára mintegy duplájára (~70 Ft/kWh) emelkedik, míg a gázé hétszeresére (~747 Ft/m³). Ebben a „lakossági piaci” sávban az áram/gáz-árarány hirtelen 1 alatti értékre zuhan a gáz javára.
A hazai hőszivattyús piac szempontjából a legfontosabb tényező, hogy a fűtési szezonban (október 15. és április 15. között) igénybe vehető kedvezményes H-tarifa mentesül a lakossági átlagfogyasztási limit alól. A H-tarifa ára (~23-24 Ft/kWh) a támogatott gázárhoz viszonyítva is rendkívül kedvező, 2,3–2,4 körüli árarányt eredményez. Ez már most teljesíti az EU 2030-ra kitűzött 2,5-ös célját.
Nem a gáz drágítása, hanem az áram olcsóbbá tétele a cél
A Bizottság ugyan az áram és a földgáz árkülönbségének mérséklését tűzte ki célul, a cselekvési tervből egyértelműen kiderül, hogy ezt elsősorban nem a földgáz árának mesterséges emelésével kívánja elérni. A hangsúly sokkal inkább a villamos energia versenyképességének javításán van.
A dokumentum szerint jelenleg számos tagállamban a villamos energiát jóval magasabb adók és rendszerhasználati díjak terhelik, mint a földgázt, ami torzítja a piacot, és gazdaságilag kevésbé vonzóvá teszi az elektromos technológiák alkalmazását. Ezért a Bizottság azt szorgalmazza, hogy a villamos energiára ne rakódjanak nagyobb adóterhek, mint a gázra, emellett pedig a hálózati díjak reformjával, az intelligens tarifarendszerek elterjesztésével és a megújuló alapú villamosenergia-termelés további bővítésével csökkenjen az áram végfelhasználói ára.
Mindemellett a cselekvési terv nem zárja ki, hogy a fosszilis energiahordozók költségei hosszabb távon emelkedjenek. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) várhatóan tovább növeli a földgáz használatának költségeit. A dokumentum azonban egyértelművé teszi, hogy a kívánt árarányt elsősorban a villamos energia olcsóbbá tételével kívánja elérni, mert ez teremti meg a hőszivattyúk és más villamos alapú technológiák valódi piaci versenyképességét.
Az EHPA szerint most a megvalósításon a sor
Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) üdvözölte a Bizottság kezdeményezését. A szervezet politikai igazgatója, Jozefien Vanbecelaere szerint a cselekvési terv azért jelent mérföldkövet, mert első alkalommal helyezi a keresleti oldal villamosítását a középpontba, és ezt átfogó intézkedéscsomaggal kívánja támogatni: az energiaadózástól és az áramárak rendezésétől kezdve a hőszivattyúk rugalmassági szolgáltatásain át egészen az ipari elektrifikációig és a hulladékhő hasznosításáig.
A szakmai szervezet ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a célok csak akkor valósulhatnak meg, ha a Bizottság mielőbb konkrét jogszabályi javaslatokká alakítja a cselekvési tervet, a tagállamok pedig gyorsan átültetik azokat saját szabályozásukba.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Kapcsolódó
