Lassú a fűtési átmenet
Még mindig majdnem négyszer annyi kazánt adnak el globálisan, mint hőszivattyút
2026. június 4. | VGF&HKL online |
A BSRIA piackutató cég legfrissebb adatai szerint 2025-ben világszerte körülbelül 3,5 millió hidronikus (vizes rendszerű) hőszivattyút értékesítettek, ami a rendkívül nehéz 2024-es év után mérsékelt, 4%-os növekedést jelent. Az elemzés rávilágít, hogy bár az építőipar globális megtorpanása és a fogyasztói óvatosság még mindig éreztetik hatásukat, a piac a stabilizálódás jeleit mutatja.
A brit Collingpost szakportál által szemlézett jelentés szerint ezzel párhuzamosan ugyanebben az időszakban valamivel kevesebb mint 13 millió kazán talált gazdára, amelyeknek a 90%-a gázüzemű volt. Bár ez a volumen a kazánpiac stagnálását jelzi, mégis beszédes, hogy minden eladott hőszivattyúra 3,8 értékesített kazán jutott. Ez jól mutatja a meglévő fűtési rendszerek hatalmas bázisát, valamint a zöldátállás fokozatos, lassú ütemét.
A BSRIA fűtési és megújuló energiaforrásokkal foglalkozó kutatási vezetője, Socrates Christidis kiemelte: a szektor jelenleg a nyomások összetett együttesére reagál, a változékony energiaáraktól és az ellátásbiztonsági aggályoktól kezdve a formálódó politikai szabályozásokon át a kivitelezés gyakorlati nehézségeiig. „Az átmenet már zajlik, de a kazánpiac nem összeomlik, hanem egy kontrollált hanyatlási szakaszban van” – tette hozzá a szakember.
A készükékcserék piaca lett az igazi csatatér
Mivel világszerte jelenleg mintegy 200 millió kazán üzemel – amelyeknek nagyjából a fele elavult, nem kondenzációs készülék –, a keresletet ma már nem az új építések, hanem döntően a korszerűsítések és a készülékcserék hajtják. Az olyan fejlett piacokon, mint Európa és Észak-Amerika, az eladások túlnyomó többségét a meglévő rendszerek cseréje teszi ki. Ezt támogatja a hagyományos kazánok megbízhatósága, ismertsége és lényegesen alacsonyabb induló költsége is.
Hosszú távon azonban a fosszilis tüzelésű kazánok piaca várhatóan zsugorodni fog: a BSRIA 2029-ig évi 2%-os visszaeséssel számol. Ezzel szemben a hőszivattyúknál a 2025-ös év egy új növekedési hullám kezdetét jelzi; a vizes rendszerek esetében a kutatók a 2019–2029-es időszakban évi 8%-os bővülést jósolnak.
Bár az új építésű ingatlanok piaca továbbra is biztos bázist nyújt a technológiának, a legnagyobb hosszú távú lehetőség a meglévő épületállományban rejlik. Az előrejelzések szerint 2029-re a hidronikus hőszivattyúk – viszonylag alacsony bázisról indulva – a felújítási és cserepiac mintegy 12%-át hódíthatják el. Eközben a levegő-levegő hőszivattyúk (klímák) is töretlenül terjednek: 2024-re a telepített darabszám elérte a 100 milliót, 2025-ben pedig újabb 8%-os növekedést produkáltak. A BSRIA becslése szerint ezek 5–8%-át használják elsődleges fűtési forrásként.
Árak, akadályok és a jövő forgatókönyvei
A hőszivattyúk szélesebb körű elterjedésének továbbra is a magas árak és a telepítési nehézségek szabnak határt. A készülékek drágulása követi az inflációt, amit a magas nyersanyagárak, a költségesebb alkatrészek, a szigorúbb hatékonysági elvárások és a tartós szakemberhiány fűt. Bár a kivitelezési költségek és a lakásfelújítással járó felfordulás sokakat elriaszt, az olyan innovációk, mint a mesterséges intelligenciával támogatott tervezőeszközök és az előre összeszerelt rendszerek, már enyhíteni kezdenek ezeken a problémákon.
A globális fűtési piac igazi csataterévé tehát a korszerűsítési szektor vált, amely a teljes világpiaci igény mintegy 73%-át, az érett piacokon pedig a 90%-át teszi ki. Ez a hangsúlyeltolódás éles versenyt generál a hagyományos kazánok, a hőszivattyúk, a hibrid megoldások és a távfűtés között.
A BSRIA 2035-ig kitekintő, progresszív jövőképe szerint az öt legnagyobb európai fűtési piacon a hőszivattyúk értékesítése akár a 20%-os növekedést is elérheti, miközben a gázkazánok piaca körülbelül 7%-kal zsugorodhat. Ehhez azonban elengedhetetlen a tisztább villamosenergia-termelés, a kiszámíthatóbb politikai szabályozás és a telepítői kapacitásokba történő fokozott beruházás.
Rövid távon a piaci teljesítmény továbbra is szorosan összefügg a lakossági megfizethetőséggel és az energiaárak alakulásával. Ahogy Socrates Christidis zárszavában rámutatott: „A hőszivattyúk egyre népszerűbbek, a kazánok pedig elindultak a hanyatlás útján, de ez a folyamat rendkívül lassú. Az igazi verseny nem az új építésű házaknál, hanem a régi ingatlanok felújítási piacán dől el”
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
