Túl gyors a kivezetés?
Megosztja a szakmai közvéleményt az F-gázok gyors ütemű lecserélése környezetbarát töltőközegre
2026/6. lapszám | Erdősi Csaba |
Úgy tűnik, a hazai szakemberek felemás érzésekkel viseltetnek a klímaváltozást felerősítő, erősen üvegházhatású gázok kivezetése kapcsán. Lapunk online kiadása nemrégiben szavazást indított ebben a témakörben, és bár a válaszadók többsége egyetért a környezetvédelmi célú szigorítással, annak ütemét túl gyorsnak ítélik meg. Félő, hogy ezzel a tempóval párhuzamosan a feketepiac is nőni fog – ennek egy ideje már határozott jelei is mutatkoznak Európában és a tengerentúlon egyaránt.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentését célzó jogszabály 2050-re előirányozza a fluorozott szénhidrogének (HFC-k) teljes kivonását, illetve csökkenő uniós fogyasztási kvótát határoz meg a 2024 és 2049 közötti időszakra. Az elfogadott jogszabály szigorú követelményeket vezet be, amelyek megtiltják az F-gázokat tartalmazó termékek forgalmazását az uniós piacon, valamint konkrét kivonási határidőket vezet be a F-gázok használatának fokozatos megszüntetésére azokban az ágazatokban, ahol technológiailag és gazdaságilag megvalósítható az alternatívákra való átállás, például a háztartási hűtés, a légkondicionálás és a hőszivattyúk esetében. A rendelet konkrét határidőket határoz meg az F-gázok légkondicionálásban, hőszivattyúkban és kapcsolóberendezésekben való használatának teljes kivonására. A kis monoblokk hőszivattyúk és légkondicionálók ( < 12 kW) esetében 2032-ig, a kültéri és beltéri egységgel is rendelkező osztott légkondicionáló és hőszivattyúk esetében 2035-ig, az F-gázokra támaszkodó középfeszültségű (legfeljebb 52 kV) kapcsolóberendezések esetében 2030-ig, a nagyfeszültségű kapcsolóberendezések ( > 52 kV) esetében pedig 2032-ig kell ezt megtenni.
Lapunk online kiadásában ennek kapcsán kérdeztük meg olvasóinkat.
Realitás vagy utópia az F-gázok gyors kivezetése?
A válaszok pedig így alakultak:
| 1 | Egyértelműen ez a realitás. A szigorú ellenőrzések nyomán a piac hamar meg fog tisztulni. | 20,48% |
| 2 | Egyetértek a környezetvédelmi célú korlátozásokkal, de a változások ütemét túl gyorsnak tartom. | 14,46% |
| 3 | Elvben egyetértek az intézkedésekkel, de félő, hogy ezzel erősödni fog az illegális kereskedelem, és ez versenyhátrányba hozza a szabályokat betartó cégeket. | 30,12% |
| 4 | Teljesen értelmetlen a tiltás, és csak a feketepiac megerősödését és az árak elszabadulását hozza el, semmi mást. | 18,07% |
| 5 | A klímaváltozás nem emberi eredetű, így nem tehetünk ellene semmit. | 8,43% |
| 6 | Nincs véleményem. | 8,43% |
Jogos a kétkedés?
A szavazás végeredménye elég egyértelmű, tekintve, hogy messze a legtöbb szavazat arra a válaszra érkezett, amely szerint egyértelmű következménye lehet a szabályozásnak a feketepiac megerősödése. És valóban, szinte nem telik el úgy hét, hogy ne kerüljön napvilágot akár több hír is illegális F-gázkereskedelemmel kapcsolatban. A hatóságok tonnaszámra foglalják le a hivatalosan már nem forgalomba hozható hűtőközeg-szállítmányokat.
Politikai szintre kerül a probléma
Mint arról korábban már beszámoltunk, az illegális F-gáz-kereskedelem európai gócpontja Olaszország, de természetesen másutt is problémát jelent az egyre inkább szervezett tevékenységként végzett csempészet és csalás. A feketepiac a német kormány minisztereinek és hatóságainak figyelmét sem kerüli el. A problémakört április végén a frankfurti Goethe Egyetemen a hesseni Mezőgazdasági és Környezetvédelmi, Erdészeti, Szőlészeti, Vadászati és Regionális Ügyek Minisztériumával együttműködve megrendezett „Vakfoltok az éghajlatvédelemben” című konferencián vitatták meg. A téma korábban szerepelt a berlini Környezetvédelmi Miniszterek Konferenciájának (UMK) napirendjén is.
„Elengedhetetlen az összes illetékes hatóság szoros együttműködése, ha valódi előrelépést akarunk elérni a szervezett bűnözés elleni küzdelemben a környezet- és klímavédelem területén” – mondta Ingmar Jung, hesseni környezetvédelmi miniszter. „Hesseni tapasztalataink ezt világosan megmutatták. Ez kulcsfontosságú a számos jogkövető vállalkozás számára is, amelyek jelentős gazdasági károkat szenvednek el, amikor a bűnözői hálózatok beszivárognak a piacokra.”
Jung figyelmeztetett, hogy a környezeti bűncselekmények egyre vonzóbbak a szervezett bűnözői csoportok számára. „A magas profitmarzsok, a viszonylag korlátozott felügyelet és a még mindig túl alacsony büntetések egyre jövedelmezőbb területet jelentenek a környezeti bűncselekmények számára” – mondta.
A probléma mértékét feltárva Jung elismerte, hogy bár az F-gázok legális piaca az európai F-gáz szabályozások értelmében csökkent, az illegális import a becslések szerint még mindig az európai piac teljes volumenének 40-50%-át teszi ki.
„Hessen tartomány korai és határozott intézkedéseket hozott az illegális F-gáz-kereskedelem ellen az ügyészek, a rendőrség és a környezetvédelmi hatóságok közötti együttműködés megerősítésével” – mondta Jung. „Ezeket a tapasztalatokat most a környezetvédelmi miniszterek konferenciájára visszük, miközben kutatókkal és gyakorlati szakemberekkel is együttműködünk a büntető- és eljárásjog lehetséges reformjairól. A szervezett környezeti és éghajlati bűnözés elleni küzdelem összehangolt fellépést igényel minden ágazatban.”
Konklúzió
A szakma tehát alapvetően egyetért a kivezetés céljával, de az ütemezést túl ambiciózusnak tartja. A gyors átállás mellett komoly kihívást jelent az alternatív technológiák rendelkezésre állása, a szakemberek képzése és az árak emelkedése. A legnagyobb kockázatot azonban az illegális F-gáz-kereskedelem erősödése jelenti, amely már most is jelentős piaci részesedéssel bír. A siker kulcsa ezért nem csupán a szigorú tiltásokban, hanem a hatékony ellenőrzésben és a szabálykövető vállalkozások érdemi támogatásában rejlik. Csak így válhat a klímavédelmi szándék valódi eredménnyé.
