A klímaváltozás tüzekre gyakorolt hatását a cikk írásakor még mindig élénken az emlékezetünkben élő kaliforniai nagy tűzvész jól példázza. A hosszan tartó szárazság és az évszakhoz képest melegebb időjárás hatására a vegetáció kiszárad. Egy bármely okból keletkező tűz önmagában is gyorsan terjed, de ha az erőteljes és hosszantartó széllel párosul, bekövetkezik a baj. Mindebből itt Magyarországon is egyre többet tapasztalunk, szerencsénkre azonban az építési módok és a vegetáció jellege miatt olyan mértékű pusztulással nem kell számolnunk, mint a déli égöv egyes országaiban.
Azonban a tartós nyári hőség és a terjedő könnyűszerkezetes építési mód miatt az épületek belseje hűtésre szorul, hogy azok elviselhető hőmérsékletű teret adjanak a bent lévőknek. A nagyszámú házgyári épület hővédelme sem megoldott, továbbá még sok olyan épülettípus van, ahol a nyári melegben hűtésre, klimatizációra van szükség. Ezt a feladatot látják el a klímaberendezések. A fordított hűtőgép elvén alapuló készülékek működési elvét jelen cikkben nem tárgyaljuk, azok ismeretét feltételezzük a szakmai olvasónál. A berendezések egy része a hűtés mellett fűtésre is használható, amikor a környezetből hőt vonnak el.
Tűzvédelmi szempontból a készülékek (pl. a mobil klímák) valamintaz egyszerűbb és összetettebb berendezések egyaránt az alábbi jellemzőkkel bírnak:
többnyire éghető folyadékok vagy gázok a hőtovábbító anyagok a zárt csőrendszerben,
tartós villamos üzem, változó (ciklikus vagy szabályozott) áramfelvétel,
a kültéri és a beltéri részeken is a levegőt ventilátorokkal mozgatják,
szennyeződésre érzékeny hőleadókkal rendelkeznek.
A tűzvizsgálati gyakorlatban a klímaberendezések okozta tüzek ritkák, de növekvő tendenciát mutatnak. A klímaszerelők leginkább a kültéri egységek kigyulladásával találkozhatnak. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint 2024-ben több, mint 20 ilyen tüzet regisztráltak, azonban nem zárható ki, hogy az esetek száma ennél lényegesen több, mivel az adatszolgáltatás nem mindig teljeskörű. A cikkben két olyan esetet mutatunk be, amelyek tanulsága alapján a klímákkal foglalkozók biztonságosabban végezhetik a munkájukat. A cikk végén összefoglalunk néhány tűzbiztonságot érintő javaslatot is.
Beltéri klímaegység szerelés miatti kigyulladása
Az érintett lakóházban apa, anya és a kisgyermekük lakott. Az elmondásuk szerint a lakásban lévő tűzjelző jelzésére lettek figyelmesek (megjegyezhetjük, hogy a lakásban felszerelt, elemes füstjelző hazánkban még mindig ritka jelenség). A lakóház utca felé néző földszinti gyerekszobájában, az ablak mellé szerelt hűtő-fűtő klímaberendezés beltéri egységének környezetében volt égés. Azonnal hívták a tűzoltókat. A tűz kizárólag a gyerekszobát érintette, de az egész házat a füst károsította. A tűz során sérülés nem történt. A klíma a tűz előtt működött, be volt kapcsolva. A szemlén látható volt, hogy a tűz kiindulási helye a beltéri klímaegység környezete volt (1–3. kép). Az elsődleges hőfejlődés helyeként a klímaegység jobboldali része került azonosításra. A keletkezési hely környezete részletes átkutatásra került, a klíma maradványait a károsult további vizsgálatra megőrizte.
1. kép. A szemlén látható volt, hogy a tűz kiindulási helye a beltéri klímaegység környezete volt.
2. kép. A klímaegység hőleadó csövezésének maradványai.
3. kép. A klíma 230 V-os bekötési csatlakozásai, balról a harmadik extrém belső hőhatástól károsodott.
A második szemlén, a megbízott villamos szakértővel közösen, sor került a helyszín, továbbá a károsodott és egy másik, épen maradt berendezés vizsgálatára. A szemlén az értesített szerelő szakcég képviselői az előzetes visszajelzésük ellenére nem vettek részt.
A villamos szakértő a vizsgálatáról készített szakvéleményében a következőket írta. „A tűzeset kiindulási pontja igen nagy valószínűséggel a károsodott klímaberendezés beltéri egységében található csatlakozóelem alsó rögzítőcsavarja volt. A tűz feltételezett kiváltó oka ezen a kötési ponton egy nagy átmeneti ellenállású hibahely kialakulása és az itt létrejövő hőfejlődés volt (4–5. kép).
4. kép. A vezetékek szabálytalan módon történő bekötése.
5. kép. A tűzeset kiindulási pontja. A magas hő miatt erősen korrodált fémszerkezet, a törésig bekeményedett elemi rézszálak a hibás rögzítést mutatják.
A tűz vélelmezett keletkezési folyamata:
A szabálytalanul, végzáró elem (saru/érvéghüvely) nélkül szerelt sodrott vezeték és a kötőelem érintkező felületei között nem jött létre a megfelelő villamos kapcsolat, nagy átmeneti ellenállású hibahely jött létre (már a klímaberendezés telepítésekor).
Az átfolyó áram hatására a kötési pont folyamatosan melegedett, oxidálódott, mely növelte annak átmeneti ellenállását és fokozta melegedését (öngerjesztő folyamat).
A folyamat a telepítés óta zajlott, az átmeneti ellenállás a kötési pontban egyre nőtt.
Amikor a kötési pont túlmelegedése elérte a csatlakozó vezetékér műanyag szigetelésének gyulladási hőmérsékletét (kb. 460 °C-ot), akkor a vezetékszigetelés meggyulladt.
A klímaberendezés szerelőjének kárfelelősségével kapcsolatban a villamos szakértő megállapításai: „Szakértői véleményünk szerint a feltárt hiba a klímaberendezés kivitelezését, bekötését végző cég felelősségi körébe tartozik. A károsult elmondása alapján a klímaberendezések telepítésének befejezésekor nem kapott a kivitelezőtől semmilyen átadási dokumentációt (pl. villamos berendezések első ellenőrzése jegyzőkönyvét, kivitelezői és FMV nyilatkozatot, a szerelést végző személy villamos szakképzettségét igazoló dokumentumot), mely szintén hiányosság.”
A lakás minden lakóhelyiségében volt egy beltéri klímaegység, a falon kívül pedig a hozzájuk tartozó kültéri egységek. A vizsgálat során feltárásra került, hogy az áramköri kismegszakítóktól érkező vezetékek csak a beltéri egységekig voltak kiépítve, azonban a bekötés előírásai szerint először a kültéri egységbe kellett csatlakozniuk. Emiatt a vezetékek rugós kötőelemmel előbb toldva lettek, majd kívülről érkeztek vissza. Habár nem ez a csatlakozási hely okozta a gyulladást, de célszerű jobb tervezéssel, illetve tartalékképzéssel az ilyen felesleges hibaforrásokat elkerülni.
Beltéri klímaegység belső meghibásodás miatti gyulladása
Néhány évvel ezelőtt egy szállodában tűz keletkezett. A szobában tartózkodó vendég telefonon értesítette a recepciót, hogy füst jön ki a klímából (annak beltéri parapet egységéből). A recepciós által értesített karbantartó a helyiségben azt tapasztalta, hogy a klíma az erkély felé füstöt fúj. A vendég elmondta, hogy egy erős durranást hallott, a füst ezután jelentkezett, később az előszoba felől egy pukkanást is hallott. A szoba teljes károsodást szenvedett. A padozaton voltak még teljesen el nem égett maradványok. A vasbeton födém a bejárathoz közelebbi részen erőteljesebben károsodott, itt az acélszálak alatti betonfedés nagy része is levált.
Az égési elváltozások alapján a szobában flashover jelenség zajlott le, vagyis a tűz kezdetén az erőteljes égés hőjének egy része a födém alatt szétterült, majd ennek magas hőmérséklete miatt az alatta lévő éghető anyagok közel egyidőben begyulladtak és a padlóig terjedő intenzív égést okoztak. Ezzel magyarázható, hogy a szoba teljesen kiégett (6–7. kép).
6. kép. A kiégett szoba.
7. kép. A szoba eredeti állapota.
A vizsgálat
A vizsgálat során megállapítható volt, hogy egy parapet szobai klímaberendezésben keletkezett a tűz, annak a kompresszor felőli részében, ezért volt először csak kifelé történő füstölés tapasztalható.
A készülék egy mobil vagy ablak klímakészülékhez hasonló, de beépített berendezés, amely egyben tartalmazza a léghűtő minden elemét, és az ablak alatt van elhelyezve. Az erkély felől egy szakipari fal van, kívül-belül alumínium lappal, közötte hőszigeteléssel, ebbe vágtak utólag két lyukat, amely a berendezés primer hőcserélő (kompresszor oldali) légellátását biztosítja, illetve a felmelegített levegőt kivezeti egy ventilátor segítségével (8–9. kép). A képen ez a rész a készülék baloldala. A jobboldali részen van a szekunder rész, ahol a szoba levegőjét egy ventilátor beszívja és a hőcserélőn lehűtve felül kifújja.
8–9. kép. A parapet szobai klímaberendezésben keletkezett a tűz. A lyukak a berendezés primer hőcserélőjének légellátását és a levegő kivezetését biztosítják.
A klímaegységgel megegyező másik készülék szétbontása után látható volt, hogy a kompresszor mellett egy 30 µF kapacitású kondenzátor van beépítve, más olyan része a készüléknek nincs, ami robbanást okozhatna. A hűtőgáz R410A, halogénezett szénhidrogén (freon), neméghető anyagú.
A hiba oka
Villamos szaktanácsadóval való konzultáció szerint a hibajelenség az alábbi okokkal magyarázhatók.
A kompresszor egy szénkefe nélküli háromfázisú motorral működik. Az egyfázisú váltakozóárammal a motor egy folyamatos üzemű segédfázist adó kondenzátorral hozható működésbe. Ez a kondenzátor zárt burkolattal rendelkezik, benne alumínium fólia van, az egyik oldalán oxid bevonattal. A tekercselt fólia között polipropilén fólia található. A kondenzátor kapacitási értéke csökken az életkor előrehaladtával, továbbá magas környezeti hőmérsékleten. Az elöregedés a szigetelés sérüléséhez, belső zárlathoz vezethet. Ez extrém esetben a kondenzátor szétdurranását is okozhatja. A kondenzátor anyagai a zárlati ívvel meggyújthatók, így tűz kialakulásához is vezethet. A kondenzátorok normál hőmérsékleten, a tervezett üzemóra eléréséig (jelen esetben 30 000 óra) még közel a névleges kapacitásuk közelében teljesítenek, utána csökken a terhelhetőségük. A kondenzátor ezen kívül egy, a környezeti hőmérsékletnél jóval, akár 20–40 oC-kal magasabb hőmérsékletű helyen üzemelnek, ami a tervezett élettartam drasztikus (akár 80–90%-os) csökkenését is okozza. A szállodai klímagépekben használt kondenzátorok egyidősek azok beszerelésével, így 15–20 éve vannak működésben. Mindezek alapján vélhetően a kompresszor üzemi kondenzátora robbant szét és okozta a tüzet.
10. kép. A kiégett berendezés.
11. kép. A kiégett klímaegységgel megegyező ép készülék is vizsgálatra került.
Mivel a készüléken belül más egység nem képes szétrobbanni (a hűtőgáz nem éghető anyagú), így a vendég által hallott első robbanás csak a kondenzátorból eredhetett (a második durranás a kismegszakító leoldási hangja volt). A tűzvizsgálat után a szálloda vezetése a klímák kondenzátorait felülvizsgáltatta, hogy a hasonló eseteket elkerülje.
Összefoglalás
A klímaegységek a közel folyamatos működésük miatt fokozott figyelmet igényelnek. A megfelelő tervezéssel a kültéri egységek helyét úgy kell megválasztani, hogy ott esőnek, közvetlen napsütésnek minél kisebb mértékben legyenek kitéve (ez sajnos sok esetben nem valósítható meg). A jó légellátás fontos, főleg, hogy több egység egymásra ne hasson károsan. A legrosszabb, amikor rosszul szellőző térben (pince, padlás, légudvar) szerelik, mert ott folyamatos túlterhelésnek vannak kitéve, ezáltal a hatásfok romlik és a folyamatos működés miatt a meghibásodás esélye jelentősen megnő. A régi készülékekben fontos figyelni azoknak az elemeknek az életkorára, amelyek a teljes élettartam alatt cserére szorulnak.
A klímaszerelés gondos villanyszerelői munkát igényel. Ezzel szemben a klímaszerelők nagy része csak gyorstalpalón (vagy ott sem) szerzett „tudással”, hályogkovács módjára dolgozik. Sokan nem értik, hogy miért kell egy 3-4 Amper terhelésű csatlakozást szakszerűen megcsinálni, mire való a sodrott vezetéken az érvéghüvely és hogy azt hogyan kell szerelni. Kerülni kell a felesleges kötéseket, hiszen kevesebb csomópont, kevesebb hibahelyet jelent. A végfelhasználók pedig legtöbbször csak a beltéri klíma tisztítását tartják fontosnak (vagy azt sem).
Képek: a szerző felvételei. Címkép: AI-jal generált illusztráció.
(Ez az írás eredetileg testvérlapunk, a Villanyszerelők Lapja 2025 január-februári számában jelent meg.)
