Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Kongatja a vészharangot az Európai Hőszivattyú Szövetség

Úgy vélik, ha nem pörögnek fel az eladások, búcsút inthetünk az EU 2030-as klímacéljainak

2024. július 18. | VGF&HKL online |  967 |

Kongatja a vészharangot az Európai Hőszivattyú Szövetség

Alig valamivel több, mint 3 millió új hőszivattyút értékesítettek 2023-ban Európában, ami 6,5 százalékos visszaesést jelent 2022-höz képest. Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) friss közleménye szerint ha ez így megy tovább, 2030-ban 25 százalékkal kevesebb hőszivattyú üzemel majd a kontinensen a célkitűzésnél. Az EHPA emiatt a tavaly év végén elnapolt hőszivattyús cselekvési terv kihirdetésére buzdítja az új Európai Bizottságot, és azt szeretné, ha csökkentenék a villamos energia adóterheit.

Tíz év folyamatos növekedés után a hőszivattyú-eladások 6,5 százalékkal csökkentek Európában 2023-ban éves alapon, veszélyeztetve a 2030-as klímacélokat. Az Európai Hőszivattyú Szövetség18 EU-tagállam, valamint Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság statisztikáin alapuló legfrissebb hőszivattyúpiaci jelentésében szereplő adatok alapján a 2023-ban eladott 3,02 millió hőszivattyúval a kontinensen telepített összes hőszivattyú száma 23,96 millióra nőtt. Ha az éves eladások ezen a szinten maradnak, körülbelül 45 millió hőszivattyú fog üzemelni a közösség területén 2030-ra – ez pedig nagyjából 25%-kal kevesebb, mint amennyi a célkitűzés. Ez a 25 százalékos elmaradás 70 millió tonnányi plusz CO2-kibocsátást jelentene a tervezetthez képest. Ez nagyjából annyi, amennyit Románia juttat a légkörbe egy teljes év alatt.

Mit lehet tenni?

Az EHPA egyik szakembere, Mélanie Auvray ennek kapcsán azt emelte ki, hogy Európában több mint 250 helyszínen gyártanak hőszivattyút, és minden eladott, illetve telepített készülék hozzájárul a kontines tisztatechnológiai-szektorához és versenyképességéhez. Az ágazat folyamatos növekedésének biztosítása elősegíti energiafüggetlenséget, valamint az átmenetet egy nettó nulla kibocsátású gazdaságba. Éppen ezért a szövetség azt kéri az új Európai Bizottságtól, hogy minél előbb tegye közzé hőszivattyús akciótervét, és felveti a villamos energiára rakott adók csökkentését is annak érdekében, hogy az áram olcsóbbá váljon a gáznál.

Országonként eltérő mutatók

Ha országonként tekintjük át az EHPA statisztikáját, azt látjuk, hogy a borús összkép mögött egymásnak gyökeresen ellentmondó folyamatok állnak. Hiszen például a vizsgált időszakban Németországban 161 ezerrel több hőszivattyút adtak el a megelőző évihez képest, de Belgiumban (+43 ezer) és Hollandiában (+50 ezer) is jelentős volt a bővülés. A legnagyobb visszaesést Olaszországban (-298 ezer) Finnországban (-78 ezer,) és Lengyelországban (-78 ezer) tapasztalták.

Az ezer háztartásra jutó hőszivattyúk állománya tekintetében Norvégia vezet 635 darabbal, majd Finnország következik 512-vel és Svédország 438-al. A sor végén Magyarország áll 12 hőszivattyúval ezer háztartásonként, megelőzve az Egyesült Királyságot (15 hőszivattyú ezer háztartásonként) és Szlovákiát (30 hőszivattyú ezer háztartásonként).

Csak zárójelben tennénk hozzá, hogy idehaza nem tudjuk egészen pontosan, hány hőszivattyú működik. Nem véletlen, hogy ennek tisztázása érdekében az év első felében kötelező adatgyűjtés indult. Bár ennek eredménye még nem ismert, az látatlanban is kijelenthető, hogy Magyarországon bőven van tér a hőszivattyúpiac bővüléséhez.

A tagállamok is aggódnak

Nem az EHPA az egyetlen, amelyik az Európai Bizottságot igyekszik noszogatni a hőszivattyúk ügyében. Mint arról korábban már beszámoltunk, nemrégiben tizenöt európai tagállam írt alá nyílt levelet, amelyben felszólítja a testületet, hogy tegye közzé a tavaly év végén jégre tett hőszivattyús akciótervét, és vizsgálja felül az „elavult” fűtési és hűtési stratégiáját. Az országok – Lettország, Ausztria, Ciprus, Dánia, Észtország, Franciaország, Írország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország – ragaszkodnak ahhoz, hogy egyértelmű politikai jelzésekre van szükség az ágazat szén-dioxid-mentesítésének megvalósításához.

Az akció előzménye, hogy a Bizottság tavaly decemberben elhalasztotta az európai hőszivattyús cselekvési terv kihirdetését. Ez a dokumentum azt részletezte volna, hogyan lehet elérni 2027-ig tízmillió új hőszivattyú telepítését. A levélíró tagállamok szerint a hosszú beruházási ciklus miatt fontos lenne ismerni a menetrendet, már csak a fogyasztók és a befektetők tisztánlátása érdekében is.

 

A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.

A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 9990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 25 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

Európahőszivattyú

Kapcsolódó