Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

HKLSzakmakörnyezet

Merre megy tovább az európai hőszivattyúpiac?

2024/7-8. lapszám | Erdősi Csaba |  1063 |

Merre megy tovább az európai hőszivattyúpiac?

Jelentősen visszaesett a hőszivattyúk értékesítése az Európai Unióban az idei év első negyedévében. Németországban, amely nemrég közölt friss statisztika adatokat e tárgykörben, 52 százalékos a visszaesés annak ellenére is, hogy az új épületekben döntő többségükben hőszivattyús fűtés és hűtési rendszert építenek ki. A tagállamok egy jelentős része az Európai Bizottságtól várja a megoldást.

Tizenöt európai tagállam írt alá nyílt levelet, amelyben felszólítja az Európai Bizottságot, hogy tegye közzé a tavaly év végén jégre tett hőszivattyús akciótervét, és vizsgálja felül az „elavult” fűtési és hűtési stratégiáját. Az országok – Lettország, Ausztria, Ciprus, Dánia, Észtország, Franciaország, Írország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország – ragaszkodnak ahhoz, hogy egyértelmű politikai jelzésekre van szükség az ágazat szén-dioxid-mentesítésének megvalósításához.

Az akció előzménye, hogy a Bizottság tavaly decemberben elhalasztotta az európai hőszivattyús cselekvési terv kihirdetését. Ez a dokumentum azt részletezte volna, hogyan lehet elérni 2027-ig tízmillió új hőszivattyú telepítését. A levélíró tagállamok szerint a hosszú beruházási ciklus miatt fontos lenne ismerni a menetrendet, már csak a fogyasztók és a befektetők tisztánlátása érdekében is.

– Egyértelmű politikai jelzésekre van szükségünk az ágazat szén-dioxid-mentesítésének megvalósításához, ideértve a meglévő szabályozási intézkedések számbavételét, ezeknek a konkrét szakpolitikai intézkedéseknek a végrehajtását, valamint a célzott állami és magán pénzügyi támogatást a stabil feltételek megteremtése és a teljes mértékben összhangban lévő beruházások lehetővé tétele érdekében. az energiahatékonyság az első elvvel – áll a levélben, amely kiemeli: „A megújuló fűtési és hűtési megoldások kiépítésének felgyorsítása és a kereslet növelése nemcsak a szén-dioxid-mentesítésben játszik jelentős szerepet, és hosszú távon növeli a megfizethetőséget minden fogyasztó számára, hanem hozzájárul az EU versenyképességéhez is, mivel skálázható piacot biztosít a megújuló energiaforrások számára.”

Nem ez az első jelzés

Januárban egy hasonló levélben 19 európai energiaipari szervezet, köztük civil szervezetek, fogyasztói csoportok és agytrösztök figyelmeztette a Bizottságot, hogy a hőszivattyús cselekvési terv közzétételének elmulasztása veszélybe sodorja az energetikai átállást a fűtés terén. Az Európai Hőszivattyúk Szövetsége korábban arra figyelmeztetett, hogy a hőszivattyús akcióterv elhalasztása gyakorlatilag „behúzta a féket” a hőszivattyúk piacén egy olyan időszakban, amitől mindenki inkább áttörést és nem visszaesést várt.

Elkeserítő német számok

A német szövetségi statisztikai hivatal legfrissebb statisztikái szerint a Németországban 2023-ban elkészült csaknem 96 800 lakóépület közel kétharmadába telepítettek hőszivattyút primerenergia-termelésre. Az arány 8 százalékponttal nőtt 2022-höz képest, és a mutató több mint a kétszerese a 2014-esnek.

Németországban tavaly több mint 400 000 hőszivattyút gyártottak, 14,0%-kal többet, mint az előző évben. 2023 negyedik negyedévében azonban a gyártott hőszivattyúk száma 41,4%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, és 49,5%-kal esett vissza 2022 azonos időszakához viszonyítva!

Ez a tendencia az idei évben is folytatódni látszik. A németországi hőszivattyú-eladások 52%-kal csökkentek az év első negyedévében a BDH német fűtésipari szövetség új adatai szerint. A teljes egységértékesítés 46 000 darab volt, szemben a 2023 azonos időszakában eladott 96 500 hőszivattyúval.

Ez jelentős visszalépésnek számít a szövetségi kormány terve szerint idén 500 000 hőszivattyút kellene telepíteni. A jelenlegi eladások alapján a BDH az idén kevesebb mint 200 000 hőszivattyút jósol.

A hőszivattyú-eladások visszaesése a német fűtési piac általános hanyatlásának hátterében áll, az első negyedévben a teljes értékesítés 29%-kal esett vissza. Ez a csökkenés a rendszerelemek értékesítését is befolyásolta. A padlófűtéshez használt csövek, a radiátorok, a puffertartályok, a hővisszanyerős szellőzőrendszerek piaca is 56 százalékos zuhanást mutatnak, a napelemtelepítések számában pedig 2024 első negyedévében 60%-os visszaesés mutatkozott.

Egész Európában rossz a helyzet

Természetesen nemcsak Németországban, hanem Európa többi országában is hasonlóan rossz a helyzet. Ennek pedig már komoly következményei is mutatkoznak. A Daikin Europe például úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg 500 ideiglenes munkavállalója szerződését belgiumi gyárában, ezenfelül két alkalommal is kényszerszabadságokat rendelet el. Tavaly év végén 12, idén 18 napra küldtek kényszerű pihenésére 870 állandó alkalmazottat az ostendi üzemükben. A jelenlegi piaci helyzet és a gazdasági mutatók elemzése alapján a társaság nem számít jelentős keresletnövekedésre 2024-ben, noha 2022-ben 300 millió eurót fektet be egy új lengyelországi hőszivattyú-gyár felépítésére, amely az ősszel már meg is fog nyitni a tervek szerint.

Mikor térnek vissza a 2022-es számok?

A közelmúltra visszatekintve 2022 látszik az európai hőszivattyúpiac csúcsévének. Ennek egyik mozgatórugója az orosz-ukrán háború kitörése után megugrott gázárakban keresendő. Ennek nyomán több mint 3 millióra nőtt az Európai Unióban 2022-ben eladott hőszivattyúk száma, ami 38%-os növekedésnek felelt meg. A hőszivattyúk közel felét három országban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban értékesítették, ezért számos helyen immár nem lehetett azonnal készülékhez jutni, a megnövekedett igények miatt akár több hónapot is kellett várni egy-egy berendezésre. A legnagyobb értékesítés-növekedést 124%-kal Belgium könyvelhette el, de Csehországban is 106%-kal, Lengyelországban pedig 94%-kal több hőszivattyút adtak el, mint egy évvel korábban. A legtöbb készüléket – mintegy 600 000 hőszivattyút – Franciaországban értékesítettek.

A gyenge mostani számok megkérdőjelezik, megvalósulhatnak-e a RepowerEU programban kihirdetett tervek Ezek szerint ugyanis 2025-ig meg kell duplázni a jelenlegi hőszivattyúk számát az EU-ban, majd 2029-ig ismét kétszeresére kell növelni a hőszivattyúk állományát – ebbe pedig beletartoznak a levegő-levegő hőszivattyúk, vagyis a hűtő-fűtő klímák is. A RepowerEU céljainak elérése érdekében 2030-ra 60 millióra kellene növelni a kontinensen működő hőszivattyúk számát. A fosszilis energiahordozóktól történő elszakadás már jelenleg is több uniós országban a gázkazánok tiltásához vezetett. Ausztriában 2023 januárjától új építésű ingatlanoknál tilos gázkazán beépítése, akárcsak Franciaországban, ahol ráadásul már tavaly betiltották az olajkazánok használatát minden épületben. Németországban 2024 januárjától a megújuló forrásból származó fűtés arányát 65%-ra kell emelni.

Ázsia a bővülés motorja

A hőszivattyúk globális piaca az idén várhatóan meg fogja haladni a 68 milliárd dollárt a tavaly 61 milliárd dollár után.

Kína a hőszivattyúk egyik jelentős piaca, köszönhetően a kormány az ország energiahatékonyabb infrastruktúrájának támogatására irányuló politikájának, ezzel is fokozva a piac növekedését. Kína hatalmas földrajzi területe hivatalosan öt elsődleges éghajlati zónára oszlik, amelyeknek eltérő termikus tervezési követelményei vannak. Ezeknek a régióknak a fűtési megoldásai testreszabhatók a hatalmas piaci lehetőségekhez.

Japánban a hőszivattyúk jól ismert termékek magán- és kereskedelmi környezetben. Ez a fejlődés több évtizeddel ezelőtt kezdődött, és az energiatakarékossági intézkedések tovább mozdították. Ezeket a Természeti Erőforrások és Energia Ügynökség fogalmazta meg, 2013 és 2030 között 50,3 millió m3 kőolaj-egyenértékre vetített energiamegtakarítást ír elő. Ez jelentősen növel növeli a hőszivattyúk iránti keresletet az országban.

Indiában fokozatosan terjed a hőszivattyúk alkalmazása szállodákban, bevásárlóközpontokban, színházakban stb. Ráadásul óriási mennyiségű napenergia áll rendelkezésre az országban. Az indiai szakminisztérium adatai szerint a beépített napenergia-kapacitás 2022. november 30-án elérte a 61,97 GW körüli értéket. A napelemek és hőszivattyúk rendszerkombinációja vonzó lehetőség lehet a megújuló energia felhasználásának növelésére világszerte a fűtésre és használati melegvíz-készítésre.

Mi a helyzet idehaza?

Magyarországon hasonló a helyzet a hőszivattyúk piacán, mint Európában. Vagyis a kiugró 2022-es értékesítési csúcsot 2023-ban lassú lejtmenet váltotta, és ez a tendencia idén is folytatódni látszik. „A hőszivattyúk iránti érdeklődés mérséklődésének legfőbb okát az új lakásépítések csökkenésében és a fűtéskorszerűsítések elmaradásában látjuk. A korábbi Otthonfelújítási állami támogatási program nagyban hozzájárult a 2022-es évben tapasztalt keresletnövekedéshez” – mondta ezzel kapcsolatban korábban lapunknak Bánhalmi Zoltán, a Panasonic Heating and Cooling Solutions magyarországi kereskedelmi képviselője. Ugyanakkor az év végére kiheverhetjük a tavalyi mérséklődés jelentette sokkot, a számok javulását pedig valamilyen lakásfelújítási támogatás újbóli bejelentése, valamint az építőipar reménybeli emelkedő pályára állása segíthetné.

Európahőszivattyú