A magyar háztartásokban mintegy 1,3 millió gázkészülék működik, közülük több százezer régi, nyílt égésterű berendezés – mondta Szemán Róbert, szaklapunk alapító főszerkesztője a Kossuth Rádió szeptember 25-ei műsorában. Az épületgépész mérnök a fűtési szezon előtt az életvédelem szempontjából fontos rendszeres karbantartásra, a szén-monoxid-érzékelők és az átgondolt fűtéskorszerűsítés fontosságára hívta fel a figyelmet. Elengedhetetlen életvédelmi eszköznek nevezte a CO-riasztót.
A szakember szerint Magyarországon mintegy húszféle fűtési rendszer és ezek különböző kombinációi használatosak. A gáz- és szilárd tüzelésű berendezések együttes alkalmazásakor különösen fontos a megfelelő tervezés és a két technológia biztonságos összehangolása. Szemán Róbert hangsúlyozta: a régi, nyílt égésterű gázkészülékeket ellenőriztetni, szükség esetén szakszerűen javíttatni és rendszeresen karbantartani kell.
A nyílt égésterű berendezések mellett elengedhetetlennek nevezte a szén-monoxid-érzékelőt, amely szerinte hozzávetőleg tízezer forintos kiadással beszerezhető. A készüléket lehetőleg szaküzletben, megbízható márkából érdemes megvásárolni, az interneten számtalan nem megfelelő terméket is hirdetnek! Arra is figyelmeztetett, hogy a jól záró műanyag nyílászárók beépítése megváltoztathatja a lakás levegő-utánpótlását, ezért ezek az ingatlanok különösen veszélyezettek. Az oxigénellátásról és a szellőzésről is gondoskodni kell, de ez esetben is elengedhetetlen a CO-érzékelő elhelyezése.
A kis légterű, belső és nem megfelelő szellőzésű fürdőszobák, ahol gázüzemű vízmelegítő üzemel, különösen veszélyeztettek. Mukics Dániel adatai szerint a balesetek 50%-a az ilyen helyiségekben fordul elő.
Szemán Róbert szerint a különböző fűtési megoldások karbantartási igénye eltérő. Míg egy elektromos padlófűtő szőnyeg nem igényel olyan rendszeres felülvizsgálatot, mint egy összetettebb gépészeti berendezés, a hőszivattyúkat ellenőriztetni kell. A kondenzációs gázkazánoknál a gyártók éves karbantartást írnak elő; ezek a készülékek érzékenyek a szennyeződésekre, ezért rendszeres tisztításuk fontos.
A fűtéskorszerűsítést nem érdemes kapkodva elkezdeni – mondta a főszerkesztő. Előbb megfelelő szakembert kell választani, és tisztázni kell, szükséges-e terv, például a gázhálózat átalakításához. Egy ilyen felújításra szerinte reálisan körülbelül két hónapot kell szánni. A megfelelő hőszigetelést alapvetőnek nevezte: nemcsak a nyílászárókat, hanem a homlokzatot is érdemes figyelembe venni, és ehhez igazítani a fűtési rendszer méretezését.
A hőszivattyúkról szólva kiemelte, hogy azok nem minden épületben jelentenek megfelelő megoldást: számít a hőszigetelés, az ingatlan adottsága és az is, elhelyezhető-e a kültéri egység. Aki később hőszivattyúra váltana, annak alacsony hőmérsékletű hőleadó rendszert, például padló-, fal- vagy mennyezetfűtést érdemes terveznie. Új épületeknél ugyanakkor ő maga már elsősorban hőszivattyús megoldásokkal számol. A hőszivattyús rendszerek telepítése azonban különös figyelmet kíván, megfelelő képesítésű szakembert, tervezőmérnököt kell megbízni.
A piac méretét érzékeltetve Szemán Róbert elmondta: az energiaválság idején a szakma csúcsidőszakában legfeljebb 11 ezer hőszivattyút értékesített; az általa említett átlagos mennyiség évi mintegy 6-7 ezer darab. Ezzel szemben a gázkészülékek éves forgalmát jelenleg is 70–80 ezer darabra tette. Ezekkel az adatokkal azt szemléltette, hogy a gáztüzelés továbbra is meghatározó Magyarországon, miközben a hőszivattyúk alkalmazása fokozatosan terjedhet.
Mukics Dániel, Balogh Tamás műsorvezető és Szemán Róbert a stúdióban. Forrás: Kossuth Rádió
A műsor másik vendége, Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője arra figyelmeztetett, hogy évek óta minden hetedik lakástűz a kéményben keletkezik. A fűtési szezon előtt próbafűtést javasolt, és emlékeztetett: a lakossági kéményellenőrzés ingyenes, de családi házaknál időpontot kell kérni. Szilárd tüzelés esetén évente, gáztüzelésnél kétévente ajánlott a kémény ellenőriztetése.
Mukics Dániel szerint a szén-monoxid-érzékelő nem helyettesíti a megfelelő levegő-utánpótlást és a berendezések karbantartását. A vészjelzőt a gázkészüléktől másfél méterre, fejmagasságban kell elhelyezni. Vészjelzés esetén azonnal szabad levegőre kell menni, a többi bent tartózkodót is ki kell segíteni, majd hívni kell a 112-t. Arra is felhívta a figyelmet, hogy fűtésátalakítás vagy új készülék kéményre csatlakoztatása után a kéményseprő helyszíni műszaki vizsgálata szükséges.
A beszélgetés végén Szemán Róbert az átmeneti időszakra a fűtésre alkalmas splitklíma lehetőségét is felvetette. Hozzátette: a korszerű termosztátok és intelligens vezérlések már a hőmérséklethez, az otthoni jelenléthez, az áram árához és a napsütéshez is igazíthatják a fűtést.
Szaklapunk több mint tíz éve bevizsgáltatta a vészjelző készülékeket, ennek hatására hozta létre a katasztrófavédelem a pozitív-listát. Reméljük, hogy ezzel is hozzájárultunk a gázkészülékek biztonságosabb üzemeltetéséhez.
Forrás: Kossuth Rádió, 2026. szeptember 25.
Címkép: Mukics Dániel, Szemán Róbert és Balogh Tamás műsorvezető a stúdióban. Forrás: Kossuth Rádió
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
