Távfűtés a tenger hőjéből
2026. szeptember 24. | VGF&HKL online |
Németországban megkezdte rendszeres üzemét az első olyan tengervíz-hőszivattyú, amely egy nagyobb távhőhálózatba táplál hőt. A Neustadt in Holstein kikötőnegyedében működő, 700 kW-os berendezés a Balti-tenger vizéből vonja ki a hőt, majd akár 70 °C-os fűtővizet állít elő. A technológia Európa északi részén már nagyobb léptékben is bizonyított.
Neustadt in Holstein kikötőjében szeptemberben hivatalosan is átadták azt a hőszivattyús rendszert, amely a Balti-tenger hőjét hasznosítja a város új kikötőnegyedének ellátására. A Coolingpost.com szakportál közlése szerint több hónapos próbaüzem után az üzem megkezdte a rendszeres hőtermelést.
A rendszer három fő részből áll: a kikötőmedencében kialakított vízkivételi műből, az energiaközpontból és a hozzájuk kapcsolódó, mintegy 2 kilométeres távhővezetékből. A tengervizet megszűrik és megtisztítják, majd az energiaközpontba szivattyúzzák. Itt hőcserélőn keresztül adja át a hőt egy különálló glikolos körnek, amelyből a hőszivattyú dolgozik.
Hetven fokos előremenő
A rendszer lelke egy kétfokozatú, ammóniás hőszivattyú. A berendezés névleges fűtőteljesítménye 700 kW, a hőszivattyú után a fűtővíz hőmérséklete 70 °C-ra emelkedik. A rendszerhez 25 000 literes puffertároló is tartozik.
A műszaki adatok szerint a berendezés legfeljebb 72 °C-os előremenő hőmérsékletre képes, és 4 °C körüli tengervízzel is üzemeltethető.
A tengervíz nem ingyenes hőforrás
A tengervíz használata első pillantásra egyszerű ötletnek tűnik: a víz ott van a kikötő mellett, a hőmérséklete pedig télen is magasabb lehet, mint a külső levegő hőmérséklete. A valóságban azonban maga a vízkivétel is komoly gépészeti feladat.
A tengervíz szűrést és tisztítást igényel, a hőcserélő felületeit pedig védeni kell a szennyeződésektől, a lerakódásoktól és a korróziótól. Hideg időben a fagyás kockázata is meghatározó. A Balti-tenger sekélyebb, partközeli vizeinek hőmérséklete télen jelentősen visszaeshet, ezért a hőforrás rendelkezésre állása és a hőszivattyú üzemi tartománya együtt határozza meg a rendszer tényleges teljesítményét.
Neustadtban természetesen a hőszivattyú csak besegít a távfűtésbe. A rendszerbe a közeli hulladékégető-mű hője, és a csúcsterhelésre szolgáló kazánis bekapcsolódik. A hőszivattyú így egy több lábon álló helyi hőellátási rendszer része.
Északon már száz megawattokban számolnak
A németországi projekt 700 kW-os teljesítménye a nemzetközi példákhoz képest szerény. A skandináv távhőrendszerekben a tengervíz-hőszivattyúk már évtizedek óta jelen vannak.
Stockholmban a Värtan–Ropsten rendszer tengervizet használó hőszivattyús létesítménye összesen 180 MW hőteljesítményű. A rendszer hat hőszivattyú-egységből áll, és története az 1980-as évekig nyúlik vissza. A korabeli műszaki adatok szerint 0,5–2,5 °C-os tengervízből 57–80 °C-os fűtővizet állított elő, 3,75 körüli COP-érték mellett.
Dániában még nagyobb léptékű beruházások valósultak meg. Esbjergben 70 MW teljesítményű, CO₂ hűtőközeggel működő tengervíz-hőszivattyú szolgálja a távhőrendszert. A berendezés évente mintegy 280 000 MWh hőt képes előállítani, és körülbelül 25 000 háztartás hőigényét fedezi.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Kapcsolódó
