Óriáshőszivattyúk a gyakorlatban
Kecskemét is kihasználja a földhő kiaknázásában rejlő lehetőséget a helyi fürdő fűtésére
2026/6. lapszám | Kövesdi Petra |
A világon a fűtési, illetve a hűtési szektor az egyik legnagyobb energiafogyasztó. A napjainkban még nagyrészt kőolajat és földgázt használó távfűtési rendszereknek viszont a jövőben kiváló tiszta alternatívái lehetnek a megahőszivattyúk. Ez a világ számos országában már a jelen gyakorlata, de Magyarországon is találunk rá példákat. Ez az írásunk részben az Energiastratégiai Intézet honlapján publikált cikk és a Kecskeméti Médiacentrum híradása nyomán készült.
A fűtési és hűtési szektor a világ energiafogyasztásának mintegy felét, szén-dioxid-kibocsátásának pedig 40 százalékát adja. A hagyományos, főként fosszilis tüzelőanyagokra épülő távfűtési rendszerek jövőbeli alternatívájaként egyre komolyabb szerep jut a megahőszivattyúknak, amelyek a környezetből nyert hővel akár háromszoros hatékonysággal (kb. 300%) képesek energiát előállítani.
A szegmensben vezető szerepet játszik a német Everllence (korábban MAN Energy Solutions), a Volkswagen-csoport tagja. A vállalat kifejezetten városi távfűtési rendszerekre optimalizált nagy teljesítményű hőszivattyúkat fejleszt és gyárt. Egy 50 MW-os egység akár 100 ezer háztartás fűtését is elláthatja. A cég szerint egy megawattnyi kapacitás ára körülbelül 500 ezer euró, a teljes beruházási költség azonban az infrastruktúrával együtt jóval magasabb.
Folyamatban lévő és megvalósult projektek
- Mannheim (Németország): A világ egyik legnagyobb hőszivattyú-rendszere készül, 162 MW összteljesítménnyel (2×82,5 MW). A Rajna vizét használja, és a város távfűtésének mintegy 50%-át (19 ezer háztartás) fogja ellátni. Üzembe helyezés várhatóan 2028–2029 telén. A projekt hozzájárul ahhoz, hogy Mannheim 2030-ra teljes egészében megújuló alapokra álljon át, és 2035-re lekapcsolódjon a földgázhálózatról.
- Köln (Németország): 150 MW (3×50 MW) kapacitású rendszer a Rajna vizével, a Niehl 3 erőmű helyszínén. Évi kb. 100 ezer tonna CO2-kibocsátás csökkentésével mintegy 50 ezer háztartást szolgál majd ki. Várható indulás: 2027.
- Esbjerg (Dánia): Az egyetlen már üzemelő projekt. Négy, egyenként 35 MW-os hőszivattyú a kikötőben, tengervízzel. Évente 280 ezer MWh hőenergiát biztosít 25 ezer otthonnak, és évi 120 ezer tonna CO2-t takarít meg. A rendszer 30 másodperc alatt éri el a maximális teljesítményt.
- Aalborg (Dánia): 176 MW összteljesítmény (4×4 MW), az Északi-tenger vizét használja. Évi 700 ezer MWh termeléssel 120 ezer ingatlant lát el, és 210 ezer tonna CO2-kibocsátást előz meg. Üzembe helyezés: 2027.
- Helsinki (Finnország): A Balti-tenger alacsony vízszintje miatt levegő-víz hőszivattyú épül – a világ legnagyobb ilyen rendszere. Kapacitása időjárásfüggően 20–33 MW, évi 200 GWh termeléssel 30 ezer háztartást szolgál ki, és évi 26 ezer tonna CO2-t takarít meg.
- Cambridge (Massachusetts, USA): Az első amerikai projekt a Kendall Station helyszínén. 35 MW-os, gőzt előállító hőszivattyú, amely a Charles folyó vizét használja. Évi 216 ezer MWh termeléssel a bostoni kritikus infrastruktúrát és közintézményeket fűti majd (2028).
Van magyar példa is
Ide tartozó friss hír, hogy a tervek szerint a Kecskeméti Fürdő fűtését, valamint a melegvíz-ellátását is geotermikus energiára állítják át.
„Öt geotermikus kút van a Kecskeméti Fürdő közvetlen környezetében, melyek 46-47 fokos termálvizet biztosítanak. A termálvíz hőmérsékletét hőszivattyúk beépítésével emeljük meg a fürdőnek szükséges hőmérsékletűre. Amikor korábban bevezettük a távhőt az intézménybe az már jelentősen csökkentette a fűtési költséget, amelyek korábban az igen nagymennyiségű gázfelhasználásból adódtak. A geotermikus energia felhasználása ennek az összegnek az újbóli megfelezését jelentheti” – nyilatkozta a Kecskeméti Médiacentrumnak Balogh Zoltán, a Polgármesteri Hivatal Fejlesztéspolitikai Irodájának vezetője.
A jövőben a távhőt csak a leghidegebb napokon alkalmazzák, mintegy a fürdő ellátásának biztonságát növelve. A fejlesztés eredményeként az éves üzemeltetési költség akár további százmillió forinttal is mérséklődhet. A projekt előkészítési szakasza 2026-ban valósulhat meg, a beruházás kivitelezése pedig további két évet vesz majd igénybe.
Címkép: az Ejsberbergben üzemelő hőszivattyús erőmű üzemi tere
