Kövesdi Petra
588 | |
Kövesdi Petra cikkei

Elkaszált terv
2025. december 2. |
606
Az európai hőszivattyús piac szereplői számára sokakat váratlanul ért a hír: az Európai Bizottság (EB) október végén hivatalosan visszavonta (azaz nem viszi tovább) a sokak által már várt Hőszivattyú Cselekvési Tervet. Az elképzelés – amely a hőszivattyúk gyorsabb elterjedését célozta lakóépületekben, közcélú ingatlanokban és ipari, kereskedelmi alkalmazásokban – érzékeny területet érint, hiszen a technológia a jövő évtized kulcsfontosságú eszköze a fosszilis rendszerek kiváltására. Cikkünkben áttekintjük, hogy mi volt ez a terv, miért készítették el, hogyan fogadta a szakmai közösség és az érdekképviseletek, valamint hogy mi állhat a visszavonás hátterében és milyen következményekkel számolhatunk – külön tekintettel a hazai vonatkozásokra.

Hőszivattyú, támogatással
Hogyan választhat jól a lakosság a KEHOP Plusz és a Vidéki Otthonfelújítási Program között?
2025. december 2. |
620
A hazai lakossági energetikai korszerűsítés új lendületet kapott: két különböző, de egymást kiegészítő állami program is támogatja a lakosságot a fűtés- és hűtéstechnikai rendszerek cseréjében. A KEHOP Plusz program célzottan az energiahatékonyság növelését segíti, szigorú szakmai feltételekkel és hőszivattyús fókuszú fejlesztésekkel. A Vidéki Otthonfelújítási Program ezzel szemben szélesebb célcsoportot ér el, a kistelepüléseken élőket támogatja, és lazább feltételek mellett akár klímaberendezések telepítésére is lehetőséget kínál. A kettő közötti különbség nemcsak a jogosultsági feltételekben, hanem a szemléletben is megmutatkozik: az egyik a fenntartható energetikai fordulat, a másik inkább a lakhatási komfort javításának eszköze. Ez a cikk jelentős részben azon a prezentáción nyugszik, amelyet Boldizsár Ildikó Liza tartott a Magyar Hőszivattyú Szövetség online konferenciáján.

Halálos hőség
Egymilliárd ember számára jelent komoly kockázatot, hogy nem fér hozzá a hűtési szolgáltatásokhoz
2025. október 5. |
596
A Sustainable Energy for All (Fenntartható Energia Mindenkinek, SEforALL) legfriss ebb jelentése szerint több mint 1 milliárd ember kerülhet magas kockázatú helyzetbe a hűtési megoldások hiánya miatt a globális Délen. Ez a krízis nem csak annyiból áll, hogy ennyi ember nélkülözi majd a komfortos hőmérsékletet, de az élelmiszer-biztonságot és az orvosi ellátást is fenyegeti, miközben a városi szegénység növekedése tovább súlyosbítja a problémát. Cikkünk a brit Coolingpost anyaga alapján készült.

De mitől okos?
A programozható és a legkorszerűbb termosztátok összehasonlítása a fűtési-hűtési rendszerekben
2025. október 5. |
761
1
Az épületgépészeti rendszerek energiahatékonysága és komfortszintje egyre inkább a vezérléstechnika fejlettségétől függ. Az elmúlt évtizedben a programozható termosztátok széles körben elterjedtek, de mára az okostermosztátok jelentik a következő fejlődési szintet. Bár mindkét eszközcsoport alapvetően ugyanazt a feladatot látja el – a hőmérséklet szabályozását –, a mögöttes technológiák és képességek jelentős különbségeket eredményeznek. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a kétféle vezérlő közti eltéréseket, különös tekintettel azokra a megoldásokra, amelyek fűtési és hűtési üzemre is alkalmas rendszerekben alkalmazhatók.

Dekarobonizáció: Skócia visszalép?
2025. június 3. |
375
A fejlett nyugati világban nagyon erősen tetten érhető az a törekvés, hogy szabaduljunk a széntől és a gáztól, vagyis a fosszilis alapú energiahordozóktól. Ennek nyomán – és a bőkezű állami támogatási rendszereknek köszönhetően – gyors felfutásnak indult a hőszivattyú-ágazat, noha hallani olyan hangokat, hogy a teljesen kibocsátásmentes állapot elérése lehetetlen, illetve több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Úgy tűnik, ezek a hangok akár kormányzati körökig is elérnek. Skócia nemrégiben például úgy döntött, az energiaszegénység elkerülése érdekében a magántulajdonú ingatlanok dekarbonizációját nem fogja megkövetelni.

A távfűtés új irányai
Pár szó a negyedik generációs távfűtési rendszerekről és lakáshőközpontok jelentőségéről
2025. június 3. |
297
A 2010-es években jelentek meg az úgynevezett negyedik generációs távfűtési rendszerek, amelyek legszembetűnőbb jellegzetessége, hogy jóval alacsonyabb előremenő vízhőfokkal működnek, mint az előző generációsok. Így a rendszerbe integrálhatóvá váltak az alternatív hőtermelők és hőforrások, mint például a geotermikus hő, a hulladékhő, vagy éppen a hőszivattyúk által előállított hő. De A hatékony távfűtéses rendszerekben nemcsak erőművi berendezésekre, fűtőművekre, kiterjedt csőhálózatokra van szükség, hanem hőközpontokra is. Léteznek nagy, elosztóként működő hőközpontok, egy-egy épület vagy épületrész ellátását szolgáló, közepes méretű hőközpontok, és az utóbbi időben elterjedtek a lakásokat kiszolgáló hőközpontok is.

A szélsőséges hőség Európában milliók halálát okozhatja
Nem engedhetjük el a szén-dioxidkibocsátást csökkentő, sőt megállító terveket, és ebben kulcsszerep jut a hőszivattyúknak
2025. március 3. |
713
Az éghajlatváltozás miatti hőség okozta halálozások száma valószínűleg jelentősen meghaladja a hideg okozta halálozások számának csökkenését Európában a század végére – erre figyelmeztet egy tanulmány, amelyet a Coolingpost szakmai portál szemlézett. A megoldást a hőszivattyútechnológia elterjedése jelenti.

Nem várt vendég a fürdőszobában
Kezdődő dugulást vagy csőtőrést is jelenthet, ha megjelennek a vizes helyiségekben a csatornalegyek (lepkeszúnyog), illetve lárváik
2025. március 3. |
937
Épületgépészeti problémát is jelenthet, ha valakinek a fürdőszobájában, konyhájában vagy egyéb vizes helyiségében megjelennek az apró muslicákra hasonlító csatornalegyek, vagy ezek apró, kukacszerű lárvái. Utóbbiakat rendszerint a zuhany- vagy egyéb lefolyók, padlóösszefolyók környékén pillanthatjuk meg. Mivel ezek a jószágok a bomló szerves anyagból táplálkoznak, felbukkanásukkor gyanakodnunk kell arra, hogy valahol dugulás, lerakódás van a csatornarendszerben.

Klímázás és egészségvédelem?
2025. január 31. |
699
Ha rákeresünk a légkondicinálás és az egészségvédelem közti kapcsolatra, az internetes találatok zömében olyan cikkeket találhatunk, amelyek a klímahasználat veszélyeire – megfázás, hallójárati és szemészeti problémák, legionellaveszély stb. – hívják fel a figyelmet. Holott megfelelő használat mellett a klímaberendezések járulékos haszna kifejezetten az egészség védelmében mutatkozik meg. És nemcsak azért, mert a hőség önmagában is kockázatokat jelent, főként a kisgyermekek, betegek és idősek számára, de egy jó szűrővel felszerelt klímaberendezés a beltéri levegő tisztításával a légúti irritáció megelőzésében is segít. Paradox módon erre a Kaliforniában pusztító erdőtüzek nyomán felgyűlt egészségügyi tapasztalatok segítettek fényt deríteni.

EKR-rendszer: élt három évet?
2025. január 31. |
880
2 4 (1)
Lapunk 2024. novemberi és decemberi számában is foglalkoztunk az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) kínálta lehetőséggel. Nevezetesen, hogyan lehet a segítségével a piacinál kedvezőbb áron – ezáltal gyorsabb megtérülést nyújtva – az épületgépészet tárgykörébe is sorolható energetikai beruházásokat végrehajtani (pl. hőszivattyútelepítés). Nos, mire a második cikk megjelent, jószerivel okafogyottá is vált, mert az EKR alól kihúzták a szőnyeget, az auditálással foglalkozó cégek pedig akár le is húzhatják a rolót, mert kereslet híján nem lesz igény a szolgáltatásaikra. Arról, hogyan állt elő ez a helyzet, ebben a bevallottan feldúlt hangulatban született, de minden szubjektivitásával együtt is a tényeken alapuló cikkben próbálunk megfejtést találni.