A szélsőséges hőség Európában milliók halálát okozhatja
Nem engedhetjük el a szén-dioxidkibocsátást csökkentő, sőt megállító terveket, és ebben kulcsszerep jut a hőszivattyúknak
2025/3. lapszám | Kövesdi Petra | 418 |
Az éghajlatváltozás miatti hőség okozta halálozások száma valószínűleg jelentősen meghaladja a hideg okozta halálozások számának csökkenését Európában a század végére – erre figyelmeztet egy tanulmány, amelyet a Coolingpost szakmai portál szemlézett. A megoldást a hőszivattyútechnológia elterjedése jelenti.
A London School of Hygiene & Tropical Medicine (LSHTM) Environment & Health Modeling (EHM) Laboratóriumának kutatói által vezetett modellezési tanulmány becslése szerint az éghajlat változása több mint 2,3 millió további, az extrém magas hőmérséklettel összefüggő halálesethez vezethet 2099-ig 854 európai városban, ha nem tesznek sürgős intézkedéseket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. A tanulmány szerint azonban ezeknek a haláleseteknek akár 70%-a megelőzhető lenne, ha gyors intézkedéseket hoznának. A tanulmány szerint ez a tendencia az éghajlatváltozási forgatókönyvek mindegyikében fellelhető, és még a hőséghez való erős alkalmazkodás mellett is fennáll, megerősítve az agresszív kibocsátáscsökkentő politikák szükségességét.
Nem lehet hozzászokni?
A tanulmány azt sugallja, hogy még ha hatalmas erőfeszítéseket is tennének a városok változó hőmérsékletekhez való alkalmazkodás érdekében, ez nem lenne elegendő a hőnek való kitettség miatti megnövekedett egészségügyi kockázatok ellensúlyozására, különösen a legsebezhetőbb területeken, például a mediterrán térségben, Közép-Európában és a Balkánon. Kimutatták, hogy csak a szén-dioxid-kibocsátás gyors és alacsony hőmérsékletű csökkentése csökkenti a szélsőséges hőség okozta halálesetek számát.
– Eredményeink hangsúlyozzák, hogy sürgetően szükség van a klímaváltozás mérséklésére. Ez különösen kritikus a Földközi-tenger térségében, ahol, ha nem tesznek semmit, súlyos következményekkel járhat. De egy fenntarthatóbb utat követve több millió halálesetet kerülhetnénk el a század vége előtt – mondta Dr. Pierre Maselot, a tanulmány vezető szerzője.
Sokkoló számok
A modellezési tanulmány szerint az előrejelzések szerint az évszázad végére a klímaváltozás miatt a legmagasabb hőmérséklet okozta halálos áldozatok száma a tíz európai városban: Barcelona 246 082, Róma 147 738, Nápoly 147 248, Madrid 129 716, Milánó 110 131, Athén 87 523, Valencia 51 306, Bukarest 47 468, Genova 36 338.
Nincs jótékony hatás
Nagyobb népességük miatt a hőmérséklettel összefüggő halálesetek legnagyobb száma a legnépesebb mediterrán városokban várható, de Málta, Spanyolország és Olaszország számos kisebb városát is súlyosan érinti a magas hőmérséklettel összefüggő halálozási arány. – Ezek az eredmények megcáfolják az éghajlatváltozás „jótékony” hatásaira vonatkozó elméleteket, amelyeket gyakran a lehető leghamarabb végrehajtandó létfontosságú kibocsátáscsökkentő politikákkal szemben javasoltak – mondta Antonio Gasparrini professzor, a cikk vezető szerzője és az LSHTM EHM-Lab vezetője.
Kulcsszerepben a hőszivattyúk
Az Európai Hőszivattyúk Szövetsége (EHPA) azt állítja, hogy az EU ipara évente akár 146 millió tonna CO2-t is megtakaríthatna, ha a hőszivattyús technológiát teljesen kiépítenék. Az EHPA a jelenleg rendelkezésre álló hőszivattyús technológia már az ipar folyamathőjének 37%-át tudná biztosítani. Ha ez megvalósulna, az európai ipari szektor mintegy 24%-kal csökkentené jelenlegi kibocsátását – ez több, mint Hollandia éves kibocsátása.
– Európának versenyképes és fenntartható iparra van szüksége, és a nagyméretű hőszivattyúk kulcsfontosságúak – mondta Paul Kenny, az EHPA főigazgatója. – A technológia már most is megbízható hőt, költségmegtakarítást és megfizethető energiát biztosít a gyártási folyamatokban, a papírtól a tésztáig, és ez növekedhet és növekednie is kell. Sürgetjük az Európai Bizottságot, hogy az ipari hőszivattyúkat helyezze közelgő tervei és politikái középpontjába – tette hozzá.
Az EHPA ragaszkodik ahhoz, hogy az ipari hőszivattyúk legyenek az Európai Bizottság közelgő Clean Industrial Deal és az ipari dekarbonizációs gyorsító törvény, valamint a Bizottság villamosítási cselekvési tervének és a fűtési és hűtési stratégiának a középpontjában.
Van, ahol már léptek is
Ha belegondolunk, milyen léptékű fejlődésen ment át az elmúlt időszakban a hőszivattyútechnológia, a fenti elképzelések nem tűnnek a valóságtól elrugaszkodottaknak. Mi is megértük nemrégibben például, hogy Helsinkiben a világ legnagyobb hőszivattyúját fogják üzembe állítani, méghozzá a város távhőellátásának részeként. A 33 MW teljesítményű, levegő-víz rendszerű berendezést a MAN Energy Solutions fogja leszállítani, mint a világ valaha volt legnagyobb, távfűtőműben használt hőszivattyúját. Az új fűtőműbe a hőszivattyú mellé két 50 MW-os elektromos kazán is szolgálatba áll majd, szintén zöld árammal üzemelve. A megoldás 30 ezer háztartást lát majd el távhővel, és évente 56 ezer tonnányi szén-dioxid-kibocsátásától mentesíti a beruházó Helen Oy energetikai társaságot.
Bécs is ebbe az irányba indult el, ahol tavaly decemberben helyezték üzembe Európa legnagyobb hőszivattyúját, amely a simmeringi szennyvíztisztító hulladékhőjét hasznosítja és az első fázisban 56 ezer háztartás ellátására elegendő távhőt termel. A város célja, hogy emellett 2030-ra a bécsi távhőtermelés 20 százaléka a mélységi geotermiából származzon és mintegy 125 ezer háztartást lássanak el vele. A tervek szerint így 2040-re a hőszivattyúk és a mélységi geotermia adná a bécsi távhőtermelés 55 százalékát.
