Elkaszált terv
2025/12. lapszám | Kövesdi Petra | 931 |
Az európai hőszivattyús piac szereplői számára sokakat váratlanul ért a hír: az Európai Bizottság (EB) október végén hivatalosan visszavonta (azaz nem viszi tovább) a sokak által már várt Hőszivattyú Cselekvési Tervet. Az elképzelés – amely a hőszivattyúk gyorsabb elterjedését célozta lakóépületekben, közcélú ingatlanokban és ipari, kereskedelmi alkalmazásokban – érzékeny területet érint, hiszen a technológia a jövő évtized kulcsfontosságú eszköze a fosszilis rendszerek kiváltására. Cikkünkben áttekintjük, hogy mi volt ez a terv, miért készítették el, hogyan fogadta a szakmai közösség és az érdekképviseletek, valamint hogy mi állhat a visszavonás hátterében és milyen következményekkel számolhatunk – külön tekintettel a hazai vonatkozásokra.
Az EB a Hőszivattyú Cselekvési Terv kidolgozását 2023 nyarán jelentette be, összhangban a REPowerEU csomag célkitűzéseivel, mely a fosszilis tüzelőanyag-import csökkentését és az energiarendszer gyors zöld átállását tűzte ki célul. A terv főként azt kívánta elősegíteni, hogy a hőszivattyúk (lakossági, üzleti, ipari) gyorsabban és nagyobb mértékben terjedjenek el, hogy a fűtési-hűtési szektorban jelentkező fosszilis kitettséget csökkentse. A szakmai közösség – köztük az Európai Hőszivattyú Szövetség (European Heat Pump Association, azaz EHPA) és más iparági szereplők – üdvözölte a kezdeményezést és célkitűzéseit, de egyben számos kritikát és javaslatot is megfogalmazott. Hangsúlyosan a finanszírozás, a szakismeret- és telepítési kapacitás fejlesztése, valamint az áramár és adórendszert illető kérdések rendezése kapcsán.
A terv azonban – miután eredetileg 2023 végi, majd 2024-es megjelenést ígértek – folyamatosan eltolódott, végül 2025 októberében az EB bejelentette, hogy nem készül el önálló dokumentumként, hanem a hőszivattyú-stratégiát inkább más stratégiai tervekbe integrálják. A visszavonás okaként többek között a politikai ciklusváltás, a finanszírozási/támogatási keretek bizonytalansága, valamint a hőszivattyús piac stagnálása merül fel. A döntés komoly üzenet az ágazatnak, hiszen a jogbiztonság, a beruházások és a szerelőkapacitás kiépítése hosszú távú keretfeltételeket igényelne. Magyarországon – ahol a fűtéstechnikai-klímatechnikai ágazat éppen a hőszivattyús áttérésben látja a növekedési potenciált – a döntés újraértékelésre késztetheti az érintett szereplőket, különösen a pályázati, szabályozási és képzési környezetre nézve.
A cikk még 11 734 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
