Budapesti távfűtés Paksról
2026. július 2. | VGF&HKL online |
Együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Közművek és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), hogy részletesen megvizsgálják a Paksi Atomerőműben keletkező, jelenleg nagyrészt a Dunába vezetett hulladékhő Budapestre szállításának lehetőségeit. A tervezett, mintegy 125 kilométeres távhővezeték nemcsak a főváros földgázfüggőségét és szén-dioxid-kibocsátását mérsékelné radikálisan, hanem tehermentesítené a Duna élővilágát, és a nyomvonal menti városok, valamint ipari parkok energiaellátásába is besegíthetne.
Bár a paksi atomerőműből származó hő Budapestre juttatása szakmai körökben már évtizedek óta visszatérő gondolat, a Budapesti Közművek (BKM) FŐTÁV divíziója közleménye szerint a projekt most fordulóponthoz érkezett.
Az atomerőművi energiatermelés természetes velejárója, hogy a reaktorokban keletkező hő egy része nem alakítható villamos energiává, így az veszteségként jelentkezik. Ezt a gigantikus mennyiségű hulladékhő egy kisebb részét a paksi lakótelep távfűtésére használják, a nagyobbik részét a Duna vezeti el. A folyó hőterhelése azonban a nyári, egyre gyakoribb és intenzívebb hőkupola-jelenségek idején már komoly műszaki korlátokba ütközik: a víz túlzott felmelegedésének elkerülése érdekében az erőművet időről időre vissza kell terhelni. A hulladékhő elszállítása így közvetlen megoldást jelentene az erőmű hűtési problémáira is.
A BKM finanszírozásával készülő átfogó megvalósíthatósági tanulmányban a BME és a közműcég szakemberei a nyomvonal pontos kialakítását és a legmodernebb csővezeték-technológiák alkalmazását elemzik. A tervek szerint egy kifejezetten erre a célra fejlesztett, különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távhővezetékpárt fektetnének le, amely akár közvetlenül a Duna mellett is haladhatna. Mivel a zárt rendszerben kizárólag tiszta víz keringene, a beruházás sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent, sem komolyabb bontási vagy kisajátítási munkálatokkal nem járna, a földbe süllyesztett vezetékek környezete pedig helyben honos növényzettel teljesen zöldíthető. A projekt energetikai hatékonyságát növeli, hogy a csővezetékben lévő hatalmas víztömeg keringtetéséhez szükséges energiát nagyrészt megújuló forrásokból (például napelemparkokból) biztosítanák.
A működtetés stabilitását a folyamatosan bővülő budapesti távhőpiac garantálja. A fővárosi hálózat téli csúcsigénye eléri az 1000 megawatt (MW) hőteljesítményt, de a nyári használati melegvíz-szükséglet is állandó, körülbelül 100 MW-os bázist jelent. Ezt az igényt a Paksról érkező energia egész évben képes lenne hatékonyan kiszolgálni.
A beruházás ugyanakkor messze túlmutat Budapest határain. A 125 kilométeres tranzitvezeték Dunaújvárost, Százhalombattát és Érdet is érintené. Mivel ezeken a településeken már működik a távhőszolgáltatás, a helyi lakossági fogyasztók, a nyomvonal mentén található ipari parkok, valamint a mezőgazdasági melegházak is rácsatlakozhatnának a rendszerre. Ez a regionális integráció jelentősen javítaná a beruházás megtérülési mutatóit.
A hosszú távú stratégiai előnyök ráadásul Paks 2 megépülésével akár a század végéig is biztosítottak maradnának. Az előzetes szakmai becslések szerint a paksi hulladékhő fővárosi integrációjával évente akár 300 millió köbméter földgázimport is kiválthatóvá válna, ami drasztikusan csökkentené Magyarország energiafüggőségét, miközben teljesítené az Európai Unió legszigorúbb klímavédelmi és karbonsemlegességi célkitűzéseit is.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Közművek közös tudományos és mérnöki vizsgálata már gőzerővel zajlik. A tervek szerint a döntéselőkészítő tanulmány 2026 negyedik negyedévében zárul le, melynek eredményeit és a projekt következő lépéseit a Budapesti Közművek ezt követően részletesen a nyilvánosság elé tárja.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Kapcsolódó
