Sok a munka, kevés a szakember? Dolgozzon mindenki gyorsabban!
2026. november 19. | VGF&HKL online |
A szakemberhiányra nem feltétlenül több szerelő felvétele az egyetlen válasz. Pláne, ha nincs elég szerelő. Német kutatók azt vizsgálják, hogyan lehet a hőszivattyús fűtéskorszerűsítések munkafolyamatait átszervezni, digitális eszközökkel támogatni, és előregyártott szerkezeti elemekkel gyorsítani. A WESPE projekt célja a telepítési idő akár 40 százalékos csökkentése.
A hőszivattyúk elterjedésének egyik legkevésbé látványos, mégis komoly akadálya a kivitelezői kapacitás. Hiába áll rendelkezésre a megfelelő technológia, hiába van igény a fosszilis fűtési rendszerek lecserélésére, ha nincs elegendő képzett szakember, aki elvégzi a felmérést, megtervezi a rendszert, beszerezi az anyagokat, majd szakszerűen telepíti és üzembe helyezi a berendezést.
A brit Cooling Post szakportál cikke szerint a németországi WESPE kutatási projekt erre a problémára keres választ. A Fraunhofer Épületfizikai Intézet (Fraunhofer IBP) és a Fraunhofer Napenergia-rendszerek Intézete (Fraunhofer ISE), valamint iparági partnereik a teljes kivitelezési folyamatot vizsgálják. A cél nem egy új hőszivattyútípus megalkotása, hanem annak elérése, hogy a meglévő technológiákat kevesebb munkaórával, kevesebb szervezési veszteséggel és kisebb hibakockázattal lehessen telepíteni. A projektet a német épületgépészeti szakmai szövetség, a ZVSHK koordinálja.
A szerelő ideje nem a gépészetnél kezdődik
A WESPE egyik alapfelismerése, hogy a telepítésre fordított idő jelentős része nem a tényleges szerelési munkából adódik. Egy fűtési rendszer cseréje már jóval azelőtt elkezdődik, hogy a kivitelező megérkezne a helyszínre a szerszámokkal. Előzetes állapotfelmérésre, ügyfélegyeztetésre, műszaki tervezésre, árajánlat-készítésre, anyagbeszerzésre és logisztikai szervezésre van szükség. Ha ezek a munkafázisok nem megfelelően összehangoltak, a helyszínen töltött idő is megnyúlik.
A kutatók ezért a teljes értékláncot vizsgálták, az első ügyfélkapcsolattól egészen a számlázásig. Felmérték, mely folyamatok digitalizálhatók, hol keletkeznek felesleges adminisztrációs körök, és mely munkafázisoknál lehet a szervezés átalakításával időt nyerni. A cél egy olyan egységes, webalapú platform létrehozása, amely a kivitelező vállalkozások mindennapi munkáját támogatja.
A rendszerben külön területet kap az ügyféltanácsadás, a tervezés és az ajánlatkészítés, a helyszín előkészítése, maga a telepítés, az üzembe helyezés és a számlázás. A kivitelező így az adott munkafázishoz kapcsolódó útmutatókat és segédleteket egy helyen érheti el, ahelyett, hogy különböző programok, dokumentumok és adatbázisok között keresgélné a szükséges információkat.
Egyetlen platformon a teljes munkafolyamat
A projekt egyik digitális fejlesztése a WESPE Check nevű előzetes kérdőív. Ennek segítségével a kivitelező vállalkozások felmérhetik saját működésüket, és személyre szabott javaslatokat kaphatnak a hatékonyabb munkaszervezéshez. A rendszer nemcsak digitális eszközöket ajánlhat, hanem fizikai segédleteket, szervezési megoldásokat és külső szolgáltatásokat is.
A fejlesztés másik érdekes eleme a Fraunhofer ISE által kidolgozott Heat Pump PlanAR alkalmazás. Ez a kiterjesztett valóságra (AR) épülő megoldás a hőszivattyús rendszerek előzetes tervezését és az árajánlat elkészítését gyorsíthatja. A kutatók elképzelése szerint az alkalmazás másodpercek alatt képes lehet előzetes terveket és költségoptimalizált csővezeték-kialakításokat generálni, a digitálisan megjelenített gépészeti komponensek alapján.
Ennek különös jelentősége van a kisebb kivitelező vállalkozások számára. Ma gyakran több, egymással nem feltétlenül kompatibilis szoftverben kell dolgozniuk, az adatokat pedig manuálisan kell átvezetni egyik rendszerből a másikba. Ez időigényes, és a hibalehetőségeket is növeli. Az egységes alkalmazás éppen ezt a széttagoltságot próbálja megszüntetni.
Harminc helyszínen figyelik a szerelőket
A WESPE kutatásban tizenöt épületgépészeti kivitelező vállalkozás vesz részt benne, amelyek irodai és helyszíni munkafolyamatait is dokumentálják. Összesen harminc telepítési helyszínen gyűjtenek tapasztalatokat, az egyes munkafázisok időigényét pedig külön időmérő alkalmazással követik.
A Fraunhofer IBP holzkircheni telephelyén egy külön innovációs laboratóriumot is létrehoztak. Itt valósághű környezetben vizsgálhatják a hőszivattyús rendszerek telepítésének különböző változatait. A kutatók két, egymással azonos kialakítású családi ház alagsorában alakítottak ki tesztkörnyezetet, amelyeket további laboratóriumi helyiségekkel és egy közműtechnikai konténerrel egészítettek ki. A berendezések így ellenőrzött körülmények között is üzembe helyezhetők.
A gyakorlati próbák során többek között előregyártott alapozási megoldásokat, épületszerkezeti átvezetéseket, hidraulikai kialakításokat és előre összeszerelt szerelvényegységeket vizsgáltak. Ezek közös tulajdonsága, hogy a helyszíni munkavégzésből vesznek ki időigényes műveleteket. Egy előre elkészített szerkezeti elem beépítése például lényegesen egyszerűbb lehet, mint ugyanannak a kialakításnak a helyszíni összeállítása.
A vizsgálatok során a kutatók és a kivitelező cégek közösen értékelték az egyes megoldásokat. Az eddigi tapasztalatok szerint a szabványosított komponensek, az előre összeállított egységek és az átgondoltabb munkaszervezés egyaránt csökkenthetik a telepítési időt.
A gyorsabb telepítés nem jelenthet elkapkodott munkát
A német kutatás magyarországi szempontból is érdekes. Nálunk is egyre több vállalkozás foglalkozik hőszivattyúk telepítésével, miközben a megfelelően képzett szakemberek rendelkezésre állása korlátozza a piac bővülését. A kivitelezői kapacitás növelése azonban nem feltétlenül jelent újabb és újabb szerelők felvételét. Egy vállalkozás teljesítményét az is meghatározza, hogy egy adott munkára mennyi időt fordít az adminisztrációtól a beüzemelésig.
A hőszivattyús rendszerek ráadásul sok esetben összetettebb feladatot jelentenek, mint egy hagyományos kazáncsere. Vizsgálni kell a meglévő hőleadó rendszert, a szükséges előremenő vízhőmérsékletet, a hidraulikai kialakítást, az elektromos csatlakozást és az épület adottságait. Egy elhibázott előkészítés a helyszínen utólagos munkákat, anyaghiányt és újabb kiszállást eredményezhet. A gyorsaságot ezért nem a műszaki ellenőrzések elhagyásával, hanem azok jobb előkészítésével kell elérni.
A német projekt egyelőre nem igazolta, hogy minden telepítésnél 40 százalékos időmegtakarítás érhető el. Ez a kutatás célkitűzése, nem pedig már bizonyított, általánosan alkalmazható eredmény. A kísérletek során szerzett tapasztalatokat a fejlesztők folyamatosan beépítik az eszközök és a munkafolyamatok továbbfejlesztésébe.
A WESPE egyik legfontosabb üzenete mégis egyszerű: az épületgépészeti szakember értékes munkaidejét nem szabad olyan feladatokra pazarolni, amelyeket előre meg lehet tervezni, automatizálni vagy üzemi körülmények között elő lehet készíteni. A következő évek hőszivattyús piacán ugyanis nemcsak az lesz versenyelőnyben, aki jó gépet választ, hanem az is, aki azt kevesebb szervezési veszteséggel, kiszámíthatóbban és gyorsabban tudja telepíteni.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Kapcsolódó

Lassú a fűtési átmenet
Még mindig majdnem négyszer annyi kazánt adnak el globálisan, mint hőszivattyút

