Öt tipp a felelős áramfogyasztásért
Nem az a lényeg, hogy mennyi energiát fogyasztunk el, hanem az, hogy mikor
2026. július 30. | VGF&HKL online |
A Duna alacsony vízállása miatt teljesen lekapcsolhatják a Paksi Atomerőművet – mondta Magyar Péter miniszterelnök július 30-án. Ez 2000 megawatt teljesítménykiesést jelent, de ez még fedezhető behozatalból, mivel hazánk 3600–3800 megawatt importkapacitással rendelkezik. Ez igaz is. A fogyasztási és termelési görbékből ugyanakkor tisztán látszik, hogy mindkettő hullámzik, egymással pont ellentétesen. A nappali órákban annyi áramot termelnek a napelemek, hogy még jelentős mennyiségű exportra is futja, a délutáni óráktól kezdve azonban meredek emelkedésbe kezd az áramimportunk. Adunk öt tippet arra, hogy ezt figyelembe véve mit tehetünk egyszerű állampolgárként az áramellátás stabilitásáért.
A magyar átviteli hálózat valóban képes jelentős mennyiségű villamos energia behozatalára, s habár ezt a rezsicsökkentés miatt a lakossági fogyasztók nem érzékelik, az import jellemzően drágább, mint a hazai termelés. Ráadásul a környező országoknak is ugyanazzal a hőhullámmal kell megküzdeniük, mint nekünk (Románia teljesen leállította egyetlen atomerőművét a Duna alacsony vízállása miatt), úgyhogy az is kérdés, meddig marad elegendő mennyiségű behozható villamos energia.
Nem a mennyiség, az időpont számít
A rendszerirányító adatai napról napra ugyanazt a mintázatot követik. A napsütéses órákban a magyar naperőművek hatalmas mennyiségű villamos energiát termelnek, ezért napközben a magyar importigény alacsony. A problémák jellemzően késő délután és este jelentkeznek, amikor a napelemek termelése gyorsan visszaesik, miközben a lakosság hazaér, bekapcsolja a klímát, főzni kezd, mos, mosogat, és tölti az elektromos autóját. Vagyis ugyanaz az egy kilowattóra délben sokkal kisebb terhet jelent a rendszernek, mint este hétkor.
Öt tipp a felelős áramfogyasztásért
- Hűtsd le a lakást napközben!
A legtöbb ember napközben kikapcsolja a klímát, majd este 18 órakor, hazaérve, 18 fokra állítja, ami óriási terhelést jelent az esti csúcsidőszakban. Ehelyett alkalmazzunk előhűtést! Kapcsoljuk be a klímát délelőtt 11 és délután 15 óra között – amikor bőséges a napenergia –, és hűtsük le a lakást. Este 18 órakor a klímát így talán be sem kell kapcsolni, vagy elég vagy alacsony fokozaton járatni: a lehűtött épülettömeg órákig tartja a kellemes hőmérsékletet anélkül, hogy az esti áramcsúcsot terhelnék a klímázással. Amúgy is kerüljük a túlhűtést. A 25-26 °C-os beállítás általában kellemes komfortot biztosít. Minden további egy fokkal alacsonyabb beállítás érezhetően növeli a fogyasztást.
- Időzített mosás és mosogatás
A modern háztartási gépek szinte mindegyike rendelkezik késleltetett indítással, de egy egyszerű okoskonnektorral a régebbi modellek is automatizálhatók. Ne indítsuk el a mosási vagy mosogatási programot 19 órakor! Állítsuk be a gépeket úgy, hogy délelőtt 11:00 és délután 15:00 között fussanak le. Ezzel a szükséges jelentős elektromos energiát a legkedvezőbb napsütéses időszakban veszi fel a háztartásunk.
- Ne engedjük be a meleget!
A külső árnyékolás, redőny vagy zsaluzia akár több fokkal is csökkentheti a lakás felmelegedését. Minél kevesebb hőt kell eltávolítani, annál kevesebbet fogyaszt a klíma.
- Elektromos járművek és eszközök tudatos töltése
Az elektromos autóval rendelkező háztartások számára aranyszabály: ne dugjuk tölteni az autót azonnal, amint este 18 órakor hazaértünk! Az autótöltés a legnagyobb egyedi lakossági terhelés. Töltsünk hétvégén napközben, vagy használjunk időzítőt, amely a töltést az éjszakai órákra (23:00 után) vagy a másnap déli sávra halasztja. Ugyanez igaz az elektromos rollerekre, kerékpárokra és az akkumulátoros barkácsgépekre is.
- A fantomterhelések lekapcsolása
Egy átlagos háztartásban a stand-by üzemmódban lévő készülékek (tévék, set-top boxok, konzolok, számítógépek, töltők) folyamatosan 30–80 Watt alapterhelést jelentenek. Kapcsolós elosztók használatával vagy a nem használt szórakoztatóelektronikai eszközök áramtalanításával észrevétlenül csökkenthetjük az országos alapterhelést.
És mi van a bojlerekkel?
Az elektromos vízmelegítők (bojlerek) a háztartások egyik legtöbb áramot fogyasztó berendezései. Nem mindegy tehát, hogy milyen tarifával és hogyan üzemeltetjük őket. Ha a bojlert vezérelt áramkörre kötötték, a felhasználónak lényegében nincs ráhatása arra, hogy mikor üzemel. Az áramszolgáltató határozza meg, hogy a nap mely szakaszaiban (jellemzően éjszaka és a napközbeni csúcsidőn kívül, összesen napi 8 órában) biztosít áramot a készülék számára. A vízmelegítő automatikusan ekkor fűt fel, kedvezményesebb tarifával.
Ha a bojler folyamatosan a normál hálózatra van kötve, a készülék mindig bekapcsol, amint a víz hőmérséklete a beállított érték alá csökken. Ebben az esetben ne állítsa a bojlert a maximális (70–80 °C-os) fokozatra. A 60 °C-os beállítás az ideális: megelőzi a kórokozók (pl. Legionella) elszaporodását, viszont lényegesen kevesebb energiát fogyaszt, és a vízkőképződés is lassabb.
Ha a családi napirend kiszámítható, érdemes digitális időkapcsolót vagy okoskonnektort/okosvezérlést alkalmazni. Így elkerülhető, hogy a bojler egész nap – amikor senki sincs otthon – szinten tartsa a meleg vizet, és elkerülhető az is, hogy az országos csúcsfogyasztás idején melegítse fel a vizet a készülék.
Emellett érdemes figyelmet fordítani a rendszeres karbantartásra is. A fűtőszálra lerakódott vízkő hőszigetelő réteget képez, így a berendezés jóval hosszabb ideig és több áram felhasználásával tudja csak felmelegíteni a vizet. Évente érdemes szakemberrel kitisztíttatni a tartályt.
Nem lemondás, odafigyelés
Magyarország villamosenergia-ellátása a paksi kapacitáskiesések ellenére is biztonságos. Ugyanakkor szokásaink minimális áthangolásával – a fogyasztás egy részének nappalra helyezésével – éppen úgy hűvös marad a lakásunk, tiszták lesznek a ruháink és meleg lesz a vizünk, miközben aktívan támogatjuk a hazai áramhálózat stabilitását.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
