Tényleg ne klímázzunk este hat és kilenc között?

2026. június 26. | VGF&HKL online |

A rendkívüli nyári hőhullám nemcsak az emberek szervezetét, hanem a hazai villamosenergia-hálózatot is jelentősen megterheli. E nyomás enyhítése érdekében Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arra kérte a lakosságot, hogy a kritikus esti időszakban, pontosabban 18 és 21 óra között tudatosan mérsékeljék az áramfogyasztást, különös tekintettel a légkondicionáló berendezések használatára. Aligha elvárható, hogy valaki éppen csak hazaérve a munkából még három órát várjon arra, hogy lehűthesse a lakását. Ha azonban elkerüljük a túlhűtést, illetve megakadályozzuk, hogy napközben a lakásunk túlságosan felforrósodjon, rengeteg energiát megspórolhatunk.

A miniszteri felhívás hátterében a hazai energiaellátás biztonságának és zavartalanságának megőrzése áll. Bár a villamosenergia-rendszer szakemberei folyamatosan dolgoznak a hálózat egyensúlyának fenntartásán, a késő délutáni és kora esti órákban jelentkező terhelési csúcs kritikus pontot jelent. Kapitány István hangsúlyozta, hogy a biztonságos működés fenntartásához nincs szükség komoly áldozatokra, csupán néhány jól időzített, felelős döntésre. Javaslata szerint a nagy teljesítményű háztartási gépek működtetését, az okoseszközök és az elektromos autók töltését érdemes a 21 óra utáni, éjszakai vagy hajnali időszakra halasztani, illetve 18 és 21 óra között ne használjuk a klímaberendezéseinket.

És mi lesz a komforttal?

A lakosság részéről a kérés komoly gyakorlati és komfortbeli aggályokat vet fel, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az emberek többsége éppen délután hatra ér haza a munkából a napközben   a napközben teljesen átforrósodott otthonába. Egy fárasztó munkanap után három órát várakozni a felfrissülésre több mint kényelmetlen; sokak számára – különösen az idősek és a kisgyermekes családok esetében – egészségügyi kockázatot is jelenthet. Teljesen természetes fogyasztói igény, hogy a polgárok azonnali enyhülést keresnek otthonukban, így a klímaberendezések teljes kikapcsolása ebben az idősávban szinte megvalósíthatatlan elvárásnak tűnik.

Kerüljük el a túlhűtést

A megoldás véleményünk szerint nem a radikális lemondásban, hanem a racionális és mérsékelt használatban, a túlhűtés elkerülésében rejlik. Egyszerű fizika, hogy a légkondicionálás energiaigénye egyenesen arányos a külső és a belső hőmérséklet közötti különbséggel. Minél nagyobb ez a differencia, a kompresszornak annál intenzívebb és hosszabb ideig tartó munkát kell végeznie a kívánt hőmérséklet eléréséhez és fenntartásához, ami exponenciálisan növeli az áramfogyasztást. Ha a kinti 36-38 fokos hőségben a belső hőmérsékletet nem a túlzó 20-22 fokra, hanem egy amúgy egészségesebb 25-26 fokra állítjuk be, már azzal is drasztikus mennyiségű energiát és pénzt spórolhatunk meg, miközben a hőérzetünk is jelentősen javul.

Nézzük a számokat!

Korábban már végeztünk egy számítást, ezt ismételnénk most meg. Tegyük fel, hogy egy 20 m²-es szobát hűtünk egy 2,5 kW névleges hűtőteljesítményű split klímával egy átlagosan szigetelt lakásban. A kinti hőmérséklet 30 °C, és két esetet vizsgálunk: az elsőben a benti hőmérsékletet 26 °C-ra, a másodikban 22 °C-ra állítjuk. Feltételezzük, hogy a klíma SEER mutatója 6, ami azt jelenti, hogy 1 kW elektromos energia felvételével 6 kW hűtőteljesítményt biztosít. Az áramszámla kiszámításához az áram árát 36 Ft/kWh-nak vesszük (ez az átlagos magyar lakossági ár a kedvezményes határig).

1. eset: Hűtés 30 °C-ról 26 °C-ra

A 4 °C különbség viszonylag kicsi. Tegyük fel, hogy a klíma átlagosan 0,5 kW elektromos energiát fogyaszt óránként. (6-os SEER alapján a 2,5 kW hűtőteljesítményhez körülbelül 0,42 kW szükséges, de kerekítünk az egyszerűség kedvéért.)

Ha a klíma 24 órán át működik, akkor: 0,5x24 = 12 kWh, ami 432 forint.

2. eset: Hűtés 30 °C-ról 22 °C-ra

A 8 °C hőmérsékletkülönbség nagyobb terhelést jelent, így a klíma SEER-értéke is rosszabb lesz, vegyük így a fogyasztást 0,7 kWh-nak.

Ha a klíma 24 órán át működik, akkor 0,7x24 = 16,8 kWh, azaz kerekítve 605 forint.

Jól látszik, hogy az áramfogyasztás jelentősen nő, ha alacsonyabb benti hőmérsékletet szeretnénk elérni, mivel a klíma több energiát használ a nagyobb hőmérséklet-különbség miatt.

Természetesen nem kell, hogy a klímánk éjjel-nappal üzemeljen. Ha a hűtött helyiség hőmérséklete eléri a beállított hőmérsékletet, a berendezés kikapcsol. Nem árt tudni, hogy mivel a termosztát általában a távkapcsolóban található, annak a helyét érdemes okosan megválasztani. Ne tegyük például a klímaberendezéshez túl közel, vagy a hideg légáramlat útjába, mert az becsapós lehet.

Ne hagyjuk felforrósodni a lakást

A felhasználói szokások alakításával is sokat tehetünk az áramfogyasztás csökkentéséért. Ha elmegyünk otthonról például reggel dolgozni, nem kell ugyan feltétlenül kikapcsolnunk a berendezést, de nem is kell olyan hőmérsékletet tartani, mintha otthon lennénk. Felvehetjük a hőfokot mondjuk 28 fokra, így napközben a klímánk csak azt fogja megakadályozni, hogy a lakásunk extrém módon átmelegedjen. A munkaidő végeztének közeledésével aztán újra lejjebb vihetjük a hőfokot – a modern klímák képesek interneten keresztül kommunikálni, így ezt egy applikációval könnyen megtehetjük, így hazaérve már újra olyan kellemesen hűvös lakás vár majd, mint amilyenből reggel elindultunk. Árnyékolással, például a redőnyök résnyire történő leengedésével is sokat tehetünk azért, hogy otthonunk ne melegedjen fel túlságosan a nap folyamán.

Összességében elmondható, hogy a miniszteri kérés és a lakossági komfortigény közötti ellentét ésszerű kompromisszummal feloldható. A villamosenergia-rendszer stabilitása mindannyiunk közös érdeke, hiszen a hálózati túlterhelés miatti esetleges üzemzavarok sokkal nagyobb kellemetlenséget okoznának, mint a tudatos energiafelhasználás.

klíma

Kapcsolódó

---