Kifizetődő lehet klímával fűteni, ha…
2025. december 8. | VGF&HKL online | 869 |
Megéri klímával fűteni? – ezt a kérdést járták körbe a Kossuth Rádió december nyolcadikai délelőtti adásában. A műsorvezető beszélgetőpartnere Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa és Szemán Róbert épületgépész mérnök, a VGF&HKL alapító főszerkesztője volt. A beszélgetésből kiderül, hogy igen, takarékos megoldás lehet klímát fűtésre használni, leginkább kiegészítésképp, ha erre optimalizált típust választunk, és az egyéb körülmények – lakásméret, szigetelés – is kedvezőek.
A műsor apropóját az adta, hogy az egyesület összehasonlította a piacon lévő klímaberendezéseket a fűtés szempontjából. Felvezetésként Szemán Róbert a műsorvezető kérésére három alapfogalmat – inverter, hőszivattyús klíma és split rendszer – tisztázott. Így elhangzott, hogy a ma kapható klímaberendezések mindegyike inverteres, vagyis folyamatosan szabályozható teljesítményű, ellentétben a régebbi on-off rendszerű berendezésekkel. A hőszivattyús klímaberendezés kapcsán Szemán Róbert tisztázta, hogy működési elvét tekintve minden klímaberendezés hőszivattyú, úgynevezett levegő-levegő típusú, s hogy a split nem jelent egyebet, mint osztott rendszert, amely egy beltéri hőleadóból és egy vele összecsövezetett kültéri hőtermelő egységből áll.
Ezután magára a tesztelésre kanyarodott a beszélgetés, melynek kapcsán Dénes Júlia elárulta, hogy már évek óta végzik ezt a munkát, de amíg korábban a hűtési paraméterekre koncentráltak, a felhasználói szokások változása miatt mostanra indokolttá vált a fűtőteljesítmények hangsúlyos összevetése is. Tapasztalataik szerint a kimagasló hűtési és fűtési teljesítmény nem jár kéz a kézben, vagyis vannak olyan típusok, amelyek remekül fűtenek, de kevésbé hatékonyak hűtésben, illetve fordítva – ezért is lehet nagyon hasznos a vásárlóknak, ha alaposan tájékozódnak, mielőtt egy adott márka egy bizonyos típusára adják a voksukat.
Ezen a ponton Szemán Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy a világon rengeteg klímagyártó cég üzemel, s ezek különböző égövekre készítenek berendezéseket. Van, ahol fűtésre nincs is szükség, másutt, például Magyarországon, nagyon is. Ezért a gyártók elkezdtek fűtésre optimalizált készülékeket fejleszteni, méghozzá nagyon jó eredményekkel. Így, aki fűtésre szeretné használni klímáját, választhat kifejezetten erre fejlesztett típust. Ezek alacsony külső hőmérséklet mellett is megbízhatóan működnek. Ugyanakkor tanácsa szerint mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, méghozzá megbízhatóhoz, aki segít az optimális döntés meghozatalában.
Az összehasonlításról szólva Dénes Júlia elmondta, az egyik legfontosabb szempontjuk az volt, hogy a különböző típusok hogyan teljesítenek a külső hőmérséklet függvényében. Hűtési üzemben 20-tól 40 Celsius-fok között tesztelték a klímákat, fűtési üzemben pedig -7-től +12 fokig húzódott a vizsgálati tartomány. Az összevetés meglehetősen nagy szórást mutatott.
Szemán Róbert ehhez hozzáfűzte, hogy az elmúlt évek áremelkedése teljesen átalakította az épületgépészeti piacot. Mivel a küszöb fölötti gázárak nagyon magasak, kiegészítő fűtésként mindenféleképpen ajánlott klímaberendezést használni. Természetesen figyelni kell a külső hőmérsékletet. Mint mondta, fagypont felett a klímával való fűtés hatékonysága megkérdőjelezhetetlen, pláne, ha az ingatlan rendelkezik napelemmel is. Ha nem, azt tanácsos megnézni, hogy mennyi az épület elektromos fogyasztása, hiszen ott is van egy küszöb, de a gázfűtés és a klímával való fűtés okos kombinációjával – enyhe időben klíma-, nagyobb hidegben gázfűtés – jelentősen lehet csökkenteni a rezsiköltségeket.
Dénes Júlia a klímaberendezések fogyasztásával kapcsolatban elmondta, hogy a gyártók által megadott adatokat ők laborban is ellenőrizték, és általában nem találtak jelentős eltérést. Tesztelték emellett a berendezések nyújtotta komfortot is, hiszen a klímaberendezések használata mindig érezhető légmézgással párosul. Szemán Róbert itt a hanghatásra is felhívta a figyelmet, hiszen akit a leapróbb nesz is felriaszt álmából annak aligha ajánlható alapfűtésre egy klímaberendezés, Arról is szó esett, hogy a gazdaságossági szempontból számít a lakás mérete – egy kis lakás esetén hatékonyabb a klímafűtés, mint a nagyobbakban, illetve arról is, hogy természetesen alapvetően befolyásolja a fűtési költségeket az ingatlan szigetelése.
Nézői kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy a klímaberendezések fűtés üzemmódban több energiát fogyasztanak el, mint hűtés során. Az üzemeltetés kapcsán Szemán Róbert egyebek mellett a rendszeres karbantartás fontosságáról beszélt, illetve kihangsúlyozta, hogy szezonon kívül időszakban érdemes új készüléket telepíteni, mert május és szeptember között nagyon nehéz ráérő szakembert találni.
A teszt eredményét itt lehet elolvasni, a teljes adás pedig a Kossuth Rádió archívumában hallgatható meg, 01:19-től.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
Kapcsolódó
