Felújítási program adhat lendületet a gépészetnek
2026. október 22. | VGF&HKL online |
Évi 30 ezer lakóingatlan energetikai felújítását támogathatja egy 2027-től induló, egyelőre tervezés alatt álló új program. A Wekerle Plusz pályázat keretében családi házakra akár 15 millió, társasházi lakásokra 5 millió forint támogatás juthat, a tervezett 600 milliárd forintos keret pedig több mint ezermilliárdos megrendelésállományt mozgathat meg. A program hatása az épületgépészeti vállalkozások számára is jelentős lehet, természetesen a végleges feltételek és az elvárt műszaki tartalom függvényében.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter október 21-én ismertette az új otthonfelújítási program tervezett részleteit. Ha az egyeztetés alatt álló konstrukciókat elfogadják, 2027-től vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes hitellel lehet majd lakossági energetikai korszerűsítést végezni. A tervek szerint évente 30 ezer otthon kaphat segítséget, fele-fele arányban családi házak és társasházi lakások. A cél 2030-ig 120 ezer család otthonának megújítása.
A családi házak esetében legfeljebb 15,5 millió forint értékű beruházás valósulhatna meg, ebből 15 millió forint lehet a támogatás, legfeljebb 500 ezer forintos önerő mellett. Társasházi lakásonként 5,2 millió forintos felújítási összeggel számolnak, amelyből legfeljebb 5 millió forintot fedezhet a támogatás, 200 ezer forintos önerővel. A támogatás és a kamattámogatott hitel együttesen akár a költségek 95 százalékát is fedezhetik. A program még a tervezési és egyeztetési szakaszban van, így a részletes szabályok változhatnak.
A gépészetnek is komoly piacot nyithat
A meghirdetett célok alapján a program az épületgépészeti szakma több területét is elérheti. A hőszivattyús rendszerek telepítése, a fűtés korszerűsítése, a használatimelegvíz-előállítás fejlesztése és a távhőre csatlakozás egyaránt szerepel a támogatható beruházások között. A szigetelés és a nyílászárócsere pedig közvetetten teremthet munkát a gépészeknek: a csökkenő hőigény a fűtési rendszer átalakítására ösztönözheti a tulajdonosokat.
A magyar lakások jelentős része energiát pazarol
A korszerűsítési igény nagyságát a hazai lakásállomány állapota magyarázza. A KSH 2022-re vonatkozó becslése szerint egy átlagos magyar lakás éves energiafogyasztása négyzetméterenként 274 kWh volt. A két világháború között épült családi házaknál az érték megközelítette a 410 kWh/m²/évet, az 1961 és 1980 között épült családi házaknál pedig mintegy 375 kWh/m²/év volt.
A magyar lakások több mint fele az energetikai tanúsítványok alapján az F vagy annál rosszabb kategóriába tartozik; egy másik, a teljes állományt becsléssel is lefedő vizsgálat szerint a lakások 47 százaléka a legrosszabb H vagy I kategóriájú.
A mélyfelújítások révén egy-egy épület primerenergia-igénye jelentősen csökkenthető. Az uniós forrásból megvalósuló energiahatékonysági felújításoknál alkalmazott szakpolitikai keretekben a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás jelenik meg követelményként.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
