Bátran fogyasztható a fővárosi csapvíz
Ez persze csak akkor igaz, ha nem ólomcsövek vannak a falban, és a csapok, egyéb szerelvények is megfelelnek az előírásoknak
2026. február 26. | VGF&HKL online |
A budapesti csapvíz biztonságosan fogyasztható, megfelel minden hatályos hazai és uniós egészségügyi előírásnak. A PFAS-vegyületekre vonatkozó legfrissebb vizsgálatok is azt igazolják, hogy a mért értékek jóval a megengedett határérték alatt maradnak – tette közzé a Fővárosi Vízművek.
Komoly sajtóvisszhangot váltott ki nemrégiben a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak az a 20024-es vizsgálata, melynek során az „örökvegyületeknek” is PFAS-eket, vagyis per- és polifluoralkilokat kerestek a Duna vizében – és találtak is bőven, főleg nagyipari üzemek, például a komáromi akkumulátorgyár térségében. A vizsgálatok kapcsán kérdésként merült föl, hogy ezek a az emberi szervezetben az ólomhoz hasonlóan felgyülemlő, soha ki nem ürülő mérgek vajon jelen vannak-e az ivóvízben is vagy sem.
A budapesti víz jó minőségű
Noha nem említik, a Fővárosi Vízművek vélhetően ezekre a sajtóhírekre reagálva döntött úgy, hogy közleményben igyekszik tiszta vizet önteni a pohárba. Mint írják, a fővárosi csapvíz biztonságosan fogyasztható, megfelel minden hatályos hazai és uniós egészségügyi előírásnak. „A PFAS-vegyületekre vonatkozó legfrissebb vizsgálatok is azt igazolják, hogy a mért értékek jóval a megengedett határérték alatt maradnak – áll a közleményben.
Mint írják, Budapest ivóvízellátása döntően a Duna menti, úgynevezett parti szűrésű vízbázisokra épül. A parti szűrés során a folyó vize a kavicsos-homokos üledékrétegen természetes módon átszűrődve jut el a kutakba. Ez a több tíz méter vastag földtani közeg hatékony természetes tisztítórétegként működik: jelentősen csökkenti a szennyezőanyagok mennyiségét és kiegyenlíti a Duna vízminőségi ingadozásait. A kitermelt vizet ezt követően további ellenőrzéseknek vetik alá, és – szükség esetén – vízkezelési lépések is biztosítják az előírt minőséget.
„A rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján tehát a budapesti vezetékes ivóvíz minősége megfelelő, a PFAS-vegyületek koncentrációja szempontjából is biztonságos. A rendszeres ellenőrzések, a társaság korszerű laborháttere és a parti szűrésű vízbázisok természetes védelme együttesen garantálja, hogy a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén az ivóvíz továbbra is egészséges és biztonsággal fogyasztható marad.”
Az óráig tehát nincs gond
A fentiek nem azt jelentik, hogy a fővárosi lakások mindegyikében kifogástalan minőségű ivóvíz folyik a csapokból, csupán annyit, hogy a vízművek ilyet szolgáltat. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy régi bérházakban még rengeteg az ólomcső, amelyek száz vagy még annál is több éve használatban vannak. Ezek cseréje elkerülhetetlen az egészséges csapvíz biztosításához. Az épülettulajdonos, -üzemeltető, -fenntartó tehet a legtöbbet a megfelelő ivóvízminőség biztosítása érdekében. A felelősség tudatosításához, a „tudatos fogyasztói magatartások” ösztönzése érdekében az érintetteket mindenekelőtt tájékoztatni kell a lehetséges problémáról, kockázatokról. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy aki használt ingatlant vásárol, egy esetleges felújítás során mindig a csövekkel kezdje a munkát, mert az előbbre való, mint akár a padló, akár a csempe cseréje.
Különösen fontos lenne ebből a szempontból a gyermekeket gondozó, nevelő intézmények felújítása, hiszen 6 év alatti gyermekek számára nincsen egészséghatások szempontjából tolerálható ólomkoncentráció az ivóvízben, ezért törekedni kell a csapvíz általi ólomexpozíció kizárására. Ehhez képest becslések szerint körülbelül 750 olyan gyermekintézmény lehet az országban, melyekben a gyermekek számára elérhető csapvíz ólomszennyezés szempontjából „legalább magas kockázatú”.
A szerelvény is lehet kockázatos
Kevesen gondolnák, de nemcsak a csövek, a szerelvények, csapok is hordozhatnak magukban egészségügyi kockázatot. Például azért, mert túl sok ólmot tartalmaznak. Mint arról korábban már beszámoltunk, minden, az ivóvízrendszerrel érintkező építési terméknek (legyen az cső, fitting, tartály, szivattyú vagy csap) rendelkeznie kell Teljesítmény Állandósági Tanúsítvánnyal (ÉME 1+) és Nemzeti Műszaki Értékeléssel (NMÉ). Amennyiben ezekkel rendelkezik az adott termék, akkor az 5/2023.(I.12.) ivóvizes kormányrendeletnek való megfelelése is rendben lesz, hiszen ezek elkészítéséhez az alapfeltétel. Ezen dokumentumok megléte nagyon könnyen ellenőrizhető az ÉMI ÉMIINFÓ adatbázisában, a Nemzeti Műszaki Értékelések és Termék Teljesítmény Állandósági Tanúsítványok oldalon a cég, vagy terméke pontos beírásával. Amennyiben az általunk kiszemelt szerelvény itt megtalálható, nagyon jó eséllyel megfelel az ivóvízbiztonsági előírásoknak.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
